Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kijevi külügyminisztérium a honapján megjelent közlemény szerint a tárca a Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövetnek átadott jegyzékben közölte, hogy a beregszászi diplomata a tisztségével összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott, ezért a konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as bécsi egyezménnyel összhangban távoznia kell az országból.
Az ügy háttere, hogy két hete az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy titokban készített felvételt, amely felkerült a YouTube videómegosztóra is. Ezen kárpátaljai magyarok magyar állampolgársági esküt tesznek, és magyar útlevelet kapnak a beregszászi konzulátuson.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter viszont azt mondta: nincs jogalap a magyar konzullal szembeni fellépésre csak azért, mert útleveleket ad át kettős állampolgároknak.
Ezért az ukrán lépés után a magyar miniszter bejelentette
a budapesti ukrán követség egyik konzuljának 72 órán belül el kell hagynia Magyarországot.
Azt mondta, Ukrajnában egy szélsőséges, a kárpátaljai magyarokkal szembeni kampányt folytatnak állami támogatással. Mindezt azért, mert választásokat tartanak hamarosan az országban. A kettős állampolgárságot támadják, most pedig már a magyar konzult is, aki semmilyen szabályt nem sértett meg.
A nyugatbarát majdani forradalom után az új és erősen nacionalista Arszenyij Jacenyuk vezette kijevi adminisztrációnak az volt első rendelkezése 2014 februárjában, hogy
eltörölte a kisebbségeknek kedvező, számukra az állami és önkormányzati intézményekben 10%-os nyelvhasználati küszöböt biztosító törvényt.
Az ukrajnai kisebbségek körében hatalmas felháborodást kiváltó lépés miatt azóta sem mertek elfogadni egy új nyelvtörvényt.
Nemsokára a szintén kisebbségbarát médiatörvény hatályon kívül helyezése és egy erőteljesen szabályozott, nyíltan a média elukránosítására törekvő törvény ratifikálására került sor.
Ezt követte Kijev részéről 2017 szeptemberében egy új oktatási rendelet elfogadása, amelynek a kisebbségi nyelvek tanításáról szóló, hírhedt 7-es cikkelye szerint
ezentúl csak az óvodákban és az önkormányzati iskolák alsó osztályaiban tanulhatnak anyanyelvükön a gyerekek
a kötelező ukrán nyelv mellett. A középiskolákban az anyanyelv és esetleg még egy-két tantárgy kivételével mindent ukránul kellene tanítani, a kisebbségi nyelvű felsőoktatást pedig teljesen felszámolnák.
A kárpátaljai magyar közösség körében egyértelműen az oktatási törvény keltette a legnagyobb felháborodást,
ennek értelmében ugyanis veszélybe került 71 magyar iskola működése, és be kellene zárni a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, illetve meg kellene szüntetni a magyar oktatást az Ungvári Nemzeti Egyetemen, noha ez utóbbi helyen még a szovjet időkben is képeztek anyanyelven pedagógusokat.
Magyarország kormánya ebben a kérdésben is nyíltan és egyértelműen a kárpátaljaiak mellé állt, úgy határozva, hogy
az oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezéseinek a visszavonásáig gátolni fogja Ukrajna euroatlanti integrációját, vállalva ezáltal a konfliktust mind Brüsszellel, mind Washingtonnal.
Az elmúlt egy évben számtalan két- és többoldalú találkozóra került sor Szijjártó Péter magyar és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter között, de a nacionalista kijevi vezetés nem volt hajlandó engedni és teljesíteni Budapest, a nemzetközi szervezetek, illetve a kárpátaljai magyarság jogos elvárásait.
Szijjártó, amikor 2017 októberében először találkozott ez ügyben Klimkinnel, úgy értékelte a történteket:
a törvényt Magyarország hátba szúrásként élte meg, mert sok kérdésben támogatta Ukrajnát, sokszor rizikós döntéseket vállalt a szomszédos országért.
Példaként említette a gázszállítást keleti szomszédunknak, több tucat sebesült ukrán katona magyarországi kezelését, gyermekek üdültetését, a kötöttsegély-hitelprogramot, intézmények támogatását, és arra is emlékeztetett:
Budapest követelte elsőként és a leghangosabban, hogy Kijevet ne várakoztassa az Európai Unió a vízummentességre.
