Boross Péter: sokba került a puha rendszerváltozás

Boross Péter interjú KOvács Andrisnak 2015 október 12-én

Kicsit radikálisabb, gyorsabb rendszerváltásra lett volna szükség, ami nagymértékben csökkentette volna a mai nehézségeink számát – mondta a Magyar Időknek adott interjújában Boross Péter, aki augusztus 27-én ünnepli 90. születésnapját. A volt miniszterelnök elmondta: Antall József példátlan ellenállást fejtett ki a külföldi nagykoalíciós rábeszélésekkel szemben. Szerinte nagy siker a három kétharmados győzelem, mert lehetővé tette egy jobboldali világkép dominánssá válását. Úgy vélte: fontos a kulturális kirekesztés megszüntetése, mivel nincs olyan ország a világon, amely azokat kényeztetné, akik ellenségesen viszonyulnak hozzá.

A volt kormányfő kifejtette, hogy szerinte iszonyúan sokba került Magyarországnak a békés, mosolygós rendszerváltás.

Boross Péter Fotó: Szabó Gábor - Origo

Bethlen István, miután 1918–19 emberei világgá szaladtak, tőlük megszabadulván másfél év alatt rendet, biztonságot teremtett, és elindult egy olyan sikeres időszak a trianoni traumát nyögő országban, amely párját ritkította.

Húsz év alatt megduplázódott a nemzeti jövedelem.

Ezzel szemben a nagyhatalmak által végig kontroll alatt tartott rendszerváltás – mert bármit mondanak, az volt – összes korlátja azzal járt, hogy csak mostanra, huszonnyolc év elteltével sikerült kialakítani egy olyan eredményes konstrukciót, amit Bethlennek másfél esztendő alatt

- mondta Boross Péter, aki szerint rendkívüli hátrányt okoztak a konszolidációban a kilencvenes évektől azok a visszahúzó erők, amelyek az ország nemzetközi lejáratásában máig igen nagy szerepet játszanak.

Ez a körülmény több évtizeddel visszavetette Magyarország fejlődését ahhoz képest, amilyen lehetett volna,

megismételve a húszas évek kiugró, az egész világot ámulatba ejtő teljesítményét.

Véleménye alapján nem lett volna jobb az erőszakos rendszerváltás,

az lett volna jó, ha nem tartanak igényt semmire, főként pozíciókra és az összeharácsolt hatalmas vagyonra azok, akik a múlt brutális vétkeivel, hibáival személyükben terhesek voltak.

Ezekért a súlyos bűnökért valakiknek felelniük kellett volna a kommunizmus után helyreállított jogállamiság normái értelmében. Csakhogy az átalakulás úgy zajlott le, hogy az Alkotmánybíróság egyfajta senki által jóvá nem hagyott, láthatatlan alkotmányt kezdett alkalmazni, a

Magyar Tudományos Akadémia pedig a lehető legkeményebben szembeszállt azzal, hogy bármiféle elszámoltatás történhessen,

egyetlen személyhez is hozzányúljanak a diktatúrabeli politikai szerepvállalása miatt, holott a nyilvánvaló összeférhetetlenség eklatáns megnyilvánulásaként még MSZMP központi bizottsági tagok is voltak a soraiban - tette hozzá.

Az egyetemi katedrákon pedig szép számmal voltak, és mind a mai napig vannak olyanok, akik a jobboldali kabinetek ellen gyűlölködve agitálnak.

Mindezen negatív jelenségek miatt Boross Péter szerint kicsit radikálisabb, gyorsabb rendszerváltásra lett volna szükségünk, ami a mai nehézségeink számát nagymértékben csökkentette volna.

A volt miniszterelnök kijelentette, hogy

a negyvenvalahány éves kommunista diktatúra miatt vált szalonképessé a nemzetellenes hozzáállás, ami megtette romboló hatását a politikai közgondolkodásban is.

A két világháború között azért volt könnyebb Bethlenéknek, mert ott voltak azok, akik a kommün és a Trianon előtt is tényezők voltak. A rendszerváltás idejére viszont annyira eltorzult az elnyomatás évtizedei alatt a szellemi atmoszféra, hogy sokszor azt is nehéz volt eldönteni, ki kicsoda - mondta.

Véleménye alapján a nyugatiak azt akarták, hogy ne legyen felfordulás, és a csődhelyzet ellenére megmaradjon a hitelképesség, ezért álltak a volt kommunisták mögé a nyugatos nemzetiek helyett, akik végrehajtották a rendszerváltást.

Számítottak a személyes kapcsolatok is, amik a megelőző években kialakultak, és szerepet játszott a nyers tőkeérdekeltség.

Jellemző, hogy Horn Gyulát mindenütt kitüntették.

