Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Amikor a migráció európai hatásairól beszélünk, a gyermekeinkről, unokáinkról, az ő biztonságukról van szó – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című rendezvényén.
Hangsúlyozta:
a bevándorlás teljesen át fogja alakítani a világot, amelyben most élünk, és ami majd 2050-ben vagy azután történik, az annak lesz a következménye, ami most zajlik. Aki most nem védi meg magát, az 2050-2060-ban már nem tudja
– tette hozzá. Azt is mondta, hogy aki "Európai Egyesült Államokat" akar, az bevándorláspárti politikát képvisel, és egy bevándorlók által megváltoztatott Európa mellett tör lándzsát.
A jelen lévő gazdasági szereplőknek azt mondta a kormányfő: nem lesz értelme a gazdasági sikereiknek, ha egyébként az unokáik és a gyermekeik egy olyan világban veszik át önöktől a cégeket, amelyben nem jó élni.
A demográfiai fordulat előkészítését, az uniós növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, a szakképzés radikális átalakítását és egy „kifektetési” – magyar vállalatok külföldi befektetéseit támogató – stratégia elkészítését szabta feladatul Orbán Viktor miniszterelnök. A népesedéssel kapcsolatban a kormányfő jelezte: a családtámogatásokkal szeretnék elérni a demográfiai hanyatlás megállítását.
Az úgynevezett „kifektetési” stratégiáról pedig azt mondta a miniszterelnök, hogy
a magyar vállalatoknak be kell szállniuk a globális gazdasági versenybe, ehhez azonban forrásokat kell teremteni nekik.
E program kidolgozására Matolcsy György jegybankelnököt kérte fel Orbán Viktor, úgy fogalmazva: a magyar vállalatoknak is legalább annyi pénzt kell megkeresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek megkeresnek Magyarországon.
A miniszterelnök a hosszú távra, 2030-ig szóló célok közé sorolta, hogy Magyarország kerüljön az EU öt legjobb országa közé,
legyen az öt legversenyképesebb állam között, álljon meg a népesedési hanyatlás, építsék újjá fizikai és gazdasági téren a Kárpát-medencét, tegyék valós gazdasági térséggé a teljes Közép-Európát, valamint sikerüljön elérni az energiafüggetlenséget.
Utóbbihoz szükség van a paksi atomerőmű-fejlesztésére, a napenergia mértékének növelésére, változást kell elérni a fosszilis energia elérhetőségében - így a Románia által kitermelt gázt elérhetővé kell tenni Magyarországnak -, a Török Áramlatnak Magyarországon keresztül kell haladnia, ha pedig sikerül megállapodni Szlovéniával, akkor elérhetővé válhat az olasz LNG-termninál is.
Orbán Viktor hosszan ismertette a magyar gazdasági és társadalompolitikai modellt. Utóbbiról elmondta, hogy az kereszténydemokrata szellemi alapon áll, de ez nem a hitbéli kérdéseket takarja, hanem a keresztény kultúrából kinőtt létformák - az egyéni méltóság, a tulajdon és a szabad vállalkozások, a család, a nemzeti közösség és a hitbéli közösségek - védelmét. A magyar gazdasági modellről szólva kijelentette: a pénzügyeknek mindig rendben kell lenniük. Így
továbbra is a GDP 3 százaléka alatt kell lennie a hiánynak, csökkennie kell az államadósságnak, amelynek a végén teljesen magyar kézben kell lennie, sőt jobb lenne majd hitelezőnek lenni, mint adósnak -
sorolta.
Emellett a gazdasági modell pillérje a munkaalapú gazdaság, a családtámogatási rendszer, a teljes foglalkoztatottság és az ipari dimenzióváltás. Utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a magyar cégek nem tudják megújítani a tevékenységüket, növelni a hatékonyságukat, és ha nem tudnak válaszolni a bérterhek növekedésére, tönkremehetnek. Jelezte azt is, hogy
mivel az ország népessége a közeljövőben nem fog radikálisan nőni, 5 millió dolgozóval kell számolni, vagyis új munkába állók és munkaóraszám-növekedés révén nem lesz bővülés.
Azt azonban megjegyezte, hogy a határ menti térségekben létrejövő vegyes gazdasági formációkban még van tartalék.
Kiemelte továbbá, hogy meg kell becsülni azt, amiben a magyarok jók: így a mezőgazdaságot és az arra épülő élelmiszeripart, valamint a sportot és a kultúrát, ezekből ugyanis szintén fejleszthetők üzletágak. Mint mondta, a fejlődéssel mindenki tehet egy lépést előre, így pedig felszámolható a szegénység.
A kormányfő beszélt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány viszonyáról is, amelyet úgy jellemzett: az MNB alkotmányban garantált függetlensége nem azt jelenti, hogy nem dolgoznak össze, az együttműködés hiánya ugyanis a reálgazdaság és a pénzügyi szektor elválását jelentené. Azt is mondta, hogy egy gazdaságpolitikának kétfajta látásmódra kell épülnie: egyrészt jelen kell lennie egy innovatív, bátor közgazdasági gondolkodásmódnak - ezt képviseli Matolcsy György -, másrészt jelen kell lennie egy józan, a földön két lábbal álló hozzáállásnak, amit Varga Mihály pénzügyminiszter képvisel. Ha e kettő nincs jelen egyszerre, akkor vagy "fantasztákká válunk", vagy "beleragadunk a realitásba" - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy e két megközelítés sikeres kombinációja az ő feladata.
Előadása végén Orbán Viktor arra hívta fel a vállalatvezetők figyelmét, hogy
Magyarország most egy felívelő szakaszban van, és ilyenkor kalkulálni kell olyan tulajdonságokkal is, mint hogy a magyarok a sikert könnyen veszik természetesnek,
ha sikeresek, elengedik magukat, halogatják a komfortzónájukon kívüli lépéseket, és amikor kezdenek jól menni a dolgok, "mindenki mocorog".
"Az elmúlt években közösen elért siker jutalma, hogy még többet kell dolgoznunk, mert ha nem tekerjük, eldől a bicikli" - zárta szavait.
Magyarország kipróbálta néhányszor, hogy a növekedés fontosabb volt az egyensúlynál, ezért számunkra fontosabb az egyensúly és a növekedés – a megfelelő sorrendben – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A magyar gazdaság növekedésében még vannak tartalékok, a növekedési ütemelőnyünket a következő években is lehet tartani.
Varga szerint mind a mai napig a V4-ek közé tartozik a magyar gazdaság – nem pedig Bulgária és Románia a versenytársuk.
Lehet emlegetni Romániát, de érdemes megkérdezni erről a mind a két piacon jelen levő vállalkozásokat – bár épp a Nestlé hoz most gyártást Magyarországra Romániából.
Vannak még tartalékok a teljes foglalkoztatás eléréshez, bár bizonyos értelemben már utolértük Ausztriát, hisz idehaza ma már többen dolgoznak, mind nyugati szomszédunknál – ez a fordulat 2010 után következett be. Az átlagember a gazdaság teljesítményét a fizetések alakulásán méri le: az elmúlt években két számjegyű bérnövekedés ment végbe évente – ez idén is ismétlődik, ezt teszi lehetővé a hatéves bérmegállapodás.
A fenntartható felzárkózás a cél a következő években, amihez versenyképességi fordulatra van szükség – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
Ehhez strukturális reformokra van szükség, amivel felzárkózhatunk Ausztriához, 2030-ig nyugati szomszédunk egy főre jutó jövedelmi szintjének 85 százalékát érhetjük el.
A versenyképességi fordulat nélkül viszont a közepesen fejlettek csapdájába ragadhatunk.
Az elmúlt években Magyarország az EU növekedési motorjává lépett elő – fejtette ki a jegybankelnök. 2010 és 2013 között fiskális fordulat monetáris fordulathoz vezetett, és a 2013 után meginduló növekedési fordulat utáni öt évben a GDP bővülési üteme magasabb volt, mint az EU nyugati országaiban. Hat életminőségen javító programpont mellett hat gazdaságot segítő programpontot dolgozott ki az MNB.
A következő időszakban nem egy konkrét növekedési célt kell kitűznünk, hanem azt, hogy két százalékponttal gyorsabb legyen a bővülés üteme, mint az EU átlaga. Az extenzív növekedést intenzív pályára kell átállítani ahhoz, hogy felzárkózhassunk Ausztriához. Ehhez évente 4-4,5 százalékkal kell emelkednie a termelékenységnek.
Tizenkét reformterület van, ezek közül Matolcsy György a pénzügyi rendszer átalakítását emelte ki, amelyben a GDP-arányos hitelállományt duplázni lehet, fix kamatozás mellett.
A jegybank javaslatainak végrehajtása eredményesen támogathatja Magyarország legfejlettebb országok közé történő felzárkózását – véle az MNB. A jegybank számításai szerint egyszázalékos hitelállomány-növekedés a GDP bővülését jelentősen segíti. A hitelállomány emelkedése 20 százalékával emeli meg a gazdasági növekedés dinamikáját. Magyarország államadóssága akkor jó, ha csökken, ehhez újabb reformsorozat vezet el, kilenc lépéssel lehet elérni azt, hogy 100 százalékig magyar kézben legyen az állam tartozásállománya.
