Kövér László arra is felhívta a figyelmet, hogy manapság olyan időket élünk, amelyben újfajta veszélyek leselkednek ránk. Szerinte az a kérdés, meg tudjuk-e tartani közös szülőföldünket a magunkénak „a világban szervezkedő és már akcióba lépett, felhatalmazás nélküli és arctalan, de óriási erőket koncentráló hatalmakkal, láthatatlan hálózatokkal szemben."
Valamint kérdés továbbá, hogy meg tudjuk-e védeni anyagi és szellemi erőforrásainkat, földünket, vizünket, gyermekeinket, hitünket, hagyományainkat vagy hagyjuk, hogy előbb megfosszanak bennünket önazonosságunktól, hogy aztán jogainkat, országainkat is elvehessék. Az Országgyűlés elnöke beszéde végén arra kért minden magyar polgárt, hogy
soha többé ne bízzák hazánk sorsát olyan politikusokra, „akik önös érdekből vagy ideológiai rögeszméiktől vezettetve" kiszolgáltatják, védtelenné teszik Magyarországot a külvilággal szemben.
Becsó Zsolt, Nógrád megye 01-es számú választókörzetének országgyűlési képviselője beszédében felidézte, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Somoskőújfalut, Somoskő várát és Somoskő községet. A fideszes politikus aláhúzta, hogy Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére, valamint Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket. A képviselő köszönetet mondott nekik, a Somoskői Váralja és a Somosi Kultúráért Egyesületeknek, mint az évforduló életben tartóinak és az Országgyűlésnek, amely címadományozással ismerte el a történelmi eseményt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
