Nincs igény a genderre a magyar munkaerőpiacon, nem éri meg az államnak fizetni

„A társadalmi nemek tanulmánya mesterszakon végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki” – ezzel indokolta meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy miért nem éri meg a magyar államnak finanszíroznia a képzést, amit az ELTE is belátott. „Az ELTE vezetése gyáva szar” – ez pedig az egyik ellenzéki reakció a sok közül a kérdés kapcsán. Csavar a történetben: a trágár véleményeket úgy fogalmazták meg, hogy sajtórértesülések szerint még döntés sem született a képzések racionalizálása kérdésében. Genderkörképünk következik.

Nincs olyan hét, hogy az ellenzéki média ne találna olyan lehetetlenül érdektelen témát, ami ezer embernél többet érdekel az országban. Ezek általában totális unalomba fulladnak, azonban a legújabb gumicsonttal érdemes lehet foglalkozni egy rövid írás erejéig. „Diktátumjellegű rendelettel tiltják be a genderszakot Magyarországon" – a megszokott szinten égtek a vonalak az ellenzéki szerkesztőségekben csütörtökön, rámutatva a kormány legújabb „galádságra”, és útjára indítva a kormányellenes megmondóemberek véleménycunamiját. Ahogy az lenni szokott: nem sok minden igaz a hírből.

Erősen megkérdőjelezhető a gender tudományossága

A genderszak, más nevén társadalmi nemek mesterképzés finoman szólva is megosztó itthon. A genderelméletet kritikusai ideológiának, pártolói pedig tudománynak tartják. Ha ellátogatunk a képzés honlapjára, akkor erősen megkérdőjeleződik annak komolysága. Ugyanis a következő órákkal lehet találkozni, a teljesség igénye nélkül:

• Társadalmi nemek szociálpszichológiája,
• Bevezetés a feminista irodalom- és kultúraelméletekbe,
• Antidiszkrimináció és emberi jogok a társadalmi nemek perspektívájából,
• Testelméletek és testtörténetek,
• Férfikutatások
• és a Társadalmi nemek a szakpolitikákban.

A szabadon választható előadások közül pedig többek között a következőket lehet látogatni:

• Feminista filozófia,
• Társadalmi nemek az irodalomtörténetben,
• Társadalmi nemek az oktatásban,
• Gendernyelvészet,
• Interkultúra és társadalmi nemek
• és Globális perspektívák a társadalmi nemek tudományában.

Magyarországon az ELTE-n és a Soros-egyetemen járhatnak ilyen képzésre az érdeklődők, nagyságrendileg összesen kéttucatnyi diákot érint a képzés.

Látva ezeket a tárgyakat, látva a csekély érdeklődést, felmerül a kérdés: miért kell az államnak a képzést finanszíroznia?

Valami ilyesmi fogalmazódhatott meg Rétvári Bencében, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárában is, amikor pénteken a közösségi oldalán a kérdéssel foglalkozott. A politikus azt írta, hogy ha csak a tudomány és a munkaerőpiac irányából nézzük, a genderszak valószínűleg sose jött volna létre. Hozzátette, hogy nem a piac igényeire reagálva, nem a felvételizők tömeges kérésére, nem a tudományos igényesség okán, hanem ideológiai okokból alakult meg.

Mert a gender ugyanúgy ideológia, mint a marxizmus–leninizmus, és a liberálisok ugyanúgy tudománynak akarják láttatni, mint korábban a kommunisták a saját ideológiájukat.

Egy orvosi, mérnöki, tanári diplomához képest nagyon messze van tudományosság tekintetében a genderelmélet. Formailag tehát inkább előadássorozatok, cikkek vagy konferenciák témája lehet, mint egyetemi szak. Tartalmilag pedig szemben áll mindazzal, amit a kereszténydemokrácia az emberről vall – tette hozzá Rétvári Bence.

A minisztérium szerint nincs igény a genderre a magyar munkaerőpiacon

A Magyar Idők megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, akik azt írták, hogy

a »társadalmi nemek tanulmánya« mesterszakon végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki.

Hozzátették, hogy a szak gazdasági szempontból nem racionális, így joggal lehet feltételezni, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók. A minisztérium szerint az is kérdéses, hogy

az ilyen deklaráltan és vállaltan alacsony hallgatói létszámmal indított szakok mennyiben gazdaságosak és fenntarthatóak. A képzés más szakoktól vesz el erőforrásokat, rontja az egyetemek gazdasági stabilitását.

Forrás: AFP

Végül kiemelik, hogy az állami közfinanszírozású egyetemeknek mindezt figyelembe kell venniük, mivel ezen felsőoktatási intézmények célja a társadalmi és munkaerőpiaci valós igényeknek való megfelelés.
A minisztérium teljesen logikus, és követhető érvelése ellenére nincs megállás az ellenzéki támadásokban.

Figyeljenek, mert most jön a slusszpoén: a Magyar Idők információi szerint még nem született döntés a genderszakról.

Ez azonban nem hatotta meg a kormányellenes véleményformálókat.

Ellenzéki megmondóemberek akcióban

„Az ELTE vezetése pedig gyáva szar” – kelt ki a tőle megszokott elegáns módon a fake news király HVG kisújságírója az ellen, hogy Juhász Gábor, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja azt írta az ügy kapcsán, hogy semmilyen kritikát nem tudtak szakmai alapon megfogalmazni a genderszak ellen. Éktelen haragra gerjedt, és tíz pontot állított össze azzal kapcsolatban, hogy szerinte miért elengedhetetlenül szükséges Magyarországnak a genderszak.

„Tiltakozom ez ellen az aljas, szolgalelkű, seggnyaló, kutúraellenes nyilatkozat ellen” – ezeket a szép szavakat pedig a Hír TV-től a napokban kirúgott Konok Péter vetette papírra, aki az ominózus ELTE-nyilatkozat kapcsán kezdeményezést indított.

Pető Andrea, a Soros-egyetem oktatója pedig a jövőbe szeretne látni: „hogy milyen igény lesz rájuk a munkaerő piacon az egy év múlva derül ki” – emelte ki pénteki bejegyzésében.