Gulyás Gergely: Sztálini alapokon áll a román igazságszolgáltatás

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint restitúciós ügyekben sztálini alapokon áll a román igazságszolgáltatás. Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjújában a Bánffy-perben, a szovátai polgármester horribilis büntetése ügyében, valamint a terrorizmus vádjával 5 évre elítélt két erdélyi fiatal ügyében hozott ítéletre reagálva úgy fogalmazott, Románia ma demokrácia, de nem jogállam.

Újra a román államé lett az erdélyi nemesi család földbirtoka

A Giurgiu megyei törvényszék szerdán hozott ítélete szerint az erdélyi Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén levő erdők, amelyeket 2007-ben visszaszolgáltattak Bánffy Dániel volt magyar földművelésügyi miniszter örököseinek, most ismét a román állam tulajdonába kerülnek.

Az örökösök szerint a giurgiui törvényszék egy koncepciós per alapján kiadott, a kommunista diktatúra szellemét tükröző 1952-es bírói ítéletet használt fel. A bukaresti törvényszék 1952. december 3-án hozott büntetőjogi ítélete szerint Bánffy Dánielt 8 év kényszermunkára és 10 év polgári jogvesztésre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték 1940 és 1944 között emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Forrás: MTI/Mónus Márton

Gulyás Gergely a Mandinernek azt mondta, nagyon szomorú folyamatként lehet tekinteni arra, ami a román igazságszolgáltatásnál az elmúlt években tapasztalható, és ennek "egy fontos állomása" a mostani ítélet.

Mindez kezdődött azzal, hogy egy korrupcióellenesnek nevezett, de valójában politikai célokra, köztük magyarok elleni inkvizícióra felhasznált ügyészség koncepciós eljárásokat indított a magyar közösség számos politikai vezetője ellen"

- fejtette ki, hozzátéve, ezek a perek évek óta tartanak, és az eljárások már önmagukban sokak pályáját tették tönkre, és sok helyen nehezítették a magyar politikai közösségépítést.

Megítélése szerint, ami a Bánffy-ügyben történt, "nem kevésbé felháborító, csak sokkal látványosabb".

Egy sztálini diktatúra alatti koncepciós perben kimondott ítéletre hivatkozva veszik vissza a földeket

Ezzel az ítélettel a román igazságszolgáltatás odáig jutott - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter -, hogy miközben a bíróság egy restitúciós ügyben a tulajdonjog visszaszolgáltatása összes feltételének fennállását megállapítja, a korábbi tulajdonosnak,

Bánffy Dánielnek a sztálini diktatúra alatti koncepciós eljárásban kimondott háborús bűnösségére hivatkozással zárja ki a tulajdonjog visszaadását.

Gulyás Gergely emlékeztetett: a második világháború után a román bíróságok a magyar nemesi családok leszármazottait tömegesen ítélték el Bánffy Dánieltől Wass Albert írón át Bethlen Béla jogász, politikusig.

A miniszter kiemelte: Bánffy Dánielnél az ítélet képtelenségét jól szemlélteti, hogy Erdélyben 1944 őszén fegyverszünetet követelt, amiért a nácik halálra ítélték. Ez sem volt akadálya annak, hogy a sztálini önkény háborús bűnösnek nyilvánítsa.

Az viszont hihetetlen, hogy "a román igazságszolgáltatás mai napig ezen az alapon áll a visszaszolgáltatási ügyekben". A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a román uniós csatlakozás egyik feltétele volt a restitúciós törvény megalkotása. "Ez azonban nagyon sok esetben holt betű maradt" - tette hozzá.

Nem egyedi a magyarokkal szembeni, igazságtalan bírósági döntés Romániában

Arra a felvetésre, hogy a múlt héten több bírósági ítélet is megütközést keltett az erdélyi magyarság körében, a miniszter emlékeztetett: Péter Ferenc korábbi szovátai polgármesternek, a Maros Megyei Tanács jelenlegi elnökének bírósági ítélet eredményeképpen hárommillió forintnyi bírságot kell fizetnie, mert nem vette le a székely zászlót a szovátai polgármesteri hivatalról, illetve az utolsó tárgyalási nap utáni - új bizonyítékok nélküli - vádmódosítás után magyar fiatalokat öt év végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek terrorizmus vádjával.

Ezek alapján "jól látható, hogy nem elszigetelt esetekről van szó" - mondta.

Az ókori Róma jogállam volt, de nem volt demokrácia. Románia ma demokrácia, de nem jogállam" - jelentette ki.

Gulyás Gergely szerint a román igazságszolgáltatás működésének "halk és érdemi intézkedéseket nélkülöző uniós kritikája" jól bizonyítja, hogy az Európai Unió mai vezetésének szemében a jogállamiságnak tartalmi kritériumai nincsenek, a fogalom számukra "valódi értelmet akkor nyer csupán, ha valamely neki nem szimpatikus tagállammal szemben politikai fegyverként használhatja".