Közben ukrán nacionalisták számtalan alkalommal provokálták a kárpátaljai magyar közösséget, Ungváron rendszeren megrongálják Petőfi Sándor szobrát, Vereckén a honfoglalás emlékművét, nemrég pedig a galíciai Lemberg (ma Lviv) városában szélsőséges csoportosulások
különös kegyetlenséggel meggyilkoltak egy magyar anyanyelvű roma fiút, és a társait pedig megsebesítették.
Ezután ukrán szélsőségesek egy magyarok által használt imaházat és egy magyar ajkú roma család lakását is felgyújtották Kárpátalján.
Kijev a magyarellenes provokációk ellen csupán egyetlen alkalommal lépett fel – akkor is megkésve – nevezetesen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházának a felgyújtásakor, de csak azért, mert a gyanúsítottak az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei voltak.
Legutóbb két hete tört ki diplomáciai botrány Ukrajna és Magyarország között.
Ahogy az Origo megírta, az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szeptember 19-én közzétett egy videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását.
Szeptember 21-én egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki:
Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja őt vissza.
Hennagyij Moszkal, Kárpátalja ukrán nemzetiségű, Petro Porosenko államfő által kinevezett kormányzója ezzel kapcsolatosan közölte, hogy
információi alapján egy jelenleg is állományban lévő, vélhetően a titkosszolgálatnak (Ukrán Biztonsági Szolgálat-SZBU) dolgozó ukrán határőr készítette a rejtett kamerás felvételt Magyarország beregszászi konzulátusán, miközben maga is állampolgársági esküt tett le.
A felvétel hitelességét szakértők nem erősítették meg, és nem lehet tudni, hogy egyáltalán fogják-e ezt vizsgálni.
A videóbotrányt Hennagyij Moszkal mesterségesen keltettnek és értelmetlennek nevezte egy olyan ország részéről, amelyik az Európai Unióba törekszik.
Hozzátette, Ukrajnában a kettős állampolgárság de facto létezik, míg de jure nincs.
Elmondta, hogy az ukrán parlamenti képviselők legalább fele rendelkezik második állampolgársággal, és a törvényhozás ezért nem akarja jogilag rendezni a kettős állampolgárság kérdését.
Más információk alapján
a kijevi kormány három tagjának is van az ukránon kívül egyéb állampolgársága.
A magyar állampolgársági eskütételről a beregszászi magyar konzulátuson készült állítólagos videófelvételről Olena Hitljanszka, az SZBU sajtószóvivője az Unian ukrán hírügynökség érdeklődésére elmondta: „Mi mindig nyíltan beszéltünk ezekről a fenyegető folyamatokról, de az ukrán törvények nem állapítanak meg büntetőjogi felelősséget a kettős állampolgárságért.”
Ezzel arra utalt, hogy
Ukrajna jogszabályai egyáltalán nem rendelkeznek a kettős vagy többes állampolgárságról, így elvileg nem is tiltják azt.
A prozak.info nevű kárpátaljai hírportál szerint a magyar diplomáciai kirendeltségen készült videót professzionális rejtett kamerával vették fel, teljesen nyilvánvaló, hogy azt vagy SZBU-ügynök, vagy valaki a titkosszolgálat megrendelésére rögzítette.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban az ENSZ 73. közgyűlésén, New Yorkban fejtette ki véleményét, ahol ismét találkozott Pavlo Klimkin ukrán kollégájával.
A magyar diplomácia vezetője tudatta, hogy mindaz, ami a beregszászi külképviseleten történt a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatban, mind a magyar, mind a nemzetközi joggal összhangban van.
Kijelentette:
alapvető nemzetközi jogszabályokat sértenek meg azzal, hogy sorozatosan veszik el az ott élő nemzetközi kisebbségektől a már megszerzett jogaikat.
Ennek a politikának az egyik kárvallottja az ottani magyar nemzeti közösség is: az elmúlt egy-másfél esztendőben azt kellett tapasztalni, hogy az állam irányításával a magyarok elleni gyűlöletkeltést célzó politika kezdődött meg – mondta.
A kormány kitart azon politikája mellett, hogy
mindaddig blokkolja Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációs törekvéseit, amíg nem változtatnak a magyarok elleni gyűlöletkeltő politikán
– szögezte le, majd hozzátette: „Világossá kell tenni, hogy Ukrajna semmilyen indokkal sem sértheti meg a nemzetközi jogszabályokat.”
