Gyilkolt, rabolt, rettegtek tőle a kegyetlensége miatt – Bemutatjuk az utolsó betyárt

Savanyú Jóska betyár

A bakonyi betyár, vagyis Savanyú Jóska birkalopással kezdte karrierjét, később már komolyabb rablásai is voltak, és több embert megölt. A testvére is betyár lett, de őt a pandúrok lelőtték 1879-ben.

Savanyú Jóska katolikus családban született 1841-ben a Vas vármegyei Izsákfalván, a mai Szlovákia területén. Apja Savanyú József juhász számadóként dolgozott. Volt két fiú testvére, István és János, és egy féltestvére, Mária, apja második házasságából.

Öccse, István is betyár lett, de őt a pandúrok lelőtték 1879 nyarán.

Savanyú Jóska betyár Forrás: Wikimedia Common

Savanyú akkor lett bűnöző, amikor ellopott egy birkát. Betyárnak állt, és négy dunántúli vármegyében fosztogatott. Többnyire kisnemeseket, módos parasztgazdákat, kereskedőket, tehetősebb iparosokat rabolt ki a bandájával.

Nem voltak válogatósak, mindent elloptak amit csak tudtak. Jellemző volt rájuk a kegyetlenség, áldozataikat gyakran megverték és megkínozták.

Többször is börtönbe került, de nem tudták bizonyítani a bűnösségét, ezért nem ült sokat. 1881-ben Bogyai Kálmán földbirtokos kúriáját akarták kirabolni, közben lelőtték Bogyai Antalt, a ház urának testvérét. Ez volt az első gyilkosságuk.

Egyre merészebbek lettek, a nagyvázsonyi pénztárat fényes nappal fosztották ki.

Az 1880-as évekre a legkeresettebb betyár lett az országban, sok helyen feltűnt és több nyelven beszélt, például németül és egy akkoriban tótnak nevezett szláv nyelven. A hatóságok évekig tehetetlenek voltak, a bűnöző társaival a Bakony sűrűjében bujkáltak. Savanyú Jóska alacsony volt, nagyjából 160 centi, ezért a legkisebb sziklahasadékokban is képs volt elbújni. Ezer forintos vérdíjat tűztek ki a fejére, de nem ezért kapták el, hanem egy bosszúvágyó társa miatt.

Magyarosi István bojtár feladta őt, mert Savanyúék 1883-ban agyonlőtték a nagybátyját a henyei erdőben.

1884-ben Magyarosi elhívta Savanyút és a bandáját a halápi csárdába, hogy mulatozzanak. A borba erős altatót kevert, így tudták elkapni.

1886-ban állt a bíróság elé, 29 bűntettel gyanúsították meg, többek között rablással, emberöléssel, súlyos testi sértéssel és hatóság elleni erőszakkal. A gyilkosságot nem tudták rábizonyítani, de így is életfogytiglanra ítélték. Végül húsz évet ült börtönben, aztán gróf Csáky Károly Emánuel váci püspök kérelmére kegyelmet kapott.

Ekkor már több mint 60 éves volt, később öngyilkos lett, amit azzal indokolt a búcsúlevelében, hogy már nem bírta elviselni a reumája okozta fájdalmakat.

Amputálni kellett volna a lábát, de ő nem akarta vállalni a műtétet.

A legenda szerint ő volt az utolsó magyar betyár.