Magyarország olyat épített, ami sehol máshol nincs a világon

A zalaegerszegi tesztpályára már megvan az első négy szerződött vállalat, több száz cég érdeklődik a Zala Zone iránt – írja az Autopro.hu portál szerdán.

Az online lapnak adott interjúban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta:

az első négy vevő már végzett is teszteket a pályán, háromszáz céggel folynak tárgyalások, legtöbben autóipari gyártók, beszállítók, telekommunikációs cégek.

A miniszter hangsúlyozta, a zalai pálya kiemelkedő komplexitásában és az önvezető technológiákban. A BMW Magyarország melletti döntésében is sokat nyomot a latban ez

a világon egyedülálló járműipari fejlesztés.

A tesztpálya építésével kapcsolatban Palkovics László elmondta, az első fázist a következő hetekben,

a teljes készültségű pályát pedig 2019 végén, 2020 elején tervezik átadni.

A pálya rendkívül feszített menetrend szerint, gyors tempóban épül, az alapkőletétel mindössze másfél éve volt. Elkészült a nagy sebességű kormányozhatósági pálya, a dinamikus útfelület, a két főépület. Telepítették az 5G kommunikációs rendszert, és elkészült a tesztváros első negyede – mondta a miniszter.

Tesztpályaprogram Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Hozzátette, most indul a tesztváros magasabb fokú kiépítése, a másfél kilométer hosszú autópálya-szakasz megépítése, épülnek a belső összekötő utak és az alacsony sebességű kormányozhatósági pálya, a fékfelület. Az utolsó elem a nagy sebességű oválpálya, ahol óránként 200 kilométer neutrális kanyarsebességet lehet majd elérni. A pályán minden körülményt és közlekedési helyzetet leképeztek, amellyel a közlekedés során a valóságban is találkozni lehet – mondta a miniszter.

A BMW-beruházással kapcsolatban Palkovics László kiemelte, a kormány és Debrecen együttesen vállalta, hogy az autógyárnak megfelelő környezetet teremt.

Meg kell építeni az utakat, vasúti pályát, felüljárókat, autópálya-lehajtót, iskolát, át kell alakítani a Debreceni Egyetem képzési szerkezetét.

Fel kell készülni a munkaerő biztosítására, ehhez programokat kell indítani.

A miniszter szerint ugyanakkor több mérnököt kell képezni, és felhívta a figyelmet arra, hogy míg 2012-ben a reáltudományokat tanuló diákok aránya 22 százalék volt, ez ma 29 százalék, míg az EU-átlag valahol a 24 százalék körül mozog.