Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Óbudán felállított központi emlékműnél tartott megemlékezésen a pénzügyminiszter kiemelte:
több mint 100 ezer embert vittek el a Kárpát-medencéből, harmaduk soha nem tért vissza, de adósok a pontos számadatokkal is.
Elmondta: egy rettenetes idő rettenetes eseményére emlékeznek, amelyről már 1944 decemberében megjelent a parancs, és a német származású munkaképes embereket elkezdték mozgósítani, habírósággal fenyegetve az ellenszegülőket.
Mivel németekből nem sikerült elegendő embert „összeszedni", a gyanútlan lakosokat kezdték „összeszedni" azzal a mondással, hogy egy kis munkára viszik el őket.
Ez azonban hazugság volt és ezt a katonák is tudták: internálásra küldtek magyarokat, németeket, ruszinokat és szlovákokat - közölte Varga Mihály.
Aki visszatért, nem beszélhetett arról, ami történt. Dermesztő csönd volt az emlékezés
– tette hozzá.
Menczer Erzsébet volt fideszes országgyűlési képviselő beszédében azt mondta, akik túlélték a haláltáborokat, a kitelepítést és hazatértek, nem beszélhettek arról, mi történt velük, azt ugyanis államtitokként, tévedésként aposztrofálták és
megtorlással kellett szembe néznie annak, aki beszélni mert.
Hozzáfűzte:
merőben megváltoztatta ezt a helyzetet az, hogy a parlament az ő kezdeményezésére jelentős többséggel 2012-ben emléknappá emelte az áldozatokra való emlékezést,
mivel a korábbi kormányok mindössze annyit tettek, hogy „kegyesen tudomásul vették" a szigorúan magán jellegű megemlékezéseket.
A rendezvény végén megkoszorúzták az Óbudán felállított emlékművet.