Sajnos olyan időpontban volt a rendszerváltozás, amikor a Nyugat már az elzüllés egy bizonyos stádiumába jutott, az Egyesült Államokban is jött 1992-ben a liberális kurzus,

amely roppant lényegesnek tartotta, hogy ne legyen semmilyen megtorlás a volt szocialista országokban. Ez meghatározta ezen államok belpolitikáját, így először a lengyeleknél jött a varsói gyors, amely visszaszállította a hatalomba a kommunistákat, majd hozzánk is befutott 1994-ben.

Boross Péter közölte:

ők vigyáztak arra, hogy olyan ágazatokat ne privatizáljunk, ahol a lakosság megszenvedheti a változást. Aztán az MSZP–SZDSZ-kormány azonnal eladta az energiaszektort,

a közüzemi lakossági szolgáltatásokat, mert abban volt a nagy pénz.

Hornékat nem érdekelte, hogy az árak rögtön az égbe emelkedtek, így százezrek lehetetlenültek el.

Szerinte a rendszerváltást nem lehetett volna sokkal másként végigvinni.

Gyakorlatilag csődhelyzetben adták át a kommunisták a kormányrudat, üres államkincstárral, húsz-huszonnégymilliárd dolláros államadóssággal, rákényszerítve hazánkat az IMF-re utaltságra.

1990-ben még egy szomorú dolog történt: nem nyert a jobboldal kétharmaddal - mondta.

Ha már akkor meglett volna a kétharmad, egészen más világ születik.

Az SZDSZ azonban akkora kommunistaellenes látványkampányt folytatott, ami megakadályozta ezt.

Akik később túlzott toleranciával vádolták Antall Józsefet, azoknak fogalmuk sincs, milyen példátlan ellenállást fejtett ki a külföldi nagykoalíciós rábeszélésekkel szemben.

Nyugatról szinte mindenki – köztük természetesen Soros György is - egy MDF-SZDSZ nagykoalícióra akarta rávenni a jobboldalt. Hála Antallnak ez nem sikerült - mondta a volt miniszterelnök.

Ezért is hallatlan nagy tett, hogy 2010-ben sikerült a kétharmados győzelem, majd még kétszer, ami lehetővé tette, hogy egy jobboldali világkép váljon dominánssá nyolc év konzervatív kormányzás alatt.

Óriási a jelentősége, hogy ilyen stabil a Fidesz–KDNP-koalíció együttműködése.

Meg kell nézni, hogy Németországban és másutt milyen összevissza tekergő politizálást eredményez, amikor kényszeralkuk jönnek létre, mert nincs szilárd többsége a kormánynak.

A magyar kormány nem fogadtathatta volna el az új alkotmányt, egy sor fontos törvénymódosítást, és nem vezényelhette volna le a gazdasági felemelkedést, ha nincs meg a széles körű felhatalmazásból fakadó nagy többsége az Országgyűlésben

- fűzte hozzá.

Boross Péter szerint világszerte még többségben vannak a nihilista erők, amelyek irdatlan tőkekoncentrációval az állam szerepének szétzúzására törekszenek.

Meg kell nézni, milyen ütközetei vannak Donald Trumpnak az ellenlábasaival és azok sajtójával.

Az EP-választások kapcsán nincs aggodalma afelől, hogy itthon milyen eredmény fog születni.

Ám például a németeknél sok bizonytalanság van, márpedig erős Európa nélkülük elképzelhetetlen. Pozitív volna az EU szempontjából, ha a CDU változtatna a felfogásán, és visszatalálna a keresztény-konzervatív gyökereihez.

Sok munka lesz azonban azzal, hogy

a médiumoknak a migrációhoz, a fennálló abnormális viszonyokhoz való hozzászoktatásra irányuló kampányát semlegesítsék a fejlődéspárti jobboldali erők.

Fontosnak nevezte a kulturális kirekesztés minden formájának megszüntetését hazánkban.

Lehetetlen állapot, hogy azokat a művészeket, írókat kényeztesse az állam, akik a kormány és az ország ellen agitálnak.

A világon nincs olyan ország, amely favorizálná azokat, akik ellenségesen viszonyulnak hozzá.

Három, kétharmaddal megnyert választáson nyilvánították ki az emberek, hogy a keresztény-nemzeti arculat mellett elkötelezettek, és ennek a demokrácia szabályai szerint a kultúrában is meg kell jelennie.

Végül a volt kormányfő kijelentette, hogy

az ellenzékiség nem minőségi kategória, hanem politikai, így nincs helye a kultúrában, az oktatásban, az egyetemi katedrákon.

Egész sor tehetséges, kiváló művész, író van, aki konzervatívként határozza meg magát, és fontosnak tartja a nemzeti tartalmak feldolgozását az alkotásaiban.

Az állam nem teheti meg, hogy éppen őket nem támogatja.

Legalább ilyen fontos, hogy ez a szempontrendszer a könyvkiadás és könyvterjesztés állami mecenatúrájában is megjelenjen - mondta Boross Péter a Magyar Időknek adott interjújában.