Ahogy 170 éve, úgy ma is a magyarok jövőjéről csak a magyarok dönthetnek

Genf, 2018. február 26. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tavaszi ülésszakán a genfi ENSZ-palotában 2018. február 26-án. MTI Fotó: KKM

Ma "elképesztő" külső nyomás nehezedik Magyarországra, "megjelentek a modernkori gyarmatosítók", akik el akarják mondani, hogy mi kivel éljünk együtt. Újra sorsdöntő időket élünk, amikor eldől, hogy Magyarország magyar ország marad-e és a mi országunk marad-e - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán egykori iskolájában, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tartott március 15-i ünnepségen.

170 éve ebben a kérdésben csak magunkra számíthattunk, és ebben a jelenkori küzdelemben is

kizárólag magunkra számíthatunk.

Bátornak kell lennünk, s meg kell őrizni hazánkat olyannak, amilyennek mi szeretnénk - hangsúlyozta a miniszter.

Magyarnak lenni büszkeség, főként azokra az eredményekre, amelyeket a magyarság az elmúlt évszázadokban elért. Büszkének kell lennünk, hogy egy több mint ezer éves magyar keresztény kultúrát és örökséget őrzünk a szívünkben, főleg azért, mert a

kereszténység a legüldözöttebb vallássá vált -

mondta Szijjártó Péter.

Hozzáfűzte, hogy amikor minden külső hatás arra irányul, hogy a multikulturalitás az érték, akkor

nekünk erősnek, hangosnak és büszkének kell lennünk hagyományainkra,

arra hogy mi mindig fenn tudtunk maradni.

Mindennél büszkébbnek kell lennünk ugyanakkor a szabadságunkra, mert a történelem megtanította, hogy a mi szabadságunkat az elnyomó hatalmak mindig el akarták venni. Bár időről-időre ez sikerült, de hosszútávon nem, ezért is ez a legfontosabb nemzeti érték.

Nem hagyjuk, hogy mások mondják meg, hogy mi mit szeressünk

- hangoztatta.

Mi "soha nem kispályáztunk", a Török Birodalom, a Habsburgok, vagy a szovjet elnyomás ellen is mi mindig a legerősebbekkel, a leghatalmasabbakkal szálltunk szembe. Ők el akarták venni a szuverenitásunkat, a szabadságunkat. 1848-ban a szabadság eszméje felülkerekedett, az emberek új irányt jelöltek ki, s azután már semmi nem lehetett olyan, mint előtte.

A forradalmárok a mi jelenüket is építették 1848-ban s "a magyar fiatalok megfordították a történelem menetét" . Ezért is fontosak azok a pillanatok, amikor meg lehet állni és vissza lehet tekinteni a történelmi eseményekre, hogy azok milyen útravalóval vérteznek fel minket - mondta a miniszter, hozzáfűzve, hogy mi akkor is és most is a szabadság népe vagyunk,

Magyarország akkor is és most is ugyanolyan szabadságharcos nemzet, mint 170 éve.

Az ünnepség végén Szijjártó Péter a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adta át Bárdos Oresztész és Csóka Gáspár bencés szerzeteseknek.