Brüsszel csökkentené a közép-európai országok támogatását

Magyarország számára a korábbinál lényegesen, mintegy ötödével kevesebb, 17,9 milliárd euró (5,7 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában. Más kelet-közép európai országok is kevesebbet kapnak. Vagyis kevesebb pénz jut Lengyelországnak, Szlovákiának, Csehországnak és Magyarországnak is többek között. Az Európai Bizottság ezt azzal magyarázza, hogy a dél-európai országoknak nagyobb szükségük van rá, mert a gazdasági válság jobban érintette őket, de nyilvánvaló, hogy a migránsok miatt is több pénzre van szüksége a dél-európai országoknak.

Az Európai Bizottság május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, ebből 373 milliárd eurót fordítanának a tagállamok közötti és azokon belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítésére,

ami kevesebb, mint a 2014-2020-as időszakban volt.

Magyarország számára 2018-as árakon 17,9 milliárd eurót irányoztak elő, a jelenlegi ciklusban igényelhető magyar keret pedig - ugyancsak 2018-as árakra átszámolva - 23,6 milliárd euró. Ez 24 százalékos csökkentést jelent.

Az összeg a bizottsági szakértők számítása szerint folyó áron 20,2 milliárd eurót tesz majd ki, ha a jövőbeli inflációval is számolnak. A jelenlegi költségvetési ciklusban ezzel szemben folyó áron mintegy 25 milliárd jutott az ország számára a hivatalos adatok szerint.

Általános trendként megfigyelhető, hogy a brüsszeli testület 2021-től csökkentené a nagyobb gazdasági növekedést produkáló kelet- és közép-európai tagországoknak nyújtott forrásokat, a válság utóhatásaival küzdő déli országokét viszont ezzel párhuzamosan valamelyest megnövelné.

Noha számszerűleg a legfőbb vesztesnek Lengyelország számít, amely azonban még így is messze a legnagyobb kedvezményezettje lesz a kohéziós alapoknak, arányaiban Csehországnak, Észtországnak, Litvániának, Magyarországnak és Máltának kell a legnagyobb mértékű vágással szembenéznie. A sajtó által megkérdezett szakértők úgy vélik, a legnagyobb nyertes Olaszország, Spanyolország és Görögország. Ezek azok az országok, amelyekben rengeteg migráns van jelenleg is, így nyilvánvaló, hogy van összefüggés a migrációs válság gazdasági hatásaival is. Az egy főre jutó kohéziós támogatások tekintetében azonban így is a közép- és kelet-európai tagországok állnak majd az élen.

Egyes hírportálok rámutattak, hogy a 2008-as gazdasági válság által leginkább sújtott dél-európai tagállamokban még mindig két számjegyű a munkanélküliségi arány, Kelet- és Közép-Európában viszont sok helyen öt százalék alatti,

Olaszország és Görögország ráadásul a migránsok első számú belépési pontja a kontinensen.

Sajtótájékoztatóján Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztost megkérdezték arról, hogy köze van-e a források elvonásának ahhoz, hogy egyes kelet- és közép-európai országok elutasították az EU migránspolitikáját, ő azonban kijelentette, hogy „a kohéziós támogatások fokozatos csökkentése természetes következménye a gazdagodásnak, és összességében jó jelnek számít”.

A keretköltségvetést a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.