Az EP-választásra való felkészülés lesz a fő témája a Fidesz-KDNP frakcióülésének

Vágólapra másolva!
Jövő szerdán, a Fidesz-KDNP frakcióülésén tájékoztatja Orbán Viktor a kormánypárti képviselőket a Sargentini-jelentés vitájáról, illetve az EP-választásra való felkészülésről – értesült a Magyar Idők.
Vágólapra másolva!

A napilap szerdai számában megjelent cikk szerint az európai parlamenti (EP-) választás és a kormány uniós politikája lesz az egyik meghatározó témakör a Fidesz-KDNP évadnyitó kihelyezett frakcióülésén szeptember 12-14-ig. Az őszi parlamenti ülésszakot megelőző tanácskozást Velencén rendezik.

Jövő kedden Orbán Viktor személyesen vesz részt a Sargentini-jelentés vitájában Strasbourgban. A miniszterelnök másnap este Velencén, a kormánypártok képviselőcsoportjai előtt – várhatóan már a dokumentumról szóló szavazás eredményének ismeretében – beszámol a vita részleteiről, a várható uniós lépésekről és a lehetséges kormányzati reakcióról. A Magyar Idők információi szerint a kabinet arra számít, hogy az Európai Parlament elfogadja a Magyarországot elítélő jelentést.

A napilap úgy tudja, hogy a Fidesz óvatos optimizmussal készül az uniós voksolásra, nem várnak földindulásszerű változást, de

a nemzetek Európáját támogató, migrációellenes pártok jelentős erősödésére számítanak.

Az EP-kampány kapcsán arról is szó eshet a tanácskozáson, hogy az előző választásoktól eltérően a bevándorlás ügyében azonos álláspontot képviselő pártok összehangolt, közös akciókkal igyekeznek majd minél több európai polgárt meggyőzni és voksolásra ösztönözni.

A frakcióülés második napján a kabinet új miniszterei mutatkoznak be és tartanak előadást eddigi tevékenységükről, valamint az őszi törvényhozási időszak feladatairól.

Az új tárcavezetők után a következő napon az előző ciklusban is már miniszteri feladatkört betöltő politikusok beszámolóját kísérhetik figyelemmel a képviselők. Várhatóan napirendre kerülnek a nagy horderejű társadalompolitikai kérdések is, mint például a kulturális intézményekben tervezett átalakítások, a közszolgálati életpálya bevezetése és ezzel párhuzamosan szükséges létszámcsökkentés, valamint az egészségügyben, illetve az oktatásban esedékes változtatások – ismerteti a Magyar Idők.