Soros bosszúja Macedóniában: külső nyomásra létrehozott ügyészség tisztogat

2018.05.31. 19:02

Korrupciós ügyekre hivatkozva két év börtönre ítélték a napokban Macedónia korábbi jobboldali miniszterelnökét, Nikola Gruevszkit. A migrációt erősen ellenző politikust egy nemzetközi nyomásra felállított ügyészség próbálja meg nehéz helyzetbe hozni. A szervezet a jobboldali Gruevszki ellen öt ügyben emelt vádat, a baloldali politikusok azonban valahogy mindig megússzák a felelősségre vonást. Minden jel arra utal, hogy Soros György és szervezetei állnak az akció hátterében. Ilyen az, amikor Soros keresztülveri akaratát egy országban.

A macedón politikai élet hagyományosan nehezen átlátható, azonban az elmúlt évek során kialakult egy világos törésvonal a közvéleményben és az ország politikai pártjai között: ez pedig nem más, mint a migráció megítélése - írja elemzésében az Alapjogokért Központ.A Gruevszki vezette jobbközép VMRO kifejezetten ellenzi az illegális migrációt, kormányzása alatt komoly eredményeket ért el a kérdésben, ezzel szemben a baloldali pártok, köztük a Macedón Szociáldemokrata Unió (SDSM) támogatja azt. Hozzátartozik a történethez, hogy Macedóniában jelen van, és meglehetősen aktív a Soros-féle Nyílt Társadalom-hálózat, akik Gruevszkit terveik akadályaként, veszélyforrásként határozták meg. Az országnak kulcsszerepe van a balkáni migrációs útvonalak tekintetében, gyakorlatilag „Európa kapujaként” lehet tekinteni rájuk. Van azonban egy olyan tényező, ami módfelett instabillá teszi őket: az etnikai viszonyok.

Az ország ugyan macedón többségű, de jelentős, becslések és felmérések szerint az összlakosság 20-30 százalékát kitevő albán kisebbség is él az állam területén. A két népcsoport között régóta komoly feszültség tapasztalható, amelynek eddigi leglátványosabb megnyilvánulása a 2001-es fegyveres konfliktus (a macedón belbiztonsági erők és az UÇK macedóniai szárnya között) volt.

Éppen ezért Macedónia kiváló „kísérleti labor” Soros György hálózata számára, hiszen az amerikai milliárdos ott jelenik meg a legtöbbször, ahol zavarosban lehet halászni. A Nyílt Társadalom Alapítvány erőteljes lobbizása hatására politikai nyomásra létrehoztak egy speciális ügyészi szervezetet. A jogi kontroll kiszervezése egyik fontos leágazása Sorosék macedón műveletének, melynek révén sakkban tartják azokat, akik nem osztják a nyílt társadalom határok nélküli eszméjét.

Hogy jött létre a jobboldali politikusokra vadászó ügyészség Macedóniában?

A Különleges Ügyészi Hivatal (SJO) megalakítására egy hosszas belpolitikai válság következtében került sor. A 2014 áprilisában tartott elnök- és parlamenti választásokat a jobboldali VMRO-DPMNE párt, illetve pártszövetség fölényesen megnyerte, Nikola Gruevszki miniszterelnök sorozatban negyedik alkalommal kapott kormányalakítási megbízást az államfőtől. A baloldali ellenzék nem fogadta el a választások végeredményét, és Zoran Zaev, az akkor ellenzéki Macedón Szociáldemokrata Unió (SDSM) vezetője állítólag többször felhívta telefonon, illetve személyesen beszélt Gruevszkivel. A beszélgetések során gyakorlatilag zsarolással ügyvezető kormány alakítását és előrehozott választások kiírását követelte. Ennek meg nem történte esetére a miniszterelnökre és más vezető kormánypárti politikusokra terhelő hanganyag nyilvánosságra hozatalával fenyegette meg a bevándorlásellenes politikust.

Nikola GruevszkiForrás: AFP/Robert Atanasovski

Ezt követően 2015 elején a macedón rendőrség őrizetbe vette Zoran Verusevszkit, a Biztonsági és Kémelhárító Hivatal (macedón elhárítás) egyik vezetőjét, akit államtitkot képező információk kiszivárogtatásával és kémkedéssel gyanúsítottak meg. Ugyanezzel az üggyel összefüggésben Zoran Zaevvel szemben is büntetőeljárás indult 2015 elején. Erre válaszul Zaev lehallgatási felvételeket kezdett el nyilvánosságra hozni, és azt állította, hogy Gruevszki körülbelül 20 ezer ember (köztük politikusok, újságírók, köztisztviselők, üzletemberek, vallási vezetők) titkos és törvénytelen megfigyelését rendelte el miniszterelnöksége alatt, továbbá el akart tussolni egy rendőrtiszt által elkövetett emberölési ügyet. Az általa csak „bombáknak” nevezett felvételek nyilvánosságra hozatalára válaszul tüntetések és ellentüntetések kezdődtek, amelyek fokozatosan politikai válság- és patthelyzetet szültek az országban. Különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió igyekezett közvetíteni a kormánypártok és az ellenzék között, sokáig sikertelenül. A nemzetközi nyomás hatására végül a szembenálló politikai felek végül aláírták az ún. pržino-i megállapodást. Ennek értelmében létre kellett hozni egy Különleges Ügyészi Hivatalt (SJO), amelynek 18 hónapot adtak arra, hogy a 2015-ös lehallgatási botrány alapját képező hangfelvételeket és lehallgatási jegyzőkönyveket feldolgozva, azok alapján büntetőeljárásokat indítson.

Öt ügyben emeltek vádat Gruevszki ellen, a baloldali politikusok mind megúszták

A lehallgatási üggyel összefüggésben a különleges ügyészség vizsgálatai miután nemzetközi támogatással a baloldali kormány megszerezte a kormányrudat, látványosan felgyorsultak. Egyedül Gruevszki ellen öt ügyben emeltek vádat, amelyek közül az egyikben nemrég nem jogerősen bűnösnek mondták ki, kétéves szabadságvesztésre ítélték. Az SJO munkájának eredményeképpen érdekes módon szinte csak és kizárólag a VMRO-DPMNE politikusait ítélték el eddig és a baloldali politikusok (köztük a jelenlegi miniszterelnök Zaev) ügyeiben vagy eljárásmegszüntető végzések vagy felmentő ítéletek születtek. A nemzetközi nyomás és az SJO munkájának eredményeképpen a VMRO-DPMNE fokozatosan meggyengült az elmúlt hónapokban. Sokatmondó, hogy az SJO-ról szóló törvény tervezetének első változatát külföldiek írták, egész pontosan egy amerikai, egy belga és egy ír ügyész. A külföldi szakértőket egy korábbi zöldpárti belga képviselő, Peter Vanhoutte kérte fel, aki nyíltan támogatta a baloldali macedón pártokat. Ráadásul az általa vezetett, a nyilvánosságot kínosan kerülő NGO-ja és Soros Nyílt Társadalom Alapítványa koros az együttműködés. De hogy igazán teljes legyen a kép: Zoran Zaev, jelenlegi baloldali miniszterelnök és Soros György Davosban személyesen is találkoztak 2018 januárjában.