Századvég: A magyarok az erős nemzetállamokra szavaznak

Német sajtóértesülések szerint szerdán az Európai Bizottság megvátózza a a Siemens és az Alstom vasúti üzletágának egyesülését (a képen az Európai Bizottság épülete Brüsszelben).

A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a magyarok jelentős többsége (80 százaléka) a nemzeti szuverenitás erősítése mellett áll és nem kér a mélyebb európai integrációból. Az alapvetően EU-tagság párti közvélemény elégedetlen a jelenlegi brüsszeli vezetéssel és változásokat akar.

A közelgő európai parlamenti választásokra tekintettel egyre inkább középpontba kerülnek a Brüsszel megítélésével és az uniós intézmények működésével kapcsolatos kérdések.

Az Európai Bizottság (EB) épülete Brüsszelben. Forrás: AFP/Anadolu Agency/Dursun Aydemir

A leghevesebb viták az uniós hatáskörök és a nemzeti szuverenitás kapcsán alakultak ki az egyes tagállamokban.

A Századvég friss közvélemény-kutatása a magyar társadalom attitűdjeit vizsgálta az Unió jövőjét érintő alapvető kérdésekben.

A magyarok döntő többsége (59 százaléka) alapvetően Európa-párti, támogatja az Európai Unió intézményét, s ahogy azt a korábbi kutatások igazolták,

a magyarok az ország EU-tagsága mellett állnak.

A kutatásból mindemellett az is kiderült, hogy bár az EU-val, mint intézménnyel kapcsolatban pozitívak a vélemények, az Unió vezetőiről, a brüsszeli bürokráciáról inkább negatív a véleménye a magyar lakosságnak (65 százalék a kedvezőtlen vélemények aránya).

A magyarok tehát EU-pártiak és fontosnak tartják Magyarország EU-tagságát,

az Unió jelenlegi vezetésével azonban elégedetlenek.

Ezt igazolja az az eredmény is, hogy

a válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) szerint az EU-nak Magyarország szemszögéből változásokra lenne szüksége

és csak 18 százalékuk látja úgy, hogy jelenleg megfelelően működik az Unió.

A magyarok jelentős többsége a nemzeti szuverenitás erősítése mellett áll.

Tízből nyolc válaszadó (80 százalék) olyan Európai Uniót szeretne, ahol a tagállamoknak több önállósága van és csak a megkérdezettek 15 százaléka áll az erősebb integráció mellett.

Egy másik kérdésre

közel a válaszadók kétharmada (62 százaléka) reagált úgy, hogy a tagállamoknak kellene több hatalma legyen Brüsszel fölött,

és nem fordítva (28 százalék).

A magyarok döntő többsége (57-67 százaléka) mind az energiaügyeket, mind a gazdasági ügyeket, mind

a bevándorlásügyet nemzetállami hatáskörbe vonná.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalom nem egy „európai szuperállamban" vagy az „Európai Egyesült Államokban", hanem az erős nemzetállamok együttműködésére épülő Európai Unióban hisz.

A magyarok 85 százaléka azt várja el Magyarország Kormányától, hogy küzdjön Magyarország önálló döntési jogaiért és szuverenitásának védelméért az Unióban.

Hasonlóképpen fontosnak tartják Európa keresztény kultúrájának, örökségének, hagyományainak és értékeinek védelmét (84 százalék), valamint az Afrikából és a Közel-Keletről érkező illegális migráció korlátozását (83 százalék).

Tehát

a magyarok kulcsfontosságúnak ítélik a kontinens hagyományos arculatának megőrzését és az ezt veszélyeztető kontrollálatlan bevándorlás megfékezését.