A kézműves sörfőzdék egy év alatt több mint 40 százalékkal növelték a termelésüket, és piaci részesedésük mennyiségben egy, míg forintban számolva két százalékra bővült. A Pécsi Sörfőzde ügyesen használta ki a fogyasztói trendet, annak ellenére, hogy nagy cégről van szó. „Nem vesszük el a piacot a kézművesektől, ők igazi kis szériás különlegességeket főznek.
Közepes üzem viszont eddig nem volt Magyarországon, miközben például Csehországban vagy Németországban több tucat működik belőlük.
Ezzel a mérettel 500 forint körüli palackárat lehet elérni" - ezt Szemerey Zoltán, a Pécsi Sörfőzde új tulajdonosa mondta a HVG e heti számában.
Nem mondom, hogy nem lettünk beljebb az adókedvezmények miatt, de azért a gyártási volumen csökkentése rontotta a számainkat - mondta Szemerey. A kormány azok után döntött a jövedékiadó-kedvezmény bővítéséről, hogy egy uniós direktíva lehetőséget teremtett erre, és a környező országok, például Csehország vagy Románia már rég éltek is vele.
Az éves gyártási kapacitást lecsökkentették 380 ezer hektoliterről 200 ezer hektoliter alá, így máris 300 milliós profitot termeltek.
A sikert a versenytársak szerint is a pécsi sörfőzés minőségi fordulata hozta el. Az adókedvezmény feltétele az volt, hogy a multik sörét nem lehet gyártani, így több terméket meg kellett szüntetni.
Helyette néhány magasabb minőségű sört vezettek be, például a szűretlen Pécsi Pils nevűt.
Több sörükből elhagyták a pótanyagokat, nem tesznek már cukrot az olcsó barna sörbe sem.
A nagy gyártók ugyanis előszeretettel pótolják a drága árpamalátát magas keményítőtartalmú pótanyagokkal, leginkább kukoricával, ami segít a kívánt alkoholfok eléréséhez, ám az íznek nem igazán használ. Ahogy szakmai berkekben mondják, „a kismanufaktúrák és a nagy sörgyárak közt az a különbség, hogy míg az előzőekben a sörfőző, addig utóbbiaknál a könyvelő állítja össze a nedű receptjét" - idézi a HVG.
A Pécsi Sörgyárnál most igazán minőségi sört állítanak elő, és ez azonnal meg is hozta az eredményt.