Ismét lebukott az álhírgyár: már számolni sem tud a HVG

Szánkózás a Normafán

Ismételten egy valótlanságoktól hemzsegő cikket sikerült közölnie a HVG nevezetű álhírportálnak a Normafa-fejlesztéséről. A portál arra sem vette a fáradságot, hogy az általa idézett blogbejegyzésnek legalább a valóságelemeit felfedje. Ennek eredményeképpen mostanra azt is tudjuk, hogy a HVG szerkesztőségében a millilitert nem tudják megkülönböztetni a litertől. Pedig az utóbbi gimnáziumi első osztályos tananyag. 

Ismételten nagyot ment álhírgyártásban a HVG nevezetű álhírportál, amelynek a mai napig munkatársa az a kisújságíró, aki az Origo összes munkatársának azt kívánta, hogy erőszakolják meg. A portál repítette ki az éterbe egy balliberális blogoldal álhírét a Normafán létesülő sípályával kapcsolatban. A HVG mindenféle kritika nélkül átvette a blogoldal hírét, pedig jól tették volna, hogy egy kicsit utánajárnak a valóságnak, mivel mostanra a blogoldal is elnézést kért, hogy valótlanságokat terjeszt. De nézzük is részletesen, miről van szó.

A normafai sípálya fejlesztéseknek semmilyen természetkárosító hatása nem lesz Polyák Attila - Origo

Teljes hatástanulmány készült

A Normafa hópótlásáról írt cikket elolvasva, nehéz eldönteni, hogy a szerző tudatosan próbál adatokat és információkat elferdíteni, vagy csak egyszerűen hiányzott a gimnázium első osztályából, ahol fizikaórán a mértékegységek átváltását és a halmazállapot-változással kapcsolatos ismereteket tanították - minderrről már Mikó Gergely okleveles építőmérnök beszélt az Origónak. A Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény igazgatója az utóbbit tételezi fel. De nézzük pontosan a számokat és adatokat, de előtte ejtsünk szót a cikk talán legfontosabb állításról, miszerint „A Pest Megyei Kormányhivatal szerint nincs szükség környezetvédelmi tanulmányra, mert nem fog hatni a környezetre a hóágyúzott sípálya" - idézte fel Mikó Gergely.

Mikó szerint ez az állítás teljes mértékben hamis. Egyrészt a hivatkozott határozat nem sípályára vonatkozik, hanem szánkópályára és sífutó pályára. Továbbá a valóság az, hogy

a Hegyvidéki Önkormányzat először egy, az egész területre kiterjedő, és több vegetációs cikluson átívelő környezeti hatástanulmányt készítetett.

(Ennek neve: Natura 2000 Hatásbecslési dokumentáció a Normafa Park történelmi sportterület rehabilitációjához 2014)

A hatásvizsgálat megállapításait teljes mértékben jelölték ki a sífutó és szánkópálya területét, amiről egy még részletesebb, az élő és élettelen természeti értékek minden területét részletesen vizsgáló újabb dokumentáció készült.

Mikó elmondta, hogy ezt az anyagot vizsgálta részletesen az engedélyező hivatal, melynek bár nem lett volna kötelessége, mégis kikérte a szóban forgó terület valóban illetékes és felkészült természetvédelmi kezelőjének, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak a szakmai állásfoglalását. Az abban foglaltakat az engedélyezési dokumentáció készítői természetesen figyelembe vették, és több helyen módosították e szerint az újabb tanulmányt.

Ennyit arról, hogy nem készült részletes vizsgálat, de térjünk csak vissza a cikkben leírt állításokra, számításokra, bár azoknak, akik jól megtanulták a szorzótáblát, sajnos ismétlésnek fog hatni az alábbi magyarázatom, tőlük elnézést kérek -

tette hozzá.

A HVG-nél nem sikerült megkülönböztetni a litert a millilitertől

Első állítás: „A környezetvédők szerint viszont a hóágyúkból az éves csapadékmennyiség négyszázszorosa hullik majd a területre"

A valóság: A terület valóban 28 400 négyzetméter, melyen ha elosztjuk a tervezett maximális kijuttatni kívánt csapadékmennyiséget, a 8000 köbmétert, akkor 8000/28400=0,282 m azaz 282 mm vízmagasság (innentől elsős fizika anyag), ami egy négyzetméterre vetítve 282 liter víznek felel meg.

Viszont szerencsénkre a Normafa nem sivatag, és a cikkel ellentétben nem 640 milliliter/négyzetméter az átlagos éves csapadékmennyiség, hanem ennek pontosan az 1000-szerese, azaz körülbelül 640 liter/négyzetméter.

Így, ha túljutottunk a ml és liter közötti különbségen, akkor látjuk, hogy a kijuttatni tervezett maximális vízmennyiség nem 3-400 szorosa, hanem kevesebb, mint a fele az átlagos csapadéknak - mondta Mikó Gergely.

Ez egyébként 400 mm és 850 mm között ingadozott az elmúlt 50 évben (csökkenő tendenciával), így a hópótlás elindításával lassítani tudjuk a területen sajnos megindult kiszáradást, és a talajvízszint csökkenését.

