Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor megjegyezte:
a kormány az új helyzetet felismerve levonta a következtetéseket, és 2010-ben meghirdette a keleti nyitás politikáját.
Azóta is Magyarország "minden kérdésben elsőként mozdul meg", elsőként üdvözölte az "Egy övezet egy út" nevű elnöki programot, elsőként vett részt az erről szóló tanácskozáson és írta alá a megállapodást a témában - mondta el Orbán Viktor.
A miniszterelnök az AFCA első globális konferenciáján arra is kitért, hogy a 2008-as válság eredetéről a mai napig kétféleképpen gondolkodnak az európai országok vezetői. Egyesek szerint a krízis háttere konjunkturális volt, ami azt jelenti, hogy "a dolgok majd visszabillennek a helyükre, nincs tennivaló"
Magyarország a másik csoportba tartozik, azok közé, amelyek szerint a válság szerkezeti jellegű volt, és reformokra van szükség ahhoz, hogy a kontinens versenyképes maradjon.
-mondta el Orbán Viktor.
Kína gazdasága rohamosan nő, aminek óriási lesz az importigénye, és a kínai termelési kapacitások kihelyezésére is szükség lesz a jövőben - hangsúlyozta a magyar miniszterelnök. Az országok versenyében ezekért a lehetőségekért Magyarország jó startpozícióban van.
A versenyben az ázsiai országgal való együttműködésért a közép-európai országok között Magyarország helyzete a legjobb, hiszen régiós viszonylatban a legtöbb export innen irányul Kínába, a legtöbb beruházás Kínából pedig ide érkezik - mondta Orbán Viktor.
Ezen kívül alacsonyak az adókulcsok, ideológia helyett józan észre épül a gazdaságpolitika, a földrajzi elhelyezkedés kedvező és a két ország kölcsönösen tiszteli egymást - tette hozzá.
Az AFCA létrehozására a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang tett javaslatot tavaly márciusban, a gazdasági és pénzügyi együttműködésre vonatkozó párbeszéd felgyorsítása érdekében. A szövetség előkészítésében és alapításában meghívott szereplőként részt vett a Magyar Bankszövetség is.
Az eddig kialakított kínai-magyar együttműködést minden tekintetben sikerült megerősíteni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban a Li Ko-Csiang kínai kormányfővel folytatott hivatalos tárgyalása után.
A megbeszélést követő sajtónyilatkozatában - Li Ko-Csiang társaságában - a kormányfő azt mondta: minden európai ország szeretne részt venni Kína hatalmas fejlődésében.
Magyarország startpozíciói jók, a közép-európai térségben a mi versenypozícióink kínai összefüggésben kifejezetten erősek
- hangoztatta. A miniszterelnök megjegyezte,
a Kínába irányuló magyar export tavaly mintegy 600 milliárd forintot tett ki, ami magyar léptékkel mérve rendkívül fontos.
Kína gazdasága a következő években 6-7 százalékkal fog bővülni, ami hatalmas méretű növekedés, és azt is jelenti, hogy Kínának óriási importra lesz szüksége, továbbá jelentős termelési kapacitásai jönnek létre, így pedig kínai vállalatok a világ számos helyén valósítanak majd meg beruházásokat - fejtette ki Orbán Viktor.
A mostani magyar-kínai megállapodások közül megemlítette, hogy Magyarország kukoricát és mézet szállíthat az ázsiai országba. Emellett
a magyar Eximbank 500 millió dolláros hitelkerethez jut, amelyet kihelyezhet a magyar gazdaságba;
a BorsodChem 217 millió dolláros beruházási hitelt kapott, "ez jó hír Kazincbarcikának"; és megnyílt egy 20 millió dolláros fejlesztés lehetősége a Komáromban lévő kínai elektromosbusz-gyár esetében, "ez jó hír a komáromiaknak" - sorolta, kiemelve egy sárvári és egy szegedi érintettségű magánmegállapodást is: egy nagy termálprojektet, illetve egy 40 millió dolláros textiláru-értékesítést. Előbbi jó hír a sárváriaknak, utóbbi pedig jó hír a szegedieknek - jegyezte meg.
A kétoldalú budapesti tárgyalásokat értékelve a kormányfő azt is mondta, hogy a korábban elhatározott közös projekteket "sikerült a megvalósítás döntő pontjain átsegíteni", és
megindították a tárgyalásokat a következő évek magyar-kínai együttműködéséről is.
Magyarország és Kína között kölcsönös a tisztelet - jelentette ki.
