A magyar tudásexport fékezheti a migrációt

A magyarországi agrárinnovációs eredmények külföldön is elismertek, ami a migráció szempontjából is jelentős, hiszen ahol a mezőgazdaság fejlődését segítjük, ott ahhoz is hozzájárulunk, hogy több élelmiszert állítsanak elő helyben, s ezzel megnő az adott ország stabilitása, ami lassítja a migrációt - mondta Gyuricza Csaba a keddi Magyar Hírlapnak adott interjúban.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) igazgatója hangsúlyozta, hogy az elmúlt években jelentősen emelkedett az agrárkibocsátás, értéke 2650 milliárd forint körüli, és még legalább nyolcszáz-ezer milliárd forint növekedési potenciál rejlik benne. Kiemelte: a mezőgazdaság már nem csak az élelmiszer-előállításból, hanem az energiaellátásból is komoly szeletet hasít ki.

Annak érdekében, hogy a génmódosított termelés a teljes termékpályára kiterjeszthető legyen, fontos innovációs munka kezdődött el a kormány felkérésére - mondta. A NAIK nemzeti fehérjetakarmány-programot dolgoz ki, amely "megoldást kínál arra, hogyan oldjuk meg a fehérjeigényünket hazai forrásból".

Ez óriási feladat és lehetőség a mezőgazdaság számára, hiszen ha kizárólag GMO-mentes termékeket állít elő, és ezek kerülnek a hazai piacra és exportra, akkor az ágazat kibocsátását akár évi hatvan-hetven milliárd forinttal is növelni lehet.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elkövetkező években, aki nem precíziós technológiákat alkalmaz, az előbb-utóbb versenyképtelenné válik, ez ma már nem kérdés a gazdák számára.