Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A pénzügyminiszter a megemlékezésen elmondta, hogy a Németországba kitelepített magyarok halálukig kettős identitásúak maradtak, őrizték és ápolták kapcsolataikat Magyarországgal. Amikor már javult a két ország kapcsolata, a '80-as években, német-magyar testvérvárosok tucatjai születtek.
Magyarországról egykor elűzött német-magyarok” összekapcsolták „kinti településeiket az óhazában lévő, kényszerből elhagyott településükkel”
– mondta el Varga Mihály, aki azt is hozzátette, hogy ezeket a barátságokat ápolni kell, hiszen „az igazi megértés hírcsatornái”.
A megemlékezésen elhangzott az is, hogy Békásmegyerről 575 családot, összesen 2281 embert telepítettek ki.
„Nekik hazájuk volt Magyarország, a magyar nép része voltak.”
Kitelepülésükre a formális ok az volt, hogy az 1941-es országos népszámláláskor németnek, német ajkúnak vallották magukat. Összesen mintegy 16 millió ember volt kénytelen elhagyni a hazáját, köztük mintegy 220 ezer Magyarországról kitelepített magyar-német volt.
A pénzügyminiszter azt is hozzátette, hogy a „német csodát” ezzel a 16 millió frissen betelepített németajkúval valósították meg Konrad Adenauer egykori kancellár Németországában. Mindeközben a kitelepítettek Magyarországon nagyon hiányoztak.
Ráadásul az itthon maradók zöme félelemben, a háborús bűnösség vádja alatt élt: elhagyták nyelvüket, féltek attól, hogy őket is kitelepítik. Nem beszéltek sem a családban németül, sem a falujukban, közösségeikben
– mondta Varga Mihály.
A megemlékezésen felidézték azt is, hogy a török hódoltság idején elnéptelenedett Dunántúlra és a Duna mentére a 18. század elején a nagybirtokos főnemesek ezrével, tízezrével telepítettek be németeket. Svábföldön, a Duna menti Ulmban gyűjtötték össze és tették hajóra elsősorban a fiatal, katolikus házaspárokat.
„Magyar földön előre beosztottan szálltak ki a hajókból” és kezdtek faluépítésbe. „Rendszert és nyugalmat, németes erényeket hoztak a háborúkban megfáradt magyar földre. Portáik, falvaik hamarosan rendezettségről, gazdagságról árulkodtak. Mesterségek tucatjait művelték, rengeteget tanult tőlük a békességbe visszailleszkedő magyar nép” – tette hozzá a pénzügyminiszter.
Az akkor bevándorló németek jól érezték magukat Magyarországon: azonosságukat és nyelvüket megőrizve illeszkedtek be.
Az 1848-as magyar szabadságharcban pedig három zászlóaljnyi német nyelvű katona küzdött a magyar oldalon.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy
Magyarország az egyetlen ország, amely – 2012 óta – gyásznapon emlékezik a németek kitelepítésére, amelyet a potsdami szerződés részeként, nemzetközi döntés kényszere alatt hajtott végre a háború utáni Magyarország.
Az emlékezés napjának január 19-ét jelölték meg, mert 1946-ban ezen a napon kezdődött a magyarországi településeken élő német nemzetiségű magyar állampolgárok Németországba telepítése.
A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták a békásmegyeri Szent József-templom falán lévő emléktáblát. A megemlékezésen részt vett Bús Balázs (Fidesz-KDNP), Óbuda-Békásmegyer polgármestere.
