Sára Botond: Józsefváros további dinamikus fejlődése a tét

Vágólapra másolva!
Ahhoz, hogy a kerület tovább fejlődhessen, elengedhetetlen, hogy a kormánynak, a főpolgármesternek, az országgyűlési képviselőnknek és a polgármesterünknek jó kapcsolata legyen egymással, és konstruktívan tudjanak együtt dolgozni – mondta Sára Botond az Origónak. A Fidesz józsefvárosi polgármesterjelöltje beszélt arról is, hogy a vasárnapi voksolás tétje, folytatódik-e a kiszámítható és stabil fejlődés, vagy pedig visszafordul a kerület egy olyan irányba, aminek révén veszélybe kerül az elért közbiztonság, vagy éppen hajléktalantanyává válik Józsefváros.
Vágólapra másolva!

Józsefváros fejlődése szempontjából milyen jelentőséggel bír az időközi polgármester-választás? Mi a választás legfőbb tétje?

A legfőbb tét, hogy folytatódik-e az a kiszámítható és stabil fejlődés, mint ami az elmúlt nyolc évben lezajlott, vagy pedig visszafordul a kerület egy olyan irányba, aminek révén veszélybe kerül az elért közbiztonság, vagy éppen hajléktalantanyává válik Józsefváros. Továbbra is biztonságos és rendezett várost szeretnék építeni.

Ez óriási különbség ahhoz az időszakhoz képest, amikor az eladósodás ellenére sem történt pozitív változás a kerületben.

Ahhoz, hogy a kerület tovább fejlődhessen, elengedhetetlen, hogy a kormánynak, a főpolgármesternek, az országgyűlési képviselőnknek és a polgármesterünknek jó kapcsolata legyen egymással, és konstruktívan tudjanak együtt dolgozni. Olyan szakaszba értünk, amikor a saját forrásból megoldható fejlesztéseket elvégeztük, így pusztán önkormányzati forrásból nem tudnánk folytatni a dinamikus fejlődést, ehhez mindenképpen kormányzati segítségre van szükség.

Minek köszönhető a közbiztonság látványos javulása, ami az elmúlt években megtörtént?

Nyolc évvel ezelőtt a legfontosabb lépésünk a közbiztonság javítása volt. Ehhez nyilván kaptunk állami segítséget, de a kamerarendszer kiépítésével és a rendőrség megerősítésével nagyot léptünk előre. Csökkent az elkövetett bűncselekmények száma, a nyomozati eredmények javultak. Van polgárőrségünk, teljes létszámban működik a rendőrkapitányság és a közterület-felügyelet, amelyek hatékonyan tudnak fellépni. A fejlesztések is javították a közbiztonságot.

Egyre inkább családok veszik birtokba azokat a köztereket, ahol korábban jelentős számban inkább drogosok, prostituáltak és hajléktalanok voltak, bár megjegyzem, itt azért még van tennivaló.

Józsefvárosban tíz lakosból heten azt mondják, hogy szeretnek itt élni, biztonságosnak tartják a várost, és nem akarnak elköltözni. Sőt, egyes nemzetközi lapok kiemelt turisztikai célpontként ajánlják a nyolcadik kerületet.

Sára Botond: Továbbra is biztonságos és rendezett várost szeretnék építeni Forrás: Vermes Tibor

Hogyan folytatódhat Józsefváros évről évre való lendületes fejlődése?

A városrészekhez soha nem ad hoc jelleggel nyúltunk hozzá, hanem mindig szisztematikusan, egymásra épülő fejlesztési ütemezésben. A Józsefváros újjáépül elnevezésű programunk 2010-ben indult az intézményeink – bölcsődék, óvodák, Auróra szakrendelő – felújításával, majd a közterek megújításával folytatódott, amelynek köszönhetően minden nagyobb közterünk és sok utca is megszépült. Harmadik lépcsőben megkezdődött a társasházak rendbehozatala.

Három év alatt minden korábbinál nagyobb összeget, 3,5 milliárd forintot fordítottunk erre a célra, nemrég döntöttünk az idei egymilliárdos forrás újabb 500 millió forintos kiegészítéséről.

Mindezeken túl az elmúlt években a város különböző részein elindítottuk a városrehabilitációs programokat: a Corvin-Szigony projektet, a Palotanegyedben az Európa Belvárosa Programot és a Magdolna-negyed rehabilitációját, és kiemelten nagy hangsúlyt fektettünk a közbiztonság javítására.

Melyek a legfontosabb fejlesztések a jövőben?

Jövőre indul az Orczy-negyed rehabilitációja, amely a következő három év legfontosabb fejlesztése lesz, volumenében hasonló, mint a Magdolna-negyed felújítása. Erre kétmilliárd forint állami támogatást kaptunk, amelyet a kerület félmilliárd forinttal egészített ki.

Továbbá strand és gyógyfürdő épülhet a volt józsefvárosi pályaudvar területén, a koncepciótervek szerint a körülbelül tízmedencés fürdő egyidejűleg mintegy félezer ember befogadására lenne alkalmas. A vizsgálatok szerint a terület alkalmas arra, hogy ott fürdő létesüljön, és a felmérések szerint ezt tízből hat józsefvárosi támogatja. A beruházás előtt a területet rekultiválni kell, a kútfúrás a becslések szerint 200-300 millió forintba kerülhet, ehhez a terveink szerint állami segítséget kérünk majd.

A városban még számos kihasználatlan lehetőség rejlik, amelyeket szeretnénk megvalósítani. A Blaha Lujza tér felújítása a fővárossal közösen történik, részt veszünk az egyeztetésben. Megvalósul a műemléki védettséget élvező Corvin áruház homlokzatának felújítása is, amelyet az önkormányzat fog végrehajtani.

Már idén is 100 millió forinttal költünk többet erre a területre, mint 2017-ben. Az emberi erőforrás hiánya minket is érint. Az itt élő lakosság ennek ellenére joggal várja el, hogy áttörést érjünk el ezen a területen.

Ellenfele korábban részt vett-e a kerület életében, vagy csak most ugrott be a politikába?

Győri Péter 1990-2002 között az SZDSZ fővárosi képviselőjeként egyszer sem emelte fel a szavát a kerület eladósítása ellen.

Most pedig álfüggetlenként eladva magát akarná visszafordítani a kerületet arra az útra, amiről már korábban világosan kiderült, hogy nem az itt élők érdekeit szolgálja, hanem csupán pár kisebbségi csoport számára nyújt hasznot.