A lap Gyetvai Mária külpolitikai elemzőt szólaltatta meg annak kapcsán, hogy a volt macedón miniszterelnök megbuktatása mennyiben köthető az amerikai milliárdoshoz. Ugyanis Nikola Gruevszki korábban azt nyilatkozta,
a Macedóniában működő nem kormányzati szervezetek (NGO-k) 90 százalékát Soros György pénzeli.
A szakértő kiemelte, hogy az utcai megmozdulások során ezek a szervezetek mozgatták a tömegeket, amelyek nyomán 2016 januárjában a kormányfő kénytelen volt lemondani. „Hozzá kell tenni, hogy a másik oldalon is történtek megmozdulások, a Gruevszki-pártiak is tüntettek, különösen azok, akik ellenezték a meghátrálást Görögország előtt” – magyarázta Gyetvai Mária.
Történelmi ismertetésében kitért arra, hogy a jelenlegi Macedón Köztársaság a XIX–XX. század fordulóján is geopolitikai játszmák színtere volt Európában, és máig az is maradt. „Nem Gruevszki volt az első, aki megpróbálta építeni a macedón identitást, de az eddigi megoldások sem teremtettek békét” – tette hozzá a Balkán-szakértő. Kiemelte, hogy
a nyugati hatalmakat zavarta ez, illetve a migránsellenes hozzáállás és a görögökkel való megegyezés akadályozása a Gruevszki-vezetésben.
Az utóbbi gátolta Macedónia NATO-csatlakozását, amit pedig az amerikai stratégák nagyon fontosnak tartanak az Oroszország köré vont „cordon sanitaire” szempontjából.
Macedóniában tartós válságot idézett elő, hogy Gruevszkit megbuktatták, aminek a végkifejlete még nem belátható
– emelte ki. A szakértő szerint Macedónia a jelenlegi formájában nem alkalmas a túlélésre, aminek oka elsősorban a gyenge gazdaság. Hozzátette, Nyugaton továbbra is él egy elképzelés egy gyűjtőállamról, ami Jugoszlávia egyfajta reinkarnációja volna, Brüsszel ezért erőlteti az úgynevezett gazdasági és egyéb összefogást a délszláv államok között.
Tegnap részletes cikkben ismertettük, mik a Gruevszki-ügy legfontosabb mozzanatai. Többek között arra adtunk választ, hogy milyen körülmények vezettek oda, hogy egy korábbi vezető macedón politikus kénytelen volt elhagyni hazáját, és egy másik országhoz védelemért fordulni, illetve milyen folyamatnak az eredményeképpen és mi alapján ítélték el a kormányváltás után. Itt tudja elolvasni a cikket.