Magyarországot jellemezve hangsúlyozta: versenyképes a gazdasági szabályozó és adókörnyezet, "ideológiák helyett józan észre alapozzuk a politikánkat", és jó az ország földrajzi elhelyezkedése.
Egyetértettünk a Kínai Népköztársaság miniszterelnökével, hogy ebben a térségben óriási fejlődési potenciál van,
itt olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani, amelyek egy 4 százaléknál is nagyobb gazdasági növekedést eredményeznek" - mondta. Jelezte ugyanakkor, hogy sok olyan beruházást kellene végrehajtani, amelyhez elegendő tőke sem a magyar gazdaságban, sem az Európai Unióban nincs már. Ezért is finanszírozzák például a Budapest-Belgrád-vasútvonalat kínai részvétellel, és számos ilyen fontos projekt van még, amely kínai közreműködéssel valósítható meg - tette hozzá.
Li Ko-Csiang kiemelte: az elmúlt években jó irányba mozdult el a két ország együttműködése, és
Kína azt szeretné, ha Magyarország még fontosabb célpontja lenne a kínai befektetőknek.
A 16 közép-kelet-európai ország és Kína csúcstalálkozójára Budapestre érkezett kínai miniszterelnök hangsúlyozta: Kína és a közép-kelet-európai országok együttműködése rendkívül jó és megfelel a globalizáció trendjeinek, régiók közötti együttműködés ez, amely összeköti Európát és Ázsiát.
Li Ko-csiang elmondta: a 16+1 találkozó sikeres volt, elfogadták a budapesti irányelveket.
Ez az együttműködés megerősíteti az országok kapcsolatait és ellensúlyozza a régiók eltérő fejlődéséből származó hátrányokat - vélekedett. Hozzátette: Kína és Közép-Kelet-Európa jól kiegészíti egymást gazdaságilag.
Úgy vélte, nem kell tartani a gazdasági globalizáció negatív hatásaitól, és az elmúlt években egyértelművé vált, hogy bár hozhat akadályokat a globalizáció, ez az együttműködés rendkívül erős eszköz a kezelésükben.
A kínai kormányfő szerint Kína és Közép-Kelet-Európa regionális együttműködése a kölcsönös tiszteleten alapul, a békét és a stabilitást is szolgálja, és minden félnek előnyös.
Li Ko-csiang úgy értékelte, rendkívül jó választás volt Budapesten rendezni a 16+1 találkozót.
Magyarországon stabil a növekedés, 4 százalék feletti, amit nem könnyű megvalósítani - mondta.
Kínában 6,9 százalék a növekedés, az egy 1,3 milliárd lakosú ország piaca nagyobb, így sokkal nehezebb elérni ezt a növekedést - magyarázta.
Közölte: a kínai-magyar együttműködés az elmúlt években javult,
a tavalyi évben a kereskedelem több mint 10 százalékkal nőtt, és 20 százalékkal emelkedett Kína importja Magyarországról.
Jelenleg a kínai import innen nagyobb, mint a kínai export Magyarországra - mondta. Hozzáfűzte: nagyon jó minőségűek a magyar mezőgazdasági termékek, ezeknek rendkívül nagy piacuk van a kínai fogyasztók körében.
A kínai kormányfő kitért rá: több megállapodást írtak alá, amelyek nagy lendületet adhatnak a kínai befektetéseknek Magyarországon,
ezek további munkahelyeket teremtenek itt, a kínai cégeknek pedig lehetőségük adódik átvenni a magyar szakértelmet, tapasztalatokat.
Mint mondta, vannak olyan kínai vállalatok, amelyek már megvetették itt a lábukat, ez bizonyítja az erős kétoldalú együttműködést, amely mindkét félnek előnyös és újabb üzleti lehetőségeket hoz.
Li Ko-csiang kiemelte: Magyarország befolyása nő Kínában azzal, ha itt fektetnek be a kínai cégek, majd az itt előállított termékeket Kínában értékesítik.
Arról is beszélt, hogy hagyományosan jók a két ország kapcsolatai, hatékony a kulturális együttműködés, és
készen állnak további projektek megvalósítására a felsőoktatásban, valamint a lehetőségek kihasználására a turizmusban.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy az 1990 óta Budapesten megrendezett nemzetközi találkozók sorában a mostani Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó a 4-5. legnagyobb volt, ami komoly logisztikai kihívásokat jelentett.
A miniszterelnök ezért külön megköszönte a fővárosiak türelmét és megértését. Emlékeztetett: Közép-Kelet-Európa 16 miniszterelnöke és Kína kormányfője tárgyalt Budapesten.
"Magyarország számára ez fontos két nap volt" - összegzett.
