Nem csalnak a felmérések, tényleg a Fidesz a legnépszerűbb

Horizontal panoramic
Party members and sympathizers of the Hungarian government and governor party FIDESZ, take part in the 'Peace March' at the Heros square of Budapest on March 29, 2014. The general election will be held on April 6, 2014. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Vágólapra másolva!
A 2014-es önkormányzati választások óta a nagyvárosokban tartott időközi választási eredmények nagyjából lekövetik az országos közvélemény-kutatási eredményeket – derült ki az Origo által készített elemzésből. A kormánypártokat az ellenzék még akkor sem tudta legyőzni, amikor a Fidesz-KDNP a támogatottsági mélypontján volt. 2016 eleje óta pedig a baloldal összesen két voksolást nyert meg, míg a nyíltan antiszemita Jobbik pedig eltűnt a politikai térképről.
Vágólapra másolva!

Az időközi választások eredményei a közvélemény-kutatásokkal kiegészítve remek látleletet adnak az adott időszak politikai erőviszonyairól. Mindezeket persze több szempontból is érdemes górcső alá venni, ezért most megpróbáljuk felrajzolni, hogy a különféle felmérések, a választási eredmények és az adott körzet erőviszonyai mennyire voltak összhangban a 2014-es önkormányzati választások óta.

Elemzésünkben csak a 10 ezer főnél népesebb településeken tartott választásokat vettük figyelembe,

mivel az országos pártok nagyrészt ezeken szoktak elindulni, míg a kis településeken a független indulók domináltak.

Gyors változások 2014 végén

Miután a kormánypártok fölényesen megnyerték a 2014-es önkormányzati választást, minden abba az irányba mutatott, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága kisebb változásoktól eltekintve hosszabb ideig stabil marad. A választás után azonban kipattant az amerikai kitiltási botrány, a kabinet bejelentette, majd visszavonta a netadót, a balliberális ellenzék álcivil szervezetekkel kiegészülve utcai tüntetéseket szervezett. Mindezek együttesen ahhoz vezettek, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága jelentősen visszaesett. A kormánypártok népszerűsége 2014 októberében a teljes népességen belül 30 százalék fölött volt, de 2015 január-februárjára 21-25 százalékra esett.

Mindez hogyan is jelent meg az időközi választási eredményekben? Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy 2015 első félévében olyan körzetekben tartottak időközi választásokat, ahol vagy többségében döntetlen eredmény született 2014 őszén, vagy pedig ellenzéki siker volt. A Fidesz az érintett körzetekben 2014 őszén, amikor a támogatottsága a csúcspontján volt, akkor sem tudott 30 százalékos támogatottságot elérni. Ezen a tendencián 2015 elején sem tudtak fordítani, mivel a kormánypártok egyedül csak a karcagi választást tudták megnyerni, bár ott sikerült a támogatottsági arányukat növelni. A Fidesz-KDNP a támogatottsági mélypontja ellenére meg tudták előzni a baloldalt és a Jobbikot is, bár a független jelöltek akkor több szavazatot gyűjtöttek, mint a kormánypártok.

Országos erősödés, helyben stagnálás

Az országos felmérésekben a mélypontot 2015 júniusában érte el a Fidesz-KDNP, akkor az Ipsos csupán 20 százalékra mérte őket a teljes népességben. Az ezt követő hónapokban jelentős kormánypárti erősödést mutatott ki minden intézet, és az év végére már ismét a teljes felnőtt népesség több mint 30 százaléka támogatta a Fidesz-KDNP-t.

Mindez a változás azonban nem jelent meg az időközi választási eredményekben,

aminek a legfőbb oka, hogy olyan körzetekben szavazhattak, ahol 2014 őszén is az ellenzék győzött. Tapolcán és a XIII. kerületben a kormánypártok számára kedvező felmérési eredmények ellenére nem tudott javítani korábbi támogatottságán. Az előbbi településen nem is állítottak jelöltet.

A fordulat éve

2016 azonban elhozta a következő fordulatot, amikor már nemcsak a felmérések, hanem az időközi választások is visszaigazolták a kormánypárti erősödést. A teljes év során kisebb ingadozásoktól eltekintve a Fidesz-KDNP támogatottsága stabilan 28-30 százalék körül volt a teljes népességen belül.

A nagyvárosokban tartott választások közül pedig négyet is megnyert a Fidesz,

míg a baloldalnak egyedül Salgótarjánban sikerült nyernie, a Jobbik pedig mindenhol elbukott. A kormánypártok erősödésének a legnyilvánvalóbb jele az volt, hogy abban a Dunaújvárosban is sikerült nyernie, ahol előzetesen mindenki baloldali győzelmet jósolt. A dunaújvárosi választás azt is bebizonyította, hogy az ellenzéki pártok szavazói ragaszkodnak saját jelöltjükhöz, mivel ha lett volna átszavazás, akkor a számok alapján nem nyert volna a Fidesz.

2017 a korábbi év mintázatát hozta: az országos felmérések és a nagyvárosi időközi választások is a Fidesz-KDNP fölényét mutatták. A baloldal egyedül Zuglóban tudta megtartani a korábbi mandátumát, míg

a Jobbik nemhogy mandátumot nem tudott szerezni, hanem a korábbi támogatottságát sem sikerült fenntartania.

A kormánypártok fölényét jól mutatja, hogy hónapról hónapra jobb eredményt értek el az egyes választásokon, miközben az ellenzéki erők még a 2014-ben megszerzett támogatottságukat sem tudták megőrizni.

Az idei év egyik nehézsége az eredmények értékelésénél az volt, hogy az ellenzéki pártok egyik fő taktikája a bujkálás volt. Vagy a teljes baloldal és a Jobbik, vagy pedig egyikük független jelölt mögé sorakozott föl a nagyvárosokban. Persze olyanra is volt példa, hogy a Jobbik nem indult, de a baloldal igen, vagy pedig fordítva. Ez a taktika 2017-ben nem hozott átütő sikert az ellenzéknek, ezért meglehetősen életveszélyes lépés lenne a részükről ezzel próbálkozni a 2018-as országgyűlési választáson.