(Megjegyzendő, hogy a hópótlással elkerülhető az a környezetkárosító talajpusztítás is, amely akkor áll fenn, amikor a síelők, szánkózók már 2-3 cm hó lehullásakor ellepik a Normafát, és legyalulják a talajt, számos növény pusztulását okozva.)

Mára időszerű lett a Normafa átalakítása Forrás: MTI/Kovács Attila

Újabb hajmeresztő állítás az álhírportáltól

Második állítás: „A hivatal nem tartotta szükségesnek megvizsgálni például, hogy a hóágyúkkal a területre kipermetezendő csapvízben lévő klór milyen hatással lenne a környezetre."

A valóság: Ezen nem kell meglepődni, hiszen klór nem kerül ki. Lássuk csak, hogy miért nem! Csapvizet említ a cikk írója, tehát valójában ivóvíz, amit javasolt nap mint nap mindannyiunknak minél nagyobb mennyiségben fogyasztani. Ha hihetünk a magyar hatóságok laboratóriumainak, Budapesten az ivóvíz kiváló minőségű, erre általában büszkék is vagyunk.

Az ivóvíz klórtartalmával kapcsolatban a világhálón nagyon sok információ kering, de a lényeg a következőképpen foglalható össze:

az ivóvíz biztonsága érdekében szabad klórt adagolnak a csőrendszerbe a vízkivételi művekben (Budapesten a Duna melletti kutaknál), melynek a mennyisége a csővezeték végére (a Normafa tényleg a cső vége) gyakorlatilag nullára csökken, melyet folyamatosan ellenőriznek.

A klór vegyületei ugyanis oxidációs folyamatokkal csökkentik a vezetékben lévő mikroorganizmusok számát, eközben olyan só vegyületek keletkeznek, melyek természetes úton már eleve nagyságrendekkel nagyobb mennyiségben vannak az ivóvízben. Ezért kemény a vizünk. Nem, nem a klór hatása, hanem a sok mészkőhegységünk miatt - mondta Mikó Gergely.

Ezek után, az a minimális klór, ami még mindig reakcióképes, a kipermetezés közben pár másodperc alatt elillan, így a havat létrehozó vízben gyakorlatilag már nincsen. És akkor még nem is említettük, hogy szegény víz legalább egyszer megfagy, több napig síelnek és szánkóznak rajta, majd megolvad, mire a talajba juthat.

Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) kiadványa szerint „egy pohár klóros szagú vízből is a klór néhány perc alatt eltávozik.

Aki még mindig nem hiszi el, milyen esélytelen egy illékony és erősen reakcióképes klórmolekulának a talajig eljutni, annak javasolom az Országos Közegészségügyi Intézet Tévhitek az ivóvízről 2014 című kiadványát, mely az intézet honlapján megtalálható, vagy az Európai életműdíjas, volt műegyetemi professzorom, Dr. Somlyódy László Víztisztítás című egyetemi jegyzetét, mely szintén szabadon olvasható a világhálón."

Mindenki jól jár az átalakításokkal Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

A szükséges víz kell a természetnek

Harmadik állítás: „átlagos éves csapadékmennyiség többszörösét kitevő mesterséges hó elolvadása milyen eróziót okozhatna". A valóság: az éves csapadékmennyiség többszörösének a hirtelen elolvadása tényleg okozhat eróziót, de mint azt mértékegységek (nagyzolóan prefixumok) helyes használatával helyretettük, az összes felhasznált vízmennyiség az éves csapadéknak csak törtrésze - mondta a szakember.

Ráadásul ez egy decembertől márciusig tartó folyamat, ami alatt a hó többször olvadásnak indul, részben el is olvad, illetve folyamatosan párolog (mindenki látta már, hogy kemény fagyos napokon is folyamatosan tűnik el a hó). Ha lehet, a síszezonon belül a havat a részleges olvadások miatt többször pótolni is szükséges,

így az összes vízmennyiségnek csak kis töredéke éri meg a tavaszt (ez nem több mint 10-20 cm hó = 4-8 cm csapadék), amire az induló vegetációnak igencsak nagy szüksége van.

Gondoljunk csak az utóbbi években rendszeres tavaszi tűzgyújtási tilalmakra, melyek mindig a csapadékhiányra vezethető vissza - tette hozzá.

Lehet erre mondani, hogy ez csak elmélet, de 2017. április 19-én a bolondos áprilisi időjárás megmutatta, hogy mi történik hirtelen nagy mennyiségű hó elolvadásakor a Normafánál. Azon a napon a leesett több mint 30 cm hó a meleg talaj és a gyorsan visszamelegedő időjárás hatására szinte egy napon belül elolvadt, és tette mindezt a legkisebb károkozás és eróziós hatás nélkül.

Szerencsésebb lett volna, ha a Védegylet nemcsak a határozat „megtámadásának lehetőségét vizsgálja", hanem valaki egy kis természettudományi (elég a középiskolai szint) és mérnöki (ehhez persze egyetem kell) szemlélettel átolvassa a megjelentetett véleményüket - zárta szavait a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény igazgatója.