Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A tárcavezető Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével egyeztetett, majd közös sajtótájékoztatójukon arról beszélt, hogy úgy tűnik,
Brüsszelnek a migránsok fontosabbak a kárpátaljai magyaroknál.
Brüsszel jelenleg azt a látszatot kelti, mintha számára a migránsok emberi jogai fontosabbak lennének, mint a Kárpátalján élő magyar embereknek a jogai, és én azt gondolom, hogy ez egy nagyon káros képzet, amit jó lenne, hogyha Brüsszelben felszámolnának. Tehát mi azt várjuk el Brüsszeltől, hogy a kárpátaljai magyarok valóban létező jogainak érdekében keményen lépjenek fel
- mondta Szijjártó Péter, aki hozzátette: Ukrajnában a magyar nemzeti közösséget sértő jogszabályokat illetően a helyzet tovább romlott az elmúlt napokban. Ahelyett, hogy Ukrajna megfelelne a nemzetközi fórumok döntéseinek, elvárásainak, több olyan kezdeményezés, fejlemény történt, amelyek súlyosbítják a helyzetet.
A külügyminiszter emlékeztetett:
a Velencei Bizottság tavaly év végén hozott döntése ellenére a mai napig egy hivatalos konzultációt sem folytatott az ukrán kormány a KMKSZ-szel a közoktatási törvényről, amely 23 éves kor helyett csak 12 éves korig teszi lehetővé a teljes körű anyanyelvi oktatást.
Szijjártó Péter közölte: Ukrajna 2023-ig tolná ki a közoktatási törvény végrehajtási periódusát, azonban ez kevés.
Elvárjuk, hogy 2023-ig ne hajtsa végre a törvényt, és a 2023-ig tartó időszakban állapodjon meg a kisebbségekkel. Elvárjuk azt is, hogy a magániskolák kerüljenek ki a törvény hatálya alól
- nyilatkozta Szijjártó, aki hozzátette:
ezeknek az elvárásoknak Ukrajna könnyen megfelelhetne, és ha megteszi, Magyarország feloldja a NATO-ban érvényben tartott vétóját.
A magyar külügyminiszter megjegyezte: aggodalommal tekintenek az állampolgársági törvényjavaslatra is, amely elvenné az ukrán állampolgárságot a kettős állampolgároktól.
Ez nemcsak magyar, hanem NATO-szempontból is aggályos, hiszen NATO-tagországok állampolgáraitól venné el az ukrán állam az ukrán állampolgárságot ezzel a törvénnyel.
Szijjártó kitért rá, hogy Magyarország folyamatosan keresi a párbeszéd lehetőségét. Ezt bizonyítja, hogy a jövő héten az uniós külügyminiszterek találkozója alkalmával megbeszélést folytat majd az ukrán külügyminiszterrel, május 23-án pedig Budapestre érkezik Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkár.
Brenzovics László hangsúlyozta: újabb és újabb olyan intézkedések, tervezetek készülnek, amelyek szűkítik a jogaikat, ellentétesek az ukrán alkotmánnyal és Ukrajna nemzetközi vállalásaival. Márpedig ha egy ország az EU-ba és a NATO-ba igyekszik, nem hozhat olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az európai elvekkel - mutatott rá a KMKSZ elnöke, aki közölte:
az összes európai kisebbségről szól ez az ügy, mert ha fel lehet számolni a magyar nyelvű oktatást Ukrajnában, akkor más országokban is meg lehet ilyet tenni.
Brenzovics továbbá elmondta: azt szeretnék elérni, hogy 2023-ra tolják ki a közoktatási törvény bevezetését, és addig megfelelő jogszabály jöjjön létre, amely nem áll ellentétben Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel és az alkotmánnyal.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az európai parlamenti (EP-) választásig hátralévő időben bőven lesznek politikai és jogi csaták, és közben zajlik a következő uniós költségvetési keret vitája, amellyel kapcsolatban egyesek szubjektív mércéket akarnak létrehozni a szerződések alapján járó források tekintetében. Úgy vélte, a migrációt illetően az Európai Bizottság megpróbálja nyárig lezárni a vitát, pedig mivel a migráció jelenleg a legsúlyosabb kihívás, helyes lenne, ha az EP-választáson az európai emberek szabhatnának irányt ebben a kérdésben.
Szijjártó továbbá megjegyezte: az asztalon van a Sargentini-jelentés is, amely minősített hazugságok gyűjteménye, és már lezárt kérdéseket is feszeget.
