Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Semmilyen európai parlamenti (EP-) diktátum és vádirat nem tudja a magyar kormányt arra késztetni, hogy bevándorláspolitikáján változtasson – jelentette ki Gulyás Gergely a Sargentini-jelentésre válaszul született, Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját megnyitó felszólalásában.
Az indítványt országgyűlési képviselőként – más kormánypárti honatyákkal közösen – jegyző Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a Sargentini-jelentés a migránsok, a menedékkérők és a menekültek alapvető jogairól szól.
Egy bevándorláspárti jelentésről van szó, amelynek az a kizárólagos célja, hogy a magyar kormány bevándorlással szemben tanúsított ellenállását megtörje, a magyar kormányt elítélje azért, mert védi Európa határait
– mondta.
Azért ítélik el Magyarországot – folytatta –, mert egyértelművé teszi: ott kell segíteni a világon, ahol baj van, és nem pedig a bajt kell Európába hozni. Elmondta, a magyar határvédelem nem tetszik az EU azon szocialista, baloldali, kommunista, liberális képviselőinek és a Néppárt liberális felének, akik legszívesebben bárkit beengednének Európába, és akik szerint Európa fennmaradása akkor garantálható, ha az európai kultúra utolsó jelei is felszámolhatóvá válnak.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarország elutasítja a bevándorlást, és úgy látja, a lisszaboni szerződés szerint minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy a bevándorlás kérdésében szabadon állást foglaljon. Aki ezt a jelentést megszavazta – köztük magyar képviselők is –, ezt a jogát Magyarországnak elvitatja – mutatott rá. Hozzáfűzte,
a jelentést megszavazók azt gondolják, hogy ugyanazt a gyakorlatot kell meghonosítani, amely Nyugat-Európában párhuzamos társadalmakhoz vezetett,
és olyan társadalmi feszültséget hozott létre, amelyet a Magyarországnál sokkal gazdagabb országok sem tudnak kezelni.
„Mi a jelentéstevő intoleráns hozzáállásával szemben a tolerancia pártján állunk. Mi úgy gondoljuk, mindenkinek joga van meghatározni, kivel kíván együtt élni és kivel nem” – mondta. Kizártnak minősítette, hogy az EU 28 tagállama közös álláspontra jusson a bevándorlás ügyében. „Ha valaki úgy gondolja, hogy bevándorlás kérdésében közös álláspontra lehet jutni, az szétveri az európai közösséget” – hangoztatta. Gulyás Gergely szerint vagy elfogadják az országok különböző döntéseit, vagy az európai együttműködést meggyengítő, végső soron pedig szétverő vádaskodás kezdődik.
A magyar kormány elkötelezett az értelmes, a szerződés és az írott jog alapján álló európai együttműködés iránt,
ezért visszautasítja azokat a jelentéseket, amelyek alaptalan vádakkal elítélik a nemzeti alapon álló, a nemzeti, az európai identitást megőrizni akaró bevándorláspolitikát – mondta Gulyás Gergely. Felidézte, hogy az EP öt évvel ezelőtt ugyancsak elfogadott egy Magyarországot elítélő határozatot, a Tavares-jelentést. A helyzet most azért súlyosabb, mert az EP-ben „a legrosszabb bolsevik hagyományokat idézve” a politikai akarat válik jogi mércévé – mondta.
A jelentés megállapításairól a miniszter azt mondta, minden kritikaként felsorolt pont azt szolgálja, hogy végül eljuthasson a migránsok, a menedékkérők és a menekültek alapvető jogaihoz, és végül egy bevándorlásbarát, a magyar kormány álláspontjával összeegyeztethetetlen, elítélő nyilatkozatot tegyen. Értékelése szerint
az EP jelentéstevője részben valótlan állításokat fogalmaz meg, részben olyan ügyeket próbál meg ismét felhozni, amelyekben Magyarország már megállapodott az Európai Bizottsággal (EB).
A jelentés azt az üzenetet küldi mindenkinek, hogy nincs értelme az EB-vel tárgyalni, kompromisszumra jutni, törvényt módosítani, mert ez nem akadálya annak, hogy az ügyet néhány év múlva politikai vádként újra előhozzák – közölte a Fidesz képviselője.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Sargentini jelentést „gyatra minőségű ideológiai vádiratnak” nevezte, amely valójában a „legdurvább támadás Magyarország önrendelkezése ellen”, mert azt vitatja, hogy alapvető kérdésekben, mindenekelőtt a bevándorlás ügyében, magunk hozzunk döntéseket. Szerinte a Sargentini-jelentés a bevándorlást támogató erők választási programja is egyben, hiszen ez a vita már rég nemcsak Magyarországról szól, hanem arról, hogy Európa „tárva-nyitva hagyja-e határait, vagy képes megvédeni azokat”.
