Az Európai Unióban 20 éven belül kitörhet az ellenállás

Az, hogy egy ország hány migránst enged be, kétszázat vagy kétszázezret, lelkiismereti kérdés, amelyet minden országnak magának kell eldöntenie, ebbe az unió nem szólhat bele - mondta lapunknak Chantal Delsol, a Hannah Arendt Intézet világhírű filozófusa, aki a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány szervezte Európa Jövője konferencián tartott előadást múlt héten. Az előadásában többek között arról beszélt, hogy a zsidó-keresztény kultúrán alapuló Európa jelentősen különbözik a muszlim kultúrától az emberi szabadságjogok tekintetében. Lapunknak adott interjújában azt mondta, az, hogy Merkel beenged 1,2 millió migránst Németországba, a német kultúra öngyilkosságát jelentheti. Beszélt arról is, hogy az Európai Unió egyfajta szakértői vezetés felé megy, ami felvilágosult despotizmus, a demokrácia vége, és ez ahhoz vezethet, hogy az Európai Unióban húsz éven belül kitörhet egyfajta ellenállás.

Néhány hónapja a Polemia című lapnak Chantal Delsol azt mondta: a nyugati országok titkosszolgálatokat működtetnek, így nagyon sok támadást el tudnak hárítani, de arra nem képesek, hogy megállapítsák a terrortámadások okát. Pedig ez egyszerű:

a terroristák egészen egyszerűen nem szeretik a nyugati embereket.

Nem fogadják el a Nyugat vívmányait, például a női emancipációt.

Chantal Delsol Fotó: Talán Csaba

Chantal Delsol francia filozófus, politikatörténész és regényíró, aki filozófia doktorátusát 1982-ben a Sorbonne Egyetemen szerezte. 1990 és 2015 között a párizsi Université Paris-Est Marne-la-Vallée egyetemen politikai filozófusként oktatott.

A Hannah Arendt Kutatóintézet alapítója, munkája során együttműködési programot alapított a közép-európai régióban, többek között lengyel, magyar vagy éppen román partnerekkel. Számos filozófiai mű, esszé, novella, regény szerzője, egyes műveit 15 nyelven adták ki.

A Le Figaro és különböző magazinok állandó szerzője. 1992 és 2003 között a La Table Ronde Editions egyik igazgatója volt, majd 2005 óta hasonló munkakörben dolgozik a Le Cerf Editions-nél.

Több mint 10 éve a Francia Társadalomtudományi Akadémia tagja, ahol 2015-ben az elnöki posztot is betöltötte. 2012 óta a Francia Katolikus Akadémia tagja.

Chantal Delsol budapesti előadásában, amelyet a Nyugatot naggyá tevő humanizmus sajátosságainak szentelt, többek között beszélt arról, hogy

a nyugati civilizáció egyik fontos humanista alapelve a távolság lehetősége.

Vagyis azé, hogy valaki önmaga maradhasson, annak ellenére, hogy családjához, szeretteihez is tartozik. A társadalom pedig elfogadja, hogy a közösség szempontjából fontos az emberek önmagukra hagyása.

Ebben pedig

a nyugati, zsidó-keresztény alapokon nyugvó társadalom alapvetően különbözik a muszlim világtól.

A muszlim világ is azt állítja, hogy védelmezi a nőket, de úgy, hogy gyerekként kezeli.

Chantal Delsol idézett a Bibliából, amely már tele van az emberek egyenjogúságáról szóló részekkel. Szent Pál azt mondja, hogy Isten előtt mindenki egyenlő, függetlenül attól, hogy férfi vagy nő, szabad vagy rabszolga.

A Korán viszont azt mondja, Allah a férfiakat jobban szereti.

A Nyugat eltörölte a rabszolgaságot, és egyenlő jogokat adott a nőknek, még ha elég későn is - mondta Chantal Delsol.

A már említett Polemia-interjúban példaként John Updike: A terrorista című regényének főhősét említette, akinek nem tetszik a mindennapi amerikai élet. Ahmad Mulloynak nem tetszik a fogyasztói társadalom, a miniszoknyás lányok látványa vagy akár a vulgaritás. Azt gondolja, hogy az amerikai lét azt sugallja, hogy itt semmi nem tilos.

A Nyugat által befogadott muszlimok bizonyos százaléka valójában gyűlöli a nyugatot

- mondta erről a világhírű filozófus.

Amikor arról kérdeztük, mennyire lehetséges integrálni a muszlim fiatalokat, egy kutatást idézett:

„Egy nagyon komoly tanulmány készült nemrégiben, amely azt kutatta, hogy a Franciaországban élő muszlimok mit gondolnak az iszlámról és a francia törvényekről. A megkérdezettek többsége fiatal bevándorló vagy leszármazott volt.

A felmérésből kiderült, hogy

a megkérdezettek nagyobb százalékban inkább az iszlám törvényeket részesítik előnyben a francia törvényekkel szemben.

Őket nehéz integrálni.”

Chantal Delsol szerint kétségtelen, hogy vannak olyanok is, akik a francia törvények betartásával élnek, de a fiatalok közül a többség mégis inkább az iszlám törvényeket követi.

Fotó: Talán Csaba

Egyik tézise szerint a Nyugat naiv módon azt hitte, a kommunizmus bukása után megszűntek az ideológiák (ennek a gondolatnak vezérképviselője volt Francis Fukuyama, aki egy 1989-es esszéjében, majd 1992-es könyvében a történelem végéről írt). Ezzel szemben egy új háború kezdődött a nyugati világgal szemben – és ebben a harcban a Nyugat elég rosszul áll, hiszen régen elveszítette a szokásait, kultúráját. Vissza lehet ezeket szerezni? - kérdeztük Chantal Delsolt.

„Valóban volt egy pillanat a berlini fal leomlása után egészen szeptember 11-ig, amikor a világ egy idealisztikus képben élt. Azt gondolta, hogy végre itt a világbéke, és vége az ideológiai harcoknak.

Hogy vissza lehet-e szerezni a kultúrát és a szokásokat? Igen. Ragaszkodni kell hozzájuk. Elég, ha szeretjük a hagyományainkat. A gond az, ha azt mondják az Európai Unióban, hogy ez nem fontos.

A 2017 júniusában kiadott párizsi nyilatkozatban – amelyet Chantal Delsol mellett többek között Lánczi András, a Corvinus rektora is aláírt – azt fogalmazták meg, hogy az igazi Európa nemzetek közössége, amelyeknek megvan a maga nyelve, hagyományai és megvannak a határai. Úgy tűnik, mintha Brüsszel és az Európai Unió éppen ezeket akarná felszámolni. Mintha nem nemzetállamok közösségében, hanem egy technokrata Európában gondolkodna. Hová vezethet ez? - kérdeztük.

„Ha technokrata vezetésű Európáról beszélünk, az egyfajta szakértői vezetést jelent – ez pedig oda vezet, amelyet Platón felvilágosult despotizmusnak hívott. Vagyis: az kormányoz, aki tudja, mit kell tenni, tudja, hogy szerinte mi a helyes. Ez valójában a demokrácia végét jelenti.

Úgy gondolom, hogyha ebbe az irányba megy tovább ez a gondolkodás, akkor lehet, hogy húsz év múlva Európa lakossága átmegy egyfajta ellenállásba.

Egyébként ennek már lehet látni a jeleit.”

Fotó: Talán Csaba

A migrációs válságról Chantal Delsol azt mondta lapunknak, hogy

Angela Merkel nagy tévedésben van.

Ő a migrációs válságot egy drámának látja, amelyben van a jó és a rossz oldal, és pontosan tudjuk, ki a jó és ki a rossz.

Itt viszont nem drámáról, hanem tragédiáról van szó,

ahol a migránsok iránt érzett szolidaritás ütközik a népek identitásával. Merkel és vele együtt a nyugati mainstream sajtó ezt az értéket, a népek identitását és ezzel együtt a tragédiát nem akarja láttatni.

Fotó: Talán Csaba

Chantal Delsol egy korábbi interjújában is úgy fogalmazott, hogy a migrációra nincs megoldás a globalizáció és a különböző világrészek gazdasági különbözőségei miatt, ezért képtelenség, hogy az Európai Unió szolidaritásra hivatkozva közös megoldást és kötelező kvótákat akar. Kijelentette, hogy minden nemzetnek saját megoldást kell találnia. Ezért megkérdeztük, szerinte mit tehetnek a tagállamok, és hogyan értékeli a német és a magyar megoldást?

Fotó: Talán Csaba

"Az az igazság, hogy ha tragédiáról beszélünk, csak a lelkiismeret tud dönteni. Az adott ország lelkiismerete. Ez kicsit olyan, mintha valaki úgy dönt, hogy abortuszra megy – ez a saját döntése, a saját lelkiismeretének kell megbirkóznia ezzel a döntéssel. Az országoknak is ez egy lelkiismereti döntés. Nem az unió az, aki megmondja majd, hogy kétszáz vagy kétszázezer migránst fogadj be. Az államoknak kicsi a mozgástere, és ez nem jó, hiszen saját belátásuk szerint kellene tudni dönteni.

Ami Angela Merkelt illeti, ha valaki befogad Németországba 1,2 millió migránst, akkor ez olyan, mintha a német kultúra az öngyilkosság felé menetelne.

Magában hordozza annak a kockázatát, hogy elpusztul a német kultúra a túlságosan különböző, más kultúrák beáramlása miatt.”