Nagy kultúrharcos volt - Ma temetik Kerényi Imrét

Budapest, 2016. február 24. Kerényi Imre rendező Fazekas István Béres című drámájának próbáján a budapesti Újszínházban 2016. február 24-én. A darabot február 26-án mutatják be. MTI Fotó: Kallos Bea

Ma búcsúztatják Kerényi Imrét a Fiumei úti sírkert művészparcellájában. A Kossuth-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, zseniális rendező, nagy jobboldali kultúrpolitikus és miniszterelnöki megbízott augusztus 11-én 74 éves korában halt meg. Temetésén Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Kerényi Imre vitte először színre a Csíksomlyói passiót, 1981-ben, ő rendezte meg kétszázszor a Nemzeti Színházban az István, a királyt. A rendszerváltás hajnalától politizált nyilvánosan is, mindig a nemzeti érdekekért. A 2010-es kétharmados Fidesz-győzelem óta hatalmas munkát végzett a nemzeti kultúra terjesztéséért, immár kultúrpolitikusként. Nagy szerepe volt az új Alaptörvény és a nemzeti irodalom népszerűsítésében is.

Augusztus 31-én kísérik utolsó útjára Kerényi Imrét a Fiumei úti sírkert művészparcellájában. A gyászszertartáson Orbán Viktor miniszterelnök búcsúzik el az ország és a nemzet nevében a zseniális rendezőtől – és nagy kultúrharcostól, ahogy Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója nevezte.

Nagy hatású rendező, tanár, kultúrpolitikus volt

Kerényi Imre 1943. szeptember 28-án született Csopakon. 1966-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán, majd 1978-ig a Madách Színház rendezője volt. 1978 és 1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezőjeként, 1980-tól 1983-ig a Népszínház, 1983 és 1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezőjeként dolgozott.

1989-től 2004-ig a Madách Színház igazgatója volt.

1968-tól tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1980-ban nála végzett például Igó Éva és Gáspár Tibor, 1984-ben Funtek Frigyes, Hirtling István, Mácsai Pál, 1988-ban pedig Nagy-Kálózy Eszter és Szervét Tibor is.

2011-től a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott volt. Szerkesztője volt a 2012-ben elindított Nemzeti Könyvtár-sorozatnak, amely a magyar írott kultúra legjavát mutatja be.

Kerényi Imre maradandót alkotott a hazai színházi rendezés területén is Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Csíksomlyói passió, István, a király, több mint kétszázszor

Kerényi Imre 1981-ben alkotta meg a Csíksomlyói passió szövegkönyvét, 18. századból fennmaradt passiójátékok felhasználásával. Ez alapján vitte színre a Csíksomlyói passiót a Várszínházban. A produkció több mint tíz évig volt műsoron, óriási sikert aratva. Az előadás az egész magyar kultúrában hatalmas hatást váltott ki.

A Csíksomlyói passiót Lengyelországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Franciaországban is bemutatták.

Ugyancsak ő volt, aki a városligeti siker után a Nemzeti Színházban megrendezte az István, a király új változatát Bubik István és Vikidál Gyula főszereplésével. Az előadást több mint kétszázszor játszották.

Nagy jelentőségű volt Lear király-, Bánk bán-, Amadeus-, Hegedűs a háztetőn-, Székely fonó- és Úri muri-rendezése is.

1999-ben a felújított Madách Színház nyitóelőadásaként Madách Imre Az ember tragédiája című művét mutatták be Kerényi Imre nagyszabású rendezésében.

Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottként a Nemzeti Könyvtár egyik kötetét mutatja be a Parlamentben 2013. december 11-én Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Nagy jelentőségű nemzeti kultúrpolitikus

Kerényi Imre a közéletben a rendszerváltástól vett részt aktívan, mindig a nemzeti oldalon politizált.

Szerepet vállalt az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal munkájában is.

Az első szabad választáson az MDF képviselőjelöltje volt, tagja volt a párt országos választmányának is.

Igazán aktívan a Fidesz 2002-es választási veresége után kapcsolódott be a közéletbe.

Kezdetben

erőteljes, a jobboldali értékeket előtérbe helyező nyilatkozataival tűnt ki.

Tragédiaként élte meg azt, hogy újra a már letűnt szocialista világ tért vissza, és úgy érezte, minden erejével el kell mondania, hogy az ország érdeke az, hogy a Fidesz mihamarabb újra visszaszerezze a hatalmat.

A 2010-es kétharmados Fidesz-győzelem után a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök. E minőségében

óriási munkát végzett a 2011-ben elfogadott, 2012-ben hatályba lépő új Alaptörvény, az új alkotmány népszerűsítése és terjesztése terén.

Kerényi Imre Orbán Viktor miniszterelnökkel és feleségével, Lévai Anikóval az alaptörvény tiszteletére rendezett, Hősök, Királyok, Szentek c. kiállításon Forrás: MTI/Soós Lajos

Az Alaptörvényt a nagyközönség számára az önkormányzatoknál és a kormányablakoknál kihelyezett Alaptörvény Asztalánál tette hozzáférhetővé.

Nevéhez fűződik a magyar írott kultúra legjavát egységes sorozatba gyűjtő Nemzeti Könyvtár-sorozat 2012-es elindítása is.

2014-ben pedig ő indította el a Magyar krónika című folyóiratot. A sorozat olyan emblematikus műveket juttatott el az olvasókhoz, amelyeket korábban a baloldali, szocialista kultúrpolitika eltagadott.

Rendszeres résztvevője volt a kötcsei polgári pikniknek, még halála előtt két hónappal, nagybetegen is elment.

„Nagy kultúrharcos volt”

Kerényi Imre nagy kultúrharcos volt, aki az évek múlásával egyre tisztábban és világosabban látta, hogy mi a feladata a magyar kultúra értékeinek megőrzése és a magyar kultúra megújítása terén

– mondta róla halála után Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház főigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke kiemelte: Kerényi Imre jelentős színházi ember volt, akinek meghatározó előadásai mellett

a legnagyobb tette az volt, hogy 1981-ben elsőként vitte színre a Csíksomlyói passiót,

amely „egy megrázó és nemcsak a színházban, hanem a teljes magyar kultúrában is utat mutató előadás volt”.

Kerényi Imre nem érhette meg a Csíksomlyói passió augusztus 18-i bemutatóját a csíksomlyói Nyeregben. A bemutató óriási sikerrel zárult, 25 ezren látták a csíksomlyói Nyeregben, és novembertől a Nemzeti Színházban újra látható.

Emblematikus műveket juttatott el a nagyközönségnek

Kerényi Imre tehetségének egy másik arca volt, hogy olyan szolgálatot magára vállalt, amelyet a Nemzeti Könyvtár-sorozat jelentett – méltatta őt Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, műfordító.

Az érzékenysége, tudatos építkezése a Nemzeti Könyvtár-sorozattal kapcsolatos munkában jelentős hozadékkal járt –

fogalmazott. Kiemelte: a sorozat egyik legnagyobb jelentősége, hogy olyan emblematikus műveket is eljuttatott az olvasókhoz, amelyeket korábban eltagadott a kultúrpolitika.

„Kerényi Imre nagy szolgálatot vállalt a Nemzeti Könyvtár-sorozatban” Forrás: MTI/Beliczay László

Kerényi Imre büszkén volt jobboldali

Kerényi Imrének még rengeteg dolga lett volna – emlékezett rá Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője. Tele volt csodálatos tervekkel. Színigazgatói és rendezői pályafutását egy egészen különleges vállalkozással, a magyar kulturális élet felvirágoztatása szándékával koronázta – volna meg, ha közbe nem lép a könyörtelen végzet – írta posztjában a barátja.

A Magyar Krónika alapításában nagy szerepe volt Kerényi Imrének Fotó: Hajdú D. András - Origo

Nagyszerű életművet hagyott hátra, és egy olyan magatartásmintát, amit jó volt megismerni, és jó volna követni.

Büszkén, magabiztosan volt jobboldali és konzervatív, ugyanakkor derűsen kíváncsi az ellenoldal véleményére. Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője azt írta, hálás a sorsnak, hogy hat éven át neki dolgozhatott.