Az államtitkár az ellenzéki pártok jelentéssel kapcsolatos szerepét szégyennek nevezte,
bírálta az MSZP-t, a DK-t és a Párbeszédet, amiért megszavazták a jelentést, a Jobbikot pedig azért, mert „betagozódott a baloldali kórusba”.
Úgy vélte: az uniós intézményekben jelenleg a bevándorlást támogató politikai döntéshozók vannak többségben, de jövő tavasszal ez megváltozhat, ezért akarják még most tető alá hozni az eddiginél is kockázatosabb bevándorlást támogató terveket, például azt, hogy átruháznák a határvédelem jogát Brüsszelre.
Hangsúlyozta: májusban minden európai állampolgár véleményt nyilváníthat ezekről a kérdésekről, de a magyarok már népszavazáson, konzultációkon és a választáson is azt az egyértelmű üzenetet küldték, hogy fontos számukra az ország biztonsága és a keresztény kultúra védelme, nem szeretnék, ha jogköröket vennének ki Magyarország kezéből, és nem hagyják, hogy Magyarországból bevándorlóországot csináljanak.
Kocsis Máté, a Fidesz vezérszónoka úgy fogalmazott: politikai támadás érte Magyarországot, és azért vannak itt, hogy erre politikai választ adjanak. Az Országgyűlésnek – hasonlóan az öt évvel ezelőtti Tavares-jelentéshez – kötelessége reagálni. A frakcióvezető kitért arra is, téved, aki azt gondolja, nem az illegális bevándorlás, a migráció körüli vita lesz az EP-választások meghatározó témája. Rámutatott: az Európai Unió „a saját intézmény- és szabályrendszerét a saját uralkodó politikai elvárásainak megfelelően torzítja” pusztán azért, hogy a közelgő EP-választási vitában megbélyegezze, megbüntesse azokat, akik ellentétes állásponton vannak a bevándorlási vitában.
Hozzátette: szeretnék világossá tenni, hogy Magyarország visszautasítja azokat a vádakat, amelyek, bár a közelgő EP-választások miatt íródtak, de mégis hamis és hazug képet festenek hazánkról.
Teljesen egyértelmű, hogy a jelentés egy egyszerű nyomásgyakorlás, egy olyan zsarolás, amelynek végén a sokadik bevándorlásszervező módszer, a határőrizet elvonásának joga áll.
Azt a lehetőséget akarja Magyarországtól elvenni az unió, amely a nemzeti szuverenitásunk egyik alappillérének tekinthető – mutatott rá a fideszes politikus, kijelentve: mi akarjuk őrizni a határainkat, s az unió ebbe kíván a szuverenitásunk megsértése árán is beavatkozni.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője vezérszónokként arról beszélt: szerinte a kormányoldal megpróbálja zárójelbe tenni a jelentés lényegi megállapításait annak hibáira hivatkozva. Szerinte a kormányoldal köszönetet mondhat az európai parlamenti (EP) jelentéstevőnek, amiért Judith Sargentini „a '68-as szellemiségre és szélsőbaloldali ideológiára épülő érvrendszert behozta ebbe a jelentésbe”, nem tudva ellenállni saját frakciójának, ideológiai hátterének.
A bevándorláspártiak kicsinyes bosszújának nevezte a Sargentini-jelentést Nacsa Lőrinc (KDNP): „A magyar emberek döntöttek, nem kérnek a bevándorlásból, a keresztény kultúra felszámolásából, a népességcseréből, »de önökből sem nagyon«” – fordult az ellenzékhez, kifogásolva, hogy a magyarok senki által meg nem választott brüsszeli bürokraták szerint döntöttek rosszul. Ez az alapja minden támadásnak – szögezte le, nyíltan kampányszagúnak és becstelennek minősítve azt, amelyet az itthoni politikai erőknek vissza kellene utasítaniuk. De nem ez történt – mondta.
