Korábban már több mint 150 emberrel szemben emeltek vádat az országos méretű csalássorozat ügyében- közölte a megyei főügyészhelyettes, Kalmár Gyula szerdán az MTI-vel.
Az ügy elsőrendű vádlottja 2009 előtt hosszabb ideig foglalkozott azzal, hogy eladósodott cégeket átíratott olyan emberek nevére, akik azokat nem akarták működtetni.
A másodrendű vádlott vagyonőr volt, aki tudott arról, hogy szakmájában a vállalkozások nagy része tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégekbe jelenti be az alkalmazottjait, hogy így kerülje el az adó- és járulékfizetést.
A két férfi 2008 végén megállapodott, hogy létrehoznak egy olyan szervezetet, amely kifejezetten ezekre a szabálytalan bejelentésekre szakosodik. Fiktív munkaerő-kölcsönzési szerződéseket kötöttek, és hamis adóbevallásokat nyújtottak be. A láncolat alján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek
főként ukrán állampolgárok nevén voltak bejegyezve azért, hogy a folyamatos adóhatósági ellenőrzéseket megnehezítsék.
A rendszer úgy működött, hogy a megbízó gazdasági társaság átküldte a bűnszervezetnek azoknak az alkalmazottaknak az adatait, akik után nem akart járulékot fizetni. Így őket a törvénytelenül létrehozott vállalkozások valamelyikébe jelentették be.
Ezután a megbízóik és a bűnszervezet irodistái folyamatosan egyeztették egymással a bérszámfejtést, és a számlázást, amelynek során a valódi vállalkozások hamis számlák alapján utaltak át pénzt a fiktív cégeknek. Ezek a cégek elküldték a munkások fizetését, majd a náluk maradó pénzből levonták a maguk díjait és jutalékait, a fennmaradó részt pedig visszaadták a megbízó vállalkozások képviselőinek.
A munkabérek után az adókat viszont senki sem fizette be.
Az éveken át tartó csalássorozattal az abban megbízóként érintett 160 vállalkozás és maga a bűnszervezet több százmillió forintos kárt okozott az államnak.