A hatékony migrációs politikáról tartottak szakmai rendezvényt Budapesten

Migrants and refugees wait in front of the city hall to have their situation examined and to obtain emergency accommodation in Nantes, western France, on July 23, 2018, following the evacuation by police of their camp at the Daviais square. French police on July 23, 2018 cleared some 450 Sudanese and Eritrean migrants from a park in the western city of Nantes where they had been camping for more than a month. / AFP PHOTO / Sébastien SALOM GOMIS

A kibocsátó országokkal közösen kell megoldani a migrációs válságot - állapították meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a hatékony migrációs politikáról tartott szakmai rendezvény résztvevői.

Dancs Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) migrációs kihívások kezeléséért felelős helyettes államtitkára előadásában arról beszélt:

nemcsak Európában, hanem az egész világon két tábor van a migráció megítélésében; vannak migrációpárti országok, míg más országok - köztük Magyarország - a migrációt komoly kockázatnak, biztonsági kihívásnak tekintik.

Migránsok a franciaországi Nantesben. Forrás: AFP/Sebastien Salom Gomis

A magyar álláspont továbbra is az, hogy a migrációt nem menedzselni, hanem megállítani kell

- szögezte le.

Továbbá tudatta: történelmi visszatekintésben is látható, hogy a migráció mindig kockázati tényező volt, a társadalmak számára biztonsági kihívást jelentett.

A cél az, hogy ezek az emberek ne jöjjenek ide, mivel többek között kirekesztettségük, radikalizálódásuk miatt komoly kockázati tényezőt jelentenek - mondta a helyettes államtitkár, jelezve:

2015 óta Európában csaknem 400 ember vesztette életét terrortámadásban, s ez egyértelműen a migrációhoz kötődik.

Előadásában kitért az ENSZ globális migrációs csomagjára, amely - mint mondta - a migrációt pozitív jelenségként értékeli, s azt rögzíti, hogy "mindenki odamegy, ahová akar".

Ez ellentétes a magyar állásponttal, ezért Magyarország kilépett a dokumentum elfogadási folyamatából

- fűzte hozzá.

Nem kívánunk bevándorlóország lenni,

s nem fogadunk el semmilyen dokumentumot, amely ezt akarja Magyarországra erőltetni - hangsúlyozta Dancs Ferenc.

A KKM helyettes államtitkára szerint olyan diplomáciai megoldásra kell törekedni, amelyben nemcsak európai szinten van egyetértés, hanem

a kibocsátó országokkal, régiókkal is meg kell állapodni.

Molnár Balázs Péter, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyancsak a harmadik országokkal való megállapodás fontosságát emelte ki.

Kijelentette: a 2015-ben tapasztalt migrációs válság egyértelműen rámutatott arra, hogy komoly hibák vannak az európai rendszerben.

Az unió 2015-ben sem volt felkészülve a migrációs válságra, s jelenleg sincs

- értékelt a helyettes államtitkár.

Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság 2016-ban nagy lendülettel fogott neki a közös menekültügyi rendszer reformjához, valójában azonban csak félrekezelte a válságot. Ráadásul továbbra is számos meghívást küldenek az afrikai kontinensről elinduló gazdasági migránsok számára.

A migráció az európai politika egyik legfontosabb kérdésévé vált.

Bár a beérkező migránsok száma csökkent, a migrációs válság nem ért véget, s ezen felül a politikai, értékválság is tart még - hangsúlyozta a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese azt mondta: Európa egyik legnagyobb kihívását éli, 2015 óta változó intenzitással, de

folyamatosan érkeznek a migránsok Európába.

A mérvadó elemzések és előrejelzések alapján azt látni, hogy a migrációs nyomás még évtizedekig eltarthat. Európának fel kell készülnie arra, hogy a migrációs helyzet még hosszú távon így marad - jegyezte meg.

Janik hangsúlyozta, továbbra is eltérő módon ítélik meg a migráció hasznosságát az EU-ben, s azt, hogy ezt a kihívást miként kellene kezelni. Sokféle álláspont létezik, különböző érdekeket képviselnek a tagállamok és Brüsszel is - tudatta.

Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (SVKK) igazgatója kiemelte: a migráció napjainkban nagyon erősen jelen van a politikai kommunikáció szintjén. Ennek nyomán a polgárok valamilyen érzelmi viszonyt, véleményt alakítanak ki a migrációval kapcsolatban, ezért is

fontosak az olyan szakmai rendezvények, amelyeken lehetőség van több szempontból vizsgálni a migráció komplex jelenségét.

A szakértő megjegyezte, hogy a hatékony migrációs politika kapcsán nemcsak a bevándorlásról, hanem a kivándorlásról is beszélni kell. Erősen idekapcsolódik például a demográfia területe, hiszen a népesedéspolitikának a migráció alapvető eleme.

Példaként említette, hogy

vannak olyan európai országok - például Ausztria és Csehország -, amelyek népessége kizárólag a migráció nyomán növekedett.

Ezzel együtt figyelembe kell venni azonban a biztonságot, a határvédelmet, az integrációs problémákat, a gazdasági következményeket is - hangsúlyozta Tálas Péter, aki nem tette hozzá, hogy

a Csehországban élő külföldiek nem harmadik világbeli muszlimok, hanem a csehhez hasonló nyelvet beszélő, keresztény vallású szlovákok és ukránok.