Küszöbön az erőszakos utódlási háború a Soros-birodalomban

Alexander Soros

Szinte a semmiből, hat év után a napokban távozott Soros György hálózatának az elnöke. Chris Stone felmondását igyekeznek úgy beállítani, mint természetes folyamatot, de könnyen lehet, hogy a bevándorláspárti tőzsdespekuláns maga mozdította el az eddigi vezetőt. Az okok között szerepelhet, hogy a Soros-birodalom világszerte komoly támadásoknak van kitéve, a milliárdos pedig úgy érezte, olyan főnökre van szüksége, aki mélyen be van ágyazva a nemzetközi politikai vérkeringésbe. A lehetséges utód a volt brit külügyminiszter lehet, csakhogy az átadás-átvételhez Soros gyerekeinek is lehet egy-két keresetlen szava. A tét nem kicsi, hiszen a 39 országban, évi egymilliárd dollárból működő univerzum mögött egy 25 milliárd dolláros vagyon is csábítja az örökösöket. Az új elnök szinte biztosan még migránspártibb lesz, mint elődje, hiszen ez elengedhetetlen a Soros-tervhez: a migránsok betelepítéséért és a felső határ nélküli kvótákért való harchoz.

Váratlanul lemondott a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) szervezetének elnöke, Chris Stone hat év után hagyja ott Soros György álcivil birodalmát. Az esetről beszámoló Inside Philanthropy információit Stone, az OSF-en belül szétküldött búcsúlevele is megerősítette, tegnap pedig a Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti szóvivője, Csontos Csaba is beszélt a változásról egy interjúban. Igaz, ő megpróbálta tompítani a bejelentés súlyát, úgy fogalmazott, hogy az elnök távozásában "semmi különös nincs, maga döntött a távozásról", és egyszerűen csak arról van