Szijjártó Péter úgy vélte, amíg Ukrajnát a jelenlegi elnök, Petro Porosenko vezeti, az ukrán állam által vezetett és inspirált, a magyarokkal szembeni hangulatkeltésre alapuló politika nem is fog megváltozni, mert az államfő azt gondolja: ez lehet az egyik eszköz arra, hogy némi társadalmi támogatottságot szerezzen, jelenlegi támogatottsága ugyanis nagyon alacsony.
Ebben a kérdésben a jövő évi választások hozhatnak változást
– fűzte hozzá.
2019 márciusában, Ukrajnában ugyanis elnök- és parlamenti választásokat tartanak.
Egy kedden ismertetett felmérés szerint Porosenko bizonyult a legnépszerűtlenebbnek az ukrán politikusok közül.
Petro Porosenko támogatottsága mindössze 6,8 százalékos.
Az elnökválasztást várhatóan Julija Timosenko volt miniszterelnök nyeri majd meg.
A magyar diplomácia vezetője végül határozottan leszögezte: amennyiben az ukrán kormány úgy dönt, hogy kiutasítja a beregszászi magyar konzult,
hazánk is haladéktalanul kiutasít egy Magyarország területén dolgozó ukrán konzult.
Klimkin New Yorkban a következőket mondta: probléma nem csak az útlevelek (Magyarország részéről kárpátaljai magyaroknak történő) adásában van.
Szerinte a magyar konzulok instrukciókat adtak, hogyan kell leplezni a magyar állampolgárságot, az újonnan kapott jogokat és kötelezettségeket, ami az ukrán külügyminiszter véleménye alapján egy alapvető törvénysértés.
Az állítólagos leplezésre vonatkozóan viszont semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott.
Az ukrán külügyminiszter október 2-án még durvábban kezdte el támadni hazánkat.
Nyíltan közölte, hogy
amennyiben még ezen a héten nem hívja vissza Budapest a beregszászi konzult, akkor csütörtökön jegyzéket küld a magyar félnek a diplomata kiutasításról.
A minimális társadalmi beágyazottsággal sem rendelkező, márciusban várhatóan megbukó Petro Porosenko ukrán elnök a vitában természetesen külügyminisztere mellé állt, kijelentve, hogy mindenben támogatja diplomáciai ámokfutását.
A magyarellenes provokációsorozat persze itt nem állt meg.
A szélsőségesen nacionalista ukrán Mirotvorec („Béketeremtő”) szervezet felvette nyilvános adatbázisába Szijjártó Pétert,
arra hivatkozva, hogy a magyar diplomácia vezetője egy korábbi nyilatkozatában felrótta Porosenkónak az ukrajnai magyarok elnyomását.
A szélsőségesek által működtetett oldal öt kárpátaljai magyar önkormányzati képviselőt is listázott, akiket hazaárulónak nevezett, mivel felvették a magyar állampolgárságot.
Mirotvorec a hazaárulók listáján korábban megjelentetett egy oroszbarátnak tartott parlamenti képviselőt és egy újságírót is.
Néhány nap múlva mindkettejüket rejtélyes körülmények között meggyilkolták.
A tettesek „természetesen” azóta sem kerültek elő.
Szijjártó szerdán, Moszkvában találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
A magyar diplomácia vezetője ismét kihangsúlyozta: a beregszászi magyar konzul nem követett el semmilyen szabályellenes cselekedetet, tevékenysége nem sértette sem a magyar, sem az ukrán, sem a nemzetközi jogot. Mint mondta, Magyarország ukrajnai diplomáciai képviseletein minden ügyet törvényesen intéznek, és ezért
nem látja indokoltnak a beregszászi konzul visszahívását.
Ha Kijevben azt a döntést hozzák, hogy ki kell zsuppolni a konzulunkat, úgy én azon nyomban haladéktalanul kizsuppolok egy ukrán konzult Magyarországról
– tette hozzá Szijjártó.
A magyar külügyminiszter kiemelte: Kijev rontotta el az ukrajnai magyar kisebbség ellen irányuló intézkedéseivel a korábban meglévő jó viszonyt Ukrajna és Magyarország között.