Frakciótársa, Vejkey Imre szerint
a Brüsszel-Soros-Strasbourg triumvirátus folyamatosan kiirtotta a keresztény értékeket az unió mindennapi szövetéből,
és nyilait most a keresztény értékeit felvállaló Magyarországra zúdítja. Az összecsapás szerinte „az általunk képviselt élet kultúrája és az általuk képviselt halál kultúrája” közötti harcról szól. Nem adjuk fel alapelveinket, a mércéinket, a szabadságunkat és az Istenbe vett hitünket – szögezte le, és arra szólított fel: ne engedjünk a bevándorláspárti brüsszeli elit zsarolásának.
Tóth Bertalan (MSZP) szerint a Sargentini-jelentés a magyar valóságról szól, amely azonban „a luxusrepülők bőrfoteljéből nem látszik”. A migráció ügyében azt mondta: az MSZP nem gondolja, soha nem is gondolta, hogy bevándorlóországgá kell tenni Magyarországot, a migrációs válság valóban súlyos gondot jelent, és elfogadják a kerítés létét is. Szavai szerint migrációs ügyben máshol van a töréspont: a kormány ugyanis használni akarja a migrációs válságát, a baloldal viszont megoldani, ami csak európai együttműködéssel lehetséges.
Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka a kormánypárti képviselők által beterjesztett határozat javaslatot „tartalmában hazugnak”, „szándékában pedig aljasnak” nevezte. Szerinte az indítvány azért hazug, mert nem arról szól, mint ami a Sargentini-jelentésben valójában szerepel, hiszen nem Magyarország a jelentés tárgya, hanem a magyar kormány tevékenysége. A javaslat aljasságát pedig abban látja, hogy a kormány személyében megbélyegzi a jelentés készítőit és támogatóit, megkérdőjelezi tisztességüket, miközben gyáván nem meri vállalni a felelősséget, és a „nép szoknyája mögé” bújik.
Az LMP vezérszónoka, Keresztes László Lóránt szerint egy hazug európai parlamenti (EP) kampányt készít elő a határozattal a kormányoldal. Mint mondta: a kormányzati érvelés szerint a kontinens jövőjét a migrációpártiak és az ellenzők szembeállása határozza meg, holott Brüsszelben – az unió és elitjének alkalmatlansága miatt – még el sem indult a migrációról az okokat feltáró valódi vita, így még neki sem látták a megoldási lehetőségek megvitatásának.
Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka hangsúlyozta: közvélemény-kutatások tanúsága szerint az emberek többsége tudja, hogy nem az ország, hanem a kormányzat elítéléséről szól a jelentés, amely az utóbbi nyolc év „aljas, embertelen, szívtelen” politikáját minősíti.
Bősz Anett (független) azt mondta, hogy ami az elmúlt hetekben zajlott, az a kormány szégyene, de az országra is rossz fényt vet. Amennyiben Magyarország ma kérné a felvételét az EU-ba, akkor elutasítanák – tette hozzá.
A kormány nevében felszólaló Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az addig elhangzottakra azt válaszolta, hogy amikor a Jobbik még nemzeti párt volt, akkor nem tartózkodással utasította el azt, amivel nem értett egyet, hanem azzal, hogy nemmel voksolt. Az Európai Bizottság a migrációs lehetőségek bővítéséről beszél, kék kártyák bevezetését javasolja a bevándorlók érdekében, és a következő uniós költségvetésben megduplázná a migrációval összefüggő célokra költhető pénzeket – mondta. Hozzátette, emellett a határvédelem jogát is el akarják venni Magyarországtól.
A szocialisták kijelentéseire reagálva arról beszélt, hogy
az utolsó baloldali kormány által készített költségvetéshez képest az egészségügyben 505, az oktatásban pedig több mint hatszáz milliárd forinttal áll több rendelkezésre.
Furcsa érzésnek nevezte, hogy azok próbálják kioktatni a kormányt a devizahitelezés ügyében, akik az „egész rémes jelenségnek” teret engedtek. Hozzátette, az MSZP-sek nem támogatták a devizahitelek betiltását, a kamatemelések korlátozását, a forintosítást vagy a végtörlesztést. Feltette a kérdést, hogy ha az MSZP nem szeretné bevándorlóországgá tenni Magyarországot, akkor miért támadta meg a kvótaellenes népszavazást. A szocialisták sem a fizikai, sem a jogi határzárat nem támogatták – emlékeztetett.
A DK elnökének, Gyurcsány Ferencnek azt üzente, hogy amikor demokráciáról és emberi jogokról van szó, akkor nem fogadnak el kioktatást „attól az embertől, aki a saját állampolgáraira lövetett”.
