A jövő májusi európai parlamenti választásokon remélhetőleg a nemzetállamok Európája győz, nem pedig az Európai Unió föderalisztikus koncepciója - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a lengyel közszolgálati hírtelevízióban.
Kövér László a lengyel szejm elnökével, Marek Kuchcinskival együtt adott interjút a TVP Infónak a lengyelországi Krasiczynben, a Waclaw Felczak Intézet által ott szervezett lengyel-magyar szabadegyetem helyszínén. Jövő májusban az EU történetében talán először tartanak olyan EP-választást, amelyen a választók "nem az aktuális kormányzat megítéléséről küldenek egy jelzést", hanem valóban Európa jövőjéről döntenek.
A választáson eldől, milyen irányban megyünk, egy föderalisztikus állam vagy a nemzetállamok megerősítése felé
– mondta Kövér László.
Arról van szó, hogy megőrizzük-e a nemzeti kultúránkat, vagy pedig "csináljunk egy népességcserét Európában", és "egy kevert népességű, kultúra nélküli populációt alakítsunk ki", támogassuk-e a családokat, vagy pedig "különböző gender-elméleteket támogassunk", "mossuk-e el a régebbi, nemcsak a keresztény, hanem még a kereszténységnél is régebbi civilizációs értékeket. Erről fognak az európai emberek dönteni, remélem, a mi álláspontunk kerül többségbe."
Kuchcinski ebben az összefüggésben kijelentette: Lengyelország úgy fogja fel az EU-t, mint szuverén államok szövetségét, Brüsszelben pedig "két-, illetve háromsebességes unióban gondolkodnak, vagyis az EU dezintegrációjára törekednek".
Mindkét politikus
egy erős, demokratikus EU-koncepció mellett állt ki.
Határozottan cáfolták, Kövér egyenesen "rosszindulatú, politikai célzatú rágalomnak" nevezte azokat a nyugati médiában közölt nézeteket, miszerint Lengyelország vagy Magyarország az Egyesült Királysághoz hasonlóan az EU elhagyására készülne.
A műsorvezető az egyik kérdésében Angela Merkel német kancellár egy szerdai kijelentését idézte, miszerint a "nemzetállamoknak ma készen kellene állniuk a szuverenitásukról való lemondásra", aminek "egy rendezett eljárás keretében" kellene bekövetkeznie.
A német kancellár ezt a Konrad Adenauer Alapítvány berlini rendezvényén mondta, amelyet a Parlamentarizmus a globalizáció és a nemzeti szuverenitás között címmel rendeztek meg.
Az Országgyűlés elnöke válaszában
kizártnak nevezte, hogy a szuverenitásról való lemondás valaha is bekerüljön a magyar jogrendszerbe.
"Szerintem a német kancellár még a saját alkotmánybíróságával sem ért egyet", Németországgal "feltehetőleg ugyanaz a helyzet, amit a magyar alaptörvény rögzít" – jegyezte meg. A magyar alkotmánynak az uniós együttműködésre vonatkozó részeit idézte, amelyek értelmében Magyarország egyes alkotmányos hatásköreit "a többi tagállammal közösen gyakorolhatja, e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, és az Európai Unió intézményei útján is".
Úgy látta: amit Merkel most nyíltan kimondott, arra a politikára utal, "amelyet eddig lopakodó módon próbáltak megvalósítani", például megkérdőjelezve (az EU részéről) a magyar alkotmány azon előírásait, amelyek értelmében a házasság egy nő és egy férfi között jön létre.