Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A koalíciós párt- és frakcióvezetőknek elküldött feljegyzésben Merkel egy sor más, az illegális bevándorlókkal kapcsolatos intézkedést is felvázolt annak az erőfeszítésnek a részeként, hogy kielégítse a keményebb migrációs politikát követelő koalíciós partnerét, a bajorországi Kereszténydemokrata Uniót (CDU). A feljegyzés szerint a megállapodásra kész 14 ország között van Magyarország, Lengyelország és Csehország is, amelyek korábban hevesen elleneztek mindenféle menekültelosztási elképzelést. Rajtuk kívül még Belgium, Franciaország, Dánia, Észtország, Finnország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Svédország egyezett meg a kérdésről Németországgal a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcstalálkozón.
A Reuters hírügynökség ismertetése szerint a kétoldalú megállapodások az eddigieknél sokkal hatékonyabbá tennék a visszaküldési folyamatot azoknak a menedékkérőknek az esetében, akiket előzőleg más országban már regisztráltak. Jelenleg a dublini eljárás szerint Németországból kezdeményezett repatriálások csupán 15 százaléka jár sikerrel - áll a dokumentumban. Ezért „kormányközi megállapodásokat fogunk aláírni egy sor tagállammal a repatriálási folyamat felgyorsítása, és az akadályok felszámolása érdekében” - írta Merkel. Azok a bevándorlók, akik Németországba próbálnak belépni úgy, hogy előzőleg már regisztrálták őket egy másik uniós országban, nagy gyűjtőtáborokba, úgynevezett „horgonyközpontokba” fognak kerülni, és ügyükben itt járnak majd el - közölte Merkel a dokumentumban. Ide kerülhetnek majd azok a migránsok, akik a hivatalos határellenőrzést kijátszva, „a zöld határon” próbálnának belépni Németország területére, továbbá azok, akik nem esnek a Görögországgal és Spanyolországgal - mint az EU külső határán fekvő országokkal - kötött menekültátvételi megállapodás hatálya alá. Az új rendszerben gyorsított eljárásban dolgozzák majd fel azoknak a menekülteknek a kérelmét, akiknek az ujjlenyomatát már rögzítették az Eurodac nevű közös adatbázisban.
A gyorsított eljárás egyhetes átfutást és gyorsított jogorvoslati lehetőséget jelent. Az új befogadóközpontok a helyi lakosságtól elzártan fognak működni, s az odaszállított migránsok kötelesek lesznek a menekültügyi eljárásuk végéig ott tartózkodni. Merkel továbbá fokozná a rendőrségi igazoltatásokat a határok közelében, amivel várhatóan jelentősen emelkedne azoknak a száma, akikről kiderül, hogy másik országban korábban már regisztrálták őket. A kancellár tájékoztatójában szerepel emellett az is, hogy német rendőröket küldenek Bulgáriába az Európai Unió külső határvédelmének megerősítésére. „Meg fogjuk erősíteni a Görögország macedóniai és albániai határára telepített Frontex-alakulatokat” - írja feljegyzésében Merkel, hozzátéve, hogy támogatni fogják Görögországot és Bulgáriát határrendőrségük megerősítésében, s a vonatkozó intézkedéseket augusztus végére tervezi megvalósítani. „Készen kell állnunk arra is, hogy szükség esetén Szlovénia és Horvátország határának védelmét is támogassuk” - írja a kancellár.
A Kereszténydemokrata Uniót vezető (CDU) német kancellárnak július 1-jéig adott időt testvérpártja és koalíciós partnere, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) arra, hogy európai megoldást találjon a Németországba tartó bevándorlók tömegének kezelésére. A CSU szerint akár egyoldalú intézkedésekkel is meg kell tagadni a belépést a német határon az EU-ban máshol már regisztrált menedékkérőktől. Merkel és a CDU szerint viszont ezt egyoldalúan nem lehet bevezetni, csak úgy lehetne szigorítani, ha megállapodnak az érintett társországokkal a menedékkérők visszafogadásáról. A két párt közötti vita miatt akár a testvérpárti szövetség és a kormánykoalíció is veszélybe kerülhet.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI megkeresésére emlékeztetett a korábbi magyar miniszterelnöki és kormányzati nyilatkozatokra; közlése szerint
a magyar álláspont 2015 óta változatlan: Magyarország területére egyetlen menedékkérő sem léphetett úgy, hogy előtte nem járt Görögország vagy más uniós tagállam területén. Tehát senki nem nálunk lépett először az Európai Unió területére
- fogalmazott
