Várhatóan a jövő év végén már látogatható lesz a Kertész Imre Intézet

Kertész Imre emléktábla a II. kerületi bérház falán, ahol az író 1954 és 1991 között élt és alkotott.

A Terror Háza Múzemot üzemeltető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány (KKTTKK) 2016 decemberében határozta el, hogy létrehozza a Kertész Imre Intézetet. Nemrég a fővárosi önkormányzattól meg is vásároltak erre a célra a Benczúr utcában egy villaépületet, amely a teljeskörű felújítást követően remélhetőleg jövő ilyenkor már látogatókat is fogadhat – mondta el sajtótájékoztatóján Schmidt Mária a közalapítvány vezetője. Kertész Imre 88. születésnapja alkalmából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere avatta fel azt az emléktáblát, amelyet az irodalmi Nobel-díjas író egykori lakóháza falán helyeztek el.

A emléktáblát avató ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: Kertész Imre műveit magyarul, magyarként írta, témái és tapasztalatai eltéphetetlenül kötötték őt Magyarországhoz. Életműve nem kisajátítható, sem kulturális, sem irodalomelméleti, politikai, etnikai, vallási, politikai, nemzeti vagy ideológiai alapon.

88. születésnapja alkalmából Kertész Imre-emléktáblát avattak a II. kerületi Török utca 3. szám alatt, ahol az író 1954 és 1991 között élt és alkotott. Az avatóünnepségen Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere méltatta az irodalmi Nobel-, Kossuth-, Herder- és József Attila-díjas magyar író munkásságát. Fotó: Mudra László - Origo

Ő maga akarta így. Kertész Imre mindent megtett a kisajátítás ellen, még élete végén is, amikor meglátta az Európát érintő migrációban azt a fenyegetést, amely nemcsak életformánkat, hanem végső soron az európai szabadságot is veszélyezteti

- mondta ünnepi beszédében a miniszter.

Kertész Imre emléktáblája a II. kerületi bérház falán, ahol az író 1954 és 1991 között élt és alkotott. Fotó: Mudra László - Origo

A nonkomformitás alapvető jellemzője volt életének, ezért áll nagy kihívás előtt az életmű ápolását, megőrzését, és műveinek népszerűsítését célul kitűző Kertész Imre Intézet

- mondta Balog Zoltán, aki beszédében kiemelte: az írót nem vonzotta a csordaszellem, közösség helyett elsősorban barátokra vágyott.

Az irodalmi Nobel-díjas magyar író egyik ilyen jó barátja Hafner Zoltán irodalomtörténész volt, a Kertész Imre Intézet (KII) vezetője. Az emléktábla-avatót követően Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatójukon elhangzott, hogy

Kertész Imrének sokkötetnyi kiadatlan írása maradt hátra, köztük csak az 1960 és 2009 között született naplóinak teljes terjedelme előreláthatóan tíz kötetet tesz ki.

Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány vezetője és Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet vezetője. Fotó: Mudra László - Origo

Schmidt Mária elmondta, hogy a Kertész Imre Intézet (KII) céljaira a közalapítvány megvásárolta a VI. kerületi Benczúr utca 46. szám alatti villaépületet 600 millió forintért a fővárosi önkormányzattól. Terveik szerint még idén kiírják a rossz állapotban lévő épület felújításáról szóló közbeszerzést, és remélhetőleg

az intézet jövő év végén a látogatók előtt is megnyithatja majd kapuit.

2016-ban Kertész Magdával, az író azóta elhunyt özvegyével létrejött megállapodás alapján a közalapítvány lett Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékának felhasználója és gondozója, valamint írói emlékének ápolója. A feladatok ellátására létrehozott Kertész Imre Intézet 2017 januárjában kezdte meg működését a kormány egymilliárd forintos támogatásával.

Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet vezetője, aki személyes jóbarátja volt az irodalmi Nobel-díjas magyar írónak. Fotó: Mudra László - Origo

Hangoskönyv, interjúkötet, monográfia és műfordítások is szerepelnek a tervezett megjelenések között

- számolt be Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet vezetője, aki kiemelte: elsődleges céljaik között van az író szellemi hagyatékának méltó gondozása, a róla szóló magán- vagy közgyűjteményekben fellelhető anyagok, dokumentumok összegyűjtése és feldolgozása.

Hafner Zoltán kitért arra is, hogy megkezdték az intézet gondozásába került elektronikus formában őrzött,

sokezer oldalas anyag feldolgozását, valamint a 43 órányi hangfelvétel, 30 órányi televíziós- és filmfelvétel, valamint 1400 fénykép digitalizálását is. Az intézet gondozásában található anyagok között van számos, az életmű szempontjából is fontos személyes, családi dokumentum, valamint Kertész Imre 1948-49-ben írt újságcikkei is.

A Kertész Imre Intézet internetes oldala is hamarosan elérhető lesz, rajta számos korábban kiadatlan fényképpel, és az író saját kommentárjaival kísért részletes életrajzzal, bibliográfiával. Hafner Zoltán elmondta azt is, hogy november 30-án a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA) közösen konferenciát szerveznek a 2016-ban elhunyt író életművéről.