Amíg 2015-ben 391 ezer illegális határátlépőt regisztráltak, a jogi és fizikai határzár után ez a szám már csak 18 ezer körül volt. Ez a drasztikus csökkenés bizonyítja, hogy milyen hatékony volt az intézkedés, de a számok csökkentésében nagy szerepet játszott az EU-török megállapodás is, ami megakadályozta a tömeges utánpótlás érkezését – fogalmazott Janik Szabolcs.
2015-ben megszülettek az első határvédelmi rendszerek, ennek volt előfutára a magyar határkerítés. Ezt követően láttunk egy európai megoldást, az EU-török migrációs paktumot. Ezek együtt létrehoztak egy olyan egyensúlyi helyzetet, ami többé-kevésbé fenntarthatónak bizonyult az elmúlt két és fél évben.
A kerítés megépítésekor a baloldali pártok élesen bírálták a kormányt a meghozott intézkedések miatt. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint
a magyar kormányfő a tragikus párizsi merénylet óta tudatosan mossa össze a bevándorlókat, a menekülteket és a terroristákat.
A határon történt zavargások kapcsán pedig úgy fogalmazott: „rendőrök támadtak a békés menekültekre, nem pedig fordítva"
Karácsony Gergely, a baloldali összefogás korábbi kormányfőjelöltje szerint „egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot". Továbbá 2015-ben olyan javaslatcsomagot tettek közzé, amiben felszólítják a kormányt, hogy semmiképp ne épüljön fel a kerítés.
Szél Bernadett az LMP társelnöke szerint pedig „a határok lezárása semmire sem jó, csupán riogatás", de ő mondta azt is, hogy „Magyarországon a bevándorlás nem probléma, menekülthullám pedig nincs".
Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnöke sem támogatta a kerítést, a volt pártelnök korábban azt mondta: „a kerítés egy hatalmas bukás". A párt elnöke 2015-ben a határon azt nyilatkozta: „a kerítés még fel sem épült, de már nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére".