Ők a negyedik Orbán-kormány miniszterei

Budapest, 2018. május 10. Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond az ünnepélyes eskütétele után az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. Mögötte Kövér László házelnök. MTI Fotó: Kovács Attila

A miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolttal együtt 13 minisztere van a negyedik Orbán-kormánynak.

A miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (egyben tárca nélküli miniszter) mellett tíz miniszterrel és két tárca nélküli miniszterrel kezdi működését a negyedik Orbán-kormány. A miniszter- és tárca nélküli miniszterjelöltek pénteken tesznek esküt az Országgyűlésben. Most bemutatjuk a tárcák új vezetőit.

Gulyás Gergely a Miniszterelnökség élén

Gulyás Gergely lesz a Miniszterelnökség vezetője Lázár János helyett. Gulyás 1981-ben Budapesten született. 2004-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, 2007-ben szakvizsgát tett. 2004-től ügyvédjelölt, 2008-tól ügyvéd. A 2010-es választásokon Vas megyei területi listáról jutott be az Országgyűlésbe. A 2002-2010 között elkövetett jogsértéseket (köztük a 2006. őszi tiltakozások során történteket) vizsgáló parlamenti albizottság elnöke,

az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke, 2011-2012 között a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke volt.

Azon három személy egyike, akikre a kormánypártok az új alkotmány megszövegezését bízták, és ő volt a frakció vezérszónoka az alaptörvény előkészítéséről szóló parlamenti vitában. Ő terjesztette be a „lex Biszku"-nak is nevezett törvényjavaslatot, amely a korábbi Zétényi–Takács-féle elévülési törvény szellemében megpróbálta az 1956-os forradalom utáni megtorlások „megrendelőit", az akkori igazságszolgáltatás egyes szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonatni. 2017-18 között a Fidesz-frakcióvezetője. A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett.

Gulyás Gergely tízéves Budapest-stratégiát alkotna Forrás: MTI/Soós Lajos

A megalakuló kormány a jövőben is nemzeti érdeknek tekinti Magyarország európai uniós tagságát - jelentette ki a Miniszterelnökség leendő vezetője. Az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán Gulyás Gergely azt mondta:

mindez megengedi az éles kritikát a közösség intézményrendszerével, működésével vagy válságkezelésével kapcsolatban.

Tíz évre szóló Budapest-stratégia mielőbbi elfogadását nevezte meg egyik fő feladataként Gulyás a parlament igazságügyi bizottságában tartott meghallgatásán.

Családi adókedvezmények és rezsicsökkentés

A Miniszterelnöki Kabinetirodát továbbra is Rogán Antal vezeti. Rogán 1972-ben Körmenden született. 1995-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán diplomázott. 1992 és 1995 között a Széchenyi István Szakkollégium tagja volt. Az 1998-as országgyűlési választáson a Fidesz országos listájának 24. helyéről került be az Országgyűlésbe. 2002 októberében Belváros-Lipótváros önkormányzatában szerzett mandátumot, ahol a Fidesz–KDNP frakcióját irányította 2004 decemberéig.

2006 őszén Belváros-Lipótváros polgármesterévé választották.

2012. június 2-től irányítja a Fidesz parlamenti frakcióját. Országgyűlési munkája során 2010 óta számos, a magyar családokat támogató törvényjavaslat kidolgozásában vett részt. Ilyen a rezsicsökkentés, az ingyenes készpénzfelvétel lehetővé tétele, a családi adókedvezmények bővítése, a devizahitelesek megsegítésére hozott intézkedések. 2010-2014 között 227 parlamenti felszólalása volt, 62 önálló és 237 nem önálló indítványt nyújtott be. 2015. október 17-étől miniszteri rangban a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, a miniszterelnök kabinetfőnöke.

Rogán Antal: Tovább szigorodhat a Stop Soros Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Rogán Antal jelentette be a Stop Soros szigorítását

Változatlan célok mellett, a változó körülményekre tekintettel

szigorítana a kormány a Stop Soros törvényjavaslaton, amelyhez az alkotmányos alapokat is meg kell teremteni

- mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterjelöltje kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. A jogszabálynak minden olyan tevékenységet meg kell akadályoznia, amelynek célja, hogy Magyarország területére a magyar törvények megkerülésével, a nemzeti szuverenitás megsértésével, illegálisan hozzanak be bevándorlókat. A demográfiai fordulatról is tervez nemzeti konzultációt a jövőben a Miniszterelnöki Kabinetiroda - ismertette, és célnak nevezte, hogy 2025-ig az ország a digitális kultúra tekintetében az Európai Unió első öt országa között legyen.

Szijjártó 2002 óta országgyűlési képviselő

Az 1978-ban Komáromban született Szijjártó Péter maradt a külügyi és külgazdasági tárca élén. 1997-ben érettségizett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban. Ekkor felvették a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzsment szakára, ahol 2002-ben diplomázott. A politikai életbe 1998-ban kapcsolódott be, amikor legfiatalabb képviselőként a győri közgyűlés tagjává választották.

A 2002-es országgyűlési választáson pártja Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés akkori legfiatalabb tagjaként az alakuló ülésen korjegyzőként tevékenykedett. A 2010-es országgyűlési választásokon ismét pártja Győr-Moson-Sopron megyei listájáról nyert mandátumot.

A második Orbán-kormányban a miniszterelnök személyes szóvivője volt 2012 május végéig,

amikor is külügyi és külgazdasági államtitkárnak nevezték ki. 2014. szeptember 23-tól az Európai Unió oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosának kinevezett Navracsics Tibort váltotta a külgazdasági és külügyminiszteri poszton. 35 éves korával ő lett Magyarország második legfiatalabb külügyminisztere.

Szijjártó Péter szerint erősödni fog a migrációs nyomás Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Tízmilliók kelhetnek útra

A tárcavezetői kinevezés előtti meghallgatáson Szijjártó Péter azt mondta, továbbra is ösztönözni kívánja a beruházásokat, hiszen Magyarországnak ma már nemcsak a régiós versenytársakkal, hanem több ezer kilométerre levő államokkal kell megküzdenie a befektetőkért. Hangsúlyozta, hogy Magyarország növekedési pályája a külgazdasági folyamatokhoz kötődik, és különösen érzékenyen érintik az utóbbi évek világgazdasági folyamatai.

A miniszterjelöltet meghallgatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is, ahol azt mondta: számos konfliktushelyzet nem a megoldás felé halad, s ezek Közép-Európa és Magyarország számára is új biztonsági kihívásokat jelentenek.

A világ instabilitása, a gazdasági visszaesések, a politikai és fegyveres konfliktusok nyomán a jövőben erősödni fog a népvándorlás folyamata.

Csak a közel-keleti és észak-afrikai térségből 30-35 millió ember, s a szubszaharai térségben is további milliók dönthetnek úgy, hogy elhagyják jelenlegi tartózkodási helyüket.

Pintér: A biztonság megtartása a legfontosabb

Negyedszerre foglalhatja el a belügyminiszteri széket az 1948-ban született Pintér Sándor. A nyugállományú rendőr-vezérezredes, jogász, politikus. 1991-1996 között országos rendőrfőkapitány volt. 1998-2002 között, valamint 2010 óta belügyminiszter.

Pintér Sándor változatlan célok mellett kezdené meg negyedik belügyminiszteri ciklusát, amelyben továbbra is Magyarország kultúrájának, nemzeti szuverenitásának megvédésére kíván törekedni a rend és a biztonság megtartása mellett. A régi-új tárcavezető erről az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának összevont ülésén beszélt.

Pintér Sándor: Az illegális migráció jelenti a legnagyobb veszélyt Forrás: MTI/Kovács Tamás

Miniszterjelölti meghallgatásán Pintér Sándor kiemelte,

a rendfenntartás szempontjából az illegális migráció jelenti a legnagyobb veszélyt, az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladat pedig az ország határainak megvédése.

A kormány továbbra sem szeretné, ha bármi is veszélyeztetné az állampolgárok mindennapjainak biztonságát - fogalmazott, majd aláhúzta, a jövőben is minden parlamenti párttal egyeztetni kíván a kétharmados, illetve kiemelt törvényjavaslatok benyújtása előtt.

Nagykövet és alkotmánybíró is volt Trócsányi

Trócsányi László marad az Igazságügy Minisztérium élén. Trócsányi 1980-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n. 1991-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését, 2000-ben habilitált. 2000-ben külügyi szolgálatba lépett, Magyarország brüsszeli nagykövetévé nevezték ki, ekkor lemondott tanszékvezetői tisztségéről. Nagyköveti megbízatása 2004-ben lejárt. Ebben az időszakban Luxemburgba is akkreditálták.

2005-ben az Európa Tanács Velencei Bizottságának tagja, 2006-ban a Budapesti Ügyvédi Kamara nemzetközi kapcsolatok bizottsága elnöke lett.

2007-ben az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság tagjává, ezt követően lemondott kamarai tisztségéről.

2010-ben kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé, emiatt távozott az Alkotmánybíróságtól. 2014-től igazságügyi miniszter.

Trócsányi László lezárná a közigazgatási bíráskodás megszervezését Forrás: MTI/Soós Lajos

Lezárná a közigazgatási bíráskodás ügyét

A közigazgatási felsőbírósággal kapcsolatos munka eredményes befejezését nevezte egyik fő célkitűzésének az igazságügyi miniszteri posztra jelölt és a tárcát eddig is vezető Trócsányi László a kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. Emlékeztetett: jövőre lesz 70 éve, hogy megszűnt a legfelsőbb közigazgatási bíróság,

1949-ben ugyanis a kommunista diktatúra minden olyan szervezetet eltörölt, amely jogállamisági keretet adott.

Közölte: büszke rá, hogy nyolc regionális közigazgatási bíróság jött létre, ugyanakkor nagyon sajnálja, hogy a közigazgatási felsőbíróságot nem tudták létrehozni, nem tudták megteremteni az ehhez szükséges kompromisszumot. "Úgy gondolom, most eljött az idő, hogy ezt a munkát bejezzük" - jelentette ki.

Varga további adócsökkentésről beszélt

Az 1965-ben született Varga Mihály vezeti a Nemzetgazdasági Minisztériumból létrejövő Pénzügyminisztériumot május 17-től. Varga 1990-től (rövid megszakítással) a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter.

A második Orbán-kormányban 2012 júniusáig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, utána az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd

2013 márciusától nemzetgazdasági miniszter.

2017. márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.

További adócsökkentésekről beszélt Varga Mihály Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A kormány gazdaságpolitikai céljai változatlanok maradnak, ennek alapja, hogy az országban munkaalapú társadalom épül - közölte pénzügyminiszter-jelölti meghallgatásán Varga Mihály. A politikus elmondta: a ciklus végére a kormányzat hiány nélküli költségvetést szeretne elérni. Célnak nevezte a teljes foglalkoztatás elérését, valamint a lakosság és a vállalkozások adóterheinek további csökkentését.

Kiemelt terület a népegészségügy javítása

Az Emberi Erőforrás Minisztériumot Balog Zoltántól veszi át Kásler Miklós. Kásler 1950-ben született Budapesten. Orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg 1974-ben, azután sebészeti (1978), szájsebészeti (1988), plasztikai és rekonstrukciós sebészeti (1998), majd onkológiai (2009) szakvizsgát tett.

1981-től az Országos Onkológiai Intézetben alorvos, 1984-től adjunktus, 1986-tól a fej-nyaksebészeti osztály főorvosa. 1992-ben nevezték ki főigazgató főorvosnak. A daganatos betegek heterogén ellátásának összefogására 1993-ban megalkotta a WHO által akkreditált Nemzeti Rákkontroll Programot.

Tudományos tevékenysége során 16 szakkönyvet, 7 könyvet, 76 könyvrészletet, több mint 250 Magyarországon és külföldön publikált közleményt jegyzett.

Hazai és nemzetközi kongresszusok százain tartott előadást.

Kásler Miklós a népegészségügy területén eszközölne döntő változásokat Forrás: MTI/Kovács Tamás

Kásler meghallgatásán azt mondta, kiemelt célként kell kezelni a népegészségügyet, amelyhez pontos struktúra, terv, feladat és a felelősségmeghatározás szükséges, és alapvető fontosságúnak tartja az országos intézetek megerősítését is. A miniszterjelölt szerint

szükség van az alapellátás viszonyrendszerének újragondolására és rendkívüli megerősítésére, ehhez kapcsolódóan a sürgősségi ellátás és mentés átszervezésére.

Kiemelte továbbá, hogy minden feltétel adott a lakossági szintű vastagbélrákszűrés elindításához, amely "néhány hét, egy-két hónap múlva elindulhat".

2014-ben került a politika élvonalába Palkovics

Az 1965-ben született Palkovics László az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezeti majd. Palkovics 1989-ben szerzett mérnök diplomát. 1995-ben lett a Knorr-Bremse német fékrendszereket gyártó cég magyarországi leányvállalatának kutatás-fejlesztési intézetének elektronikus rendszerekkel foglalkozó fejlesztési igazgatója. 2001 és 2003 között az európai elektronikai fejlesztés igazgatója volt Németországban, majd

2003-ban európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgatóvá nevezték ki.

2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára. 2016. február 6-tól átvette Czunyiné Bertalan Judittól a közoktatási feladatokat is, így az EMMI oktatásért felelős államtitkára lett. 2016. december 1-jétől a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos.

Palkovics László fontosnak tartja az egyetemek minél nagyobb támogatását Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A magyar kis- és közepes vállalkozások termelékenységének, innovációs és versenyképességének javítását nevezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium legfőbb feladatának a tárcavezetői poszt várományosa. Bizottsági meghallgatásán Palkovics László hangsúlyozta: a cégek adó- és adminisztrációs terheinek csökkentése mellett

az egyetemek támogatására is szükség van a kkv-k innovációs képességének erősítéséhez.

50 ezren érkezhetnek a közfoglalkoztatásból

Nagy István lesz Fazekas Sándor utóda. Nagy 1992-ben a Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán agrármérnöki végzettséget szerzett. 1996-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán mérnök-tanárként végzett. 2007-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Ujhelyi Imre Állattudományi doktori iskoláján PhD fokozatot kapott. 2010 óta a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, 2014 óta pedig a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára volt.

Nagy István ötvenezer közmunkást irányítana át az agráriumba a munkaerőhiány csökkentése miatt Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az agrárium területén a munkaerőhiány csökkentésére, a mezőgazdaság fehéredésének további elősegítésére, az öntözött területek nagyságának a növelésére, a feldolgozási kapacitások bővítésére lenne szükség - egyebek mellett ezeket mondta Nagy István agrárminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén. Nagy István közölte:

ötvenezer közfoglalkoztatottat irányítana át a versenyszférába

az agrárium számára a munkaerőhiány okozta feszültségek oldására.

Benkő: Hazaszeretet, hivatástudat és elkötelezettség

A honvédelmi tárca élére az eddigi vezérkari főnök, Benkő Tibor kerül. Az 1955-ben született Benkő 1979-ben végzett a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, rakéta és tábori tüzér szakán, de később tanult a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban is.

Ismeri a Magyar Honvédség múltját és jelenét, a jövőt illetően pedig határozott elképzelései vannak honvédelmi miniszterként Benkő Tibornak.

A jelenlegi vezérkari főnök erről miniszteri meghallgatásán beszélt az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülésén.

Benkő Tibor nem tankönyvekből ismeri a katonai szolgálatot Forrás: MTI/Kovács Attila

Benkő Tibor kiemelte: 43 éves katonai múltja nyomán nem elmondásokból, hallomásokból, tankönyvekből ismeri, miről szól a katonai szolgálat. Pályája során belelátott a hazai és nemzetközi politikai irányítás, a civil kontroll, a katonai vezetés, a katonai és civil diplomácia jó, kevésbé jó és rossz példáiba is - fejtette ki. Hitvallását három szóval jellemezte: hazaszeretet, hivatástudat és elkötelezettség.

A tárca nélküli miniszterek

A kormány tárca nélküli minisztere lesz Bártfai-Máger Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a közvagyon gyarapításáról szólt a meghallgatásán. Bártfai-Mager Andrea elmondta:

kiemelt célja, hogy a hozzá tartozó területeken az állampolgárok jólétének növekedéséért is dolgozzanak, ne csak a nyereségességre figyeljenek.

Fontos teendő azonosítani azokat a sikeres állami vállalatokat, amelyek húzóerői lehetnek a gazdaságnak és a versenyképességnek.

Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt már a korábbi Orbán-kormányban is szerepet vállalt Forrás: MTI/Soós Lajos

Már a harmadik Orbán-kormányban is a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter volt Süli János. Meghallgatásán közölte

az új paksi blokkok 2026-27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe.

A beruházás fix áras, a szerződésben lévő 12,5 milliárd eurótól nem lehet eltérni, ebből 10 milliárd az orosz hitel, 2,5 milliárd a hazai forrás - közölte. A hitel kedvező, Magyarországnak joga van költségmentes előtörlesztésre, ha a hazai költségvetés helyzete ezt megengedi, vagy kedvezőbb feltételekkel lehet a piacon hitelhez jutni - hangsúlyozta a jelölt, hozzátéve, hogy a magyar állam már élt is az előtörlesztés lehetőségével.

Tárca nélküli miniszteri rangja van az általános miniszterelnök-helyettesnek, Semjén Zsoltnak is. Ő a nemzetpolitikáért felel a kormányban. Semjén Zsolt meghallgatásán azt mondta: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgazdagság, amit az adott nemzet, nemzetrész adhat csak, s ez különösen igaz a nemzetiségek tekintetében. Kiemelte: arra törekszik, hogy ezeket az értékeket megvédjék.