Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Takács Szabolcs szerint Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós polgárok jelölhessék ki az uniós migrációs politika új irányait a májusban esedékes európai parlamenti választások alkalmával.
Az államtitkár az EU-tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek találkozóját követően nyilatkozott, és ismét világossá tette, hogy
Magyarország nem akar olyan multikulturális társadalmat létrehozni, Közép-Európában és Magyarországon, mint amilyen Nyugat-Európában kialakult.
Takács szerint a májusi európai parlamenti választáson az emberek eldönthetik majd, hogy megerősödjenek vagy gyengüljenek-e a bevándorlásellenes erők, ugyanis a legfontosabb kérdés továbbra is a migráció kezelése lesz.
Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak a magyarországi ellenzék, hanem a bevándorláspárti országok és politikusok is támadják a magyar kormányt egész Európában.
A Brüsszelben kedd délutánra tervezett magyar ellenzéki tüntetésre utalva az államtitkár kijelentette:
összenőtt, ami összetartozik, kibújt a szög a zsákból.
Nem véletlen ugyanis, hogy Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő várhatóan szintén részt vesz a megmozduláson, amelynek oka az, hogy Magyarország továbbra is határozottan ellenzi a bevándorlást. Takács szerint világos az is, hogy a migránsok tagállamok közötti kvóták alapján történő szétosztásának ötlete nem került le a napirendről. Ahogy fogalmazott,
a demográfiai, biztonságpolitikai és éghajlatváltozási folyamatok azt mutatják, hogy Európát továbbra is folyamatosan bevándorlási hullámok fogják elérni, amelyet csak úgy lehet megállítani, hogy Európán kívül kezeljük a jelenséget a határvédelem és az unión kívüli országokkal való együttműködés által.
Takács Szabolcs a 2021-től érvényes, hétéves uniós költségvetéssel kapcsolatban elmondta, a 2019 őszéig tervezett elfogadás dátumáig jelentős módosításokra lesz szükség, ugyanis a közép-kelet-európai, kohéziót támogató országok szerint nem kiegyensúlyozott a tárgyalási keret. Mint aláhúzta, Magyarország aránytalanságot és diszkriminatív hozzáállást lát abban, hogy
a kohéziós forrásokat, illetve az agrártámogatásokat indokolatlanul csökkentenék. Az agrártámogatások kapcsán azokat az országokat próbálják támadni, amelyek nem működtek együtt a bevándorlási politikában.
Az államtitkár szerint elfogadhatatlan, hogy míg a régi tagországok az innovációra szánt Horizon Europe uniós támogatások 95 százalékát kapnák, az új, 2004 után csatlakozott tagállamokra mindössze a támogatások 5 százaléka jutna. A magyar kormány álláspontja szerint
mindaddig nincs megállapodás, ameddig minden kérdést tekintve nincs megállapodás.
Leszögezte, hogy a jogállamisági kritérium összekapcsolása a kohéziós forrásokkal politikailag motivált javaslat, amely nem szerepel az uniós alapszerződésben.
Nincsenek valódi érvek emellett, ezért Magyarország politikai büntetésként értékeli azt.
Végezetül kijelentette, Magyarország azt várja az Európa Unió Tanácsának januárban kezdődött féléves uniós román elnökségétől, hogy a költségvetési tárgyalások során Magyarország és a visegrádi országok érdekeit és véleményét kellő mértékben vegye figyelembe. Magyarország a román elnökség minden olyan törekvését támogatja, amely biztonságosabb és versenyképesebb Európai Uniót kíván létrehozni.
