„Az anyagi forrásaink beszűkültek, forrásaink jelentős részét a vidéki irodahálózat és alkalmazottaik fenntartására fordítjuk. Anyagi tartalékaink kiapadtak, az áprilisi választás előtt felvett hitelek jelentős része még visszafizetésre vár” – olvasható abban a Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének tulajdonított, a választmány tagjainak kiküldött és kiszivárgott levélben, amelyben a párt ingatlanvagyonának kiárusítását tervezte.
A szocialisták vezetője ahhoz kérte a választmány támogatását, hogy értékesítsék az ingatlanokat azokon a településeken, ahol van saját tulajdonuk, de a taglétszám nem éri el a harmincat.
A dokumentum szerint eladnák a Villányi úton lévő konferencia-központot is, amelynek árából Tóth szerint a pártnak valamikor, valahol lenne egy saját, hatékony, fenntartható nagyságú központja.
A szocialisták a levélről azt állították, hogy hamis, Tóth Bertalan nevét csak ráhamisították, Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke pedig nettó hazugságnak, zavarkeltésnek jellemezte a dokumentumot, ami nem is létezik. Hasonlóan vehemensen foglalt állást a kérdésben Tóth Bertalan is, aki szerint semmi nem igaz a választmány tagjainak szétküldött levélből. Az MSZP hamisításért és csalásért tett feljelentést.
A Magyar Idők szerint kellemetlen az ügy az MSZP júniusban megválasztott elnökének. Ugyanis a lap még a szocialisták tisztújító kongresszusa előtt úgy értesült, hogy a párt egykori pénztárnoka, a Népszava és a Vasárnapi Hírek tulajdonosa, Puch László a Villányi úti épület eladását tervezi. A portál kiemelte, hogy Puch tagja az ingatlant tulajdonló pártalapítvány kuratóriumának, és mivel eladási szándéka az MSZP-ben korábban nem aratott osztatlan sikert, nagyon fontos volt neki, hogy régi mentoráltja, lekötelezettje, Tóth Bertalan legyen a szocialisták elnöke, aki nem állna az értékesítés útjába.
Csakhogy Tóth megválasztásakor nem győzte hangsúlyozni: nemhogy nem adná el az ingatlant, hanem azt tenné meg a párt központjának.
A Magyar Időknek név nélkül nyilatkozó elnökségi és választmányi tagok egyöntetűen állították, nem találkoztak a Tóthnak tulajdonított levéllel, amelyet egyfajta zavarkeltésnek neveztek. Szavaikból viszont az is kiderült, hogy annak tartalma nem ismeretlen előttük.
Megerősítették, Puch László már jó ideje el akarja adni a Villányi úti központot, amiben az MSZP előző elnöke, Molnár Gyula is partner lett volna.
Ennek egyrészről a párton belüli ellenállás, másrészről egy kikötés is akadálya volt. Ugyanis a konferencia-központban csak oktatási, képzési tevékenység folytatható. Ez a moratórium azonban tavaly decemberben lejárt.
Az MSZP a kommunista állampárt, az MSZMP jogutódja, és 1989-ben elképesztő méretű – állami – vagyont mentett ki magának.
A párt vagyona akkor – mai áron – több mint 200 milliárd forint volt. Ennek elenyésző része került nemzeti tulajdonba, nagy részét vagy megtartotta a párt, vagy elprivatizálták és egykori párt- vagy KISZ-vezetők gazdagodtak meg belőle (a KISZ vagyonát, mint utóbb a bíróság is megállapította, törvénytelenül játszották át egy utódszervezetre)
Egyedül Kovács László volt hajlandó a témában névvel nyilatkozni az ügyben a Magyar Időknek: igaz, az MSZP egykori elnöke semmiféle érdemi információval nem szolgált. Kovács leszögezte, mivel egyetlen vezető testületnek sem tagja, nincs információja a párt tényleges anyagi helyzetéről, és bár szomorúan veszi tudomásul, hogy az MSZP ilyen méltatlan helyzetbe került, állítása szerint ennek pontos okait nem ismeri.
A lapnak név nélkül nyilatkozó veterán szocialista politikusok Kováccsal szemben jóval kritikusabb hangnemet ütöttek meg: szégyennek nevezték, hogy a párt mára ilyen anyagi helyzetbe került, egyikük egyenesen úgy fogalmazott, az MSZP-nek ma székház és vagyon helyett „csak pucér segge van”.
A lap forrásai egyöntetűen Puch Lászlót és Gyurcsány Ferencet tették felelőssé a jelenlegi anyagi helyzetért.
A Magyar Idők tudni véli, hogy az ügy végére csak a májusi EP-választást követően kerül pont, addig egészen biztos nem adnak túl a Villányi úti központon.