Magyarország védelme az első

A migrant carrying his child walks with around 2000 migrants who arrived by train and walk near the border town of Kljuc Brdovecki, on October 24, 2015, to cross the Croatia-Slovenia border. Crowds of refugees and other migrants camp by roads in western Balkan countries in worsening autumn weather after Hungary sealed its borders with Serbia and Croatia, causing a chain reaction in other overwhelmed states. Bulgaria, Romania and Serbia on October 24 threatened to close their borders if EU countries stopped accepting migrants, as European leaders prepared for a mini summit on the continent's worst refugee crisis since World War II. AFP PHOTO / STRINGER / AFP PHOTO / -

Az alaptörvény hetedik módosításának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. A kormány a globális migrációval is indokolta annak szükségességét, míg az ellenzék a kifogásait fogalmazta meg. A módosítás értelmében idegen népesség nem lesz betelepíthető Magyarországra.

Az igazságügyi miniszter szerint a globális migrációs folyamatok, az Európai Unióban előretörő föderalizációs törekvések és az egyén magánszféráját fenyegető kihívások szükségessé teszik, hogy az alaptörvény pontosítsa a magyar állam egyes szervezeti és jogi kereteit. Trócsányi László Magyarország alaptörvényének hetedik módosításáról elmondta,

a javaslat aktuális kihívásokra ad az alaptörvény szellemiségével, az európai alapértékekkel és a nemzetközi jog követelményeivel egyaránt összhangban

álló válaszokat.

Trócsányi László igazságügyi miniszter: Aktuális kihívásokra ad választ a módosítás Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Jogi védelem az államnak

A miniszter közlése szerint a módosítás megerősítené a szuverenitás és az alkotmányos önazonosság védelmét, kimondja, hogy az alkotmányos önazonosság védelmezése az állam alapvető kötelessége; a módosítás rögzíti, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be. Trócsányi László a külön közigazgatási bíráskodás létrehozását a többi között azzal indokolta, hogy

a közigazgatási perekben a felek nem egyenrangúak, és ez aktívabb bírói fellépését kíván,

illetve az eljárás lefolytatása olyan szakismeretet is feltételez, amely jellemzően a közigazgatásban szerezhető meg. A módosítással az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében - jelezte.

Kocsis: Idegen népesség nem telepíthető be

Kocsis Máté, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a 2016-os kvótanépszavazás és az áprilisi országgyűlési választás után az Országgyűlésnek nyilvánvaló kötelezettségévé vált az alkotmánymódosítás.

Magyarország védelme, az ország kultúrájának megőrzése, a keresztény kultúra megerősítése, jövőnk biztonságának szavatolása olyan kötelesség, amelyet a választók a kormánypártokra róttak, és amiből politikai vitát sem illő csinálni

- fogalmazott a frakcióvezető, hangsúlyozva: az alkotmányos identitás, a nemzeti önazonosság védelmére irányuló javaslat a választók felhatalmazásán nyugszik.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője: Nem lehet idegen népességet betelepíteni Magyarországra Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A több területet is érintő alaptörvény-módosítási javaslatról szólva kifejtette: létezik egy olyan alkotmányos minimum, amelyet az Európai Unió jogrendje sem írhat felül, létezik a szuverenitásnak az a része, amelyet Magyarország nem adhat fel. Az alaptörvény ki fogja mondani, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - a csoportos kiutasítás tilalmát is rögzítik -, ahogyan azt is, hogy nem kaphat menedéket az, aki biztonságos országon keresztül érkezett - ismertette Kocsis Máté.

Az otthon védelme

A módosítás további pontjai közül kitért a közigazgatási felsőbíróság felállítására, üdvözölve, hogy visszaállítják a bírósági rendszer történeti alapjait, külföldi példákra hivatkozva pedig megjegyezte, nem tekinthető extrémnek, hogy az alaptörvény rendezi a közigazgatási bírósági szervezeti rendszer kereteit. A magánszféra védelmére vonatkozó új passzusról a fideszes vezérszónok kiemelte:

a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének és otthonának sérelmével.

A frakcióvezető reméli, az ellenzék is tiszteletben tartja majd a választók döntését, és nem fordítanak hátat sokmillió magyar ember akaratának.

KDNP: Erősebb lesz az állam alapja

Aradszki András KDNP-s vezérszónok szerint szükség van az alaptörvény "karbantartására", a nemzeti hitvallás első mondatába foglalt indokokkal, célokkal. Szerinte meg kell vizsgálni a nemzeti szuverenitás kereteit, célját, és megmondani, mi nem képezi vita alapját, a jogátadás lehetőségét az uniónak. Hozzátette:

a lisszaboni szerződés számos területen ültette át az egységes szavazás lehetőségét többségivé, amellyel szerinte az európai döntéshozók a tagállamok szuverenitását ássák alá.

Úgy vélte: a hetedik alaptörvény-módosítás az ezeréves állam szilárd alapját fogja erősíteni, és erre szükség is van a 21. század kihívásai miatt. Szerinte a módosítás jól szolgálja a magyar nemzet szuverenitását, erősíteni fogja az önazonosságot, biztosítani fogja a helyi népesség és a magyar államrendszer, államstruktúra védelmét is. Ezért a KDNP támogatja a javaslat elfogadását - jelezte.

Az ellenzéknek nem tetszik az alaptörvény-módosítás

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint a kormányoldal célja nem a konszenzus megteremtése, hanem, hogy a következő választásokon lehessen mutogatni: ki, mit nem támogatott. Frakciótársa, Gyöngyösi Márton kifogásolta, hogy a Fidesz a kampányidőszakot választotta az előterjesztés első változatának beterjesztésére, és azt mondta: a kormányoldal ezzel gyűlöletkampányt teremtett.

Keresztes László Lóránt, az LMP új társelnöke, a párt vezérszónoka azt mondta: a kormány nem megoldani akar problémákat, hanem kommunikációs kampányt folytat. A kormány úgy készítette elő a törvényt, hogy esély nincs arra, hogy az ellenzék elfogadhassa, például azért, mert salátatörvényt készített – tette hozzá.

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettesének nem tetszik a módosítás Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Senki nem akar erőszakkal betelepíteni migránsokat, a menekültpolitika tagállami hatáskör - mondta Arató Gergely, a DK vezérszónoka. A kvótadöntés is arról szólt volna, hogy a menekültkérelmek lefolytatását kellett volna Magyarországnak elvégeznie, nem a betelepítésről – mondta a politikus.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt emelte ki az alaptörvény-módosítás kapcsán, hogy a menedékjog szigorítása sem valódi szigorítás, eddig is ugyanígy megvoltak az eszközök a kormánynak tetsző menekültpolitikára. Ami valódi változás: a véleménynyilvánítás és a gyülekezési jog korlátozása, de ez eddig sem volt korlátlan, a közlekedésre hivatkozva szokták a hatóságok korlátozni ezt a jogot – vélte az MSZP-s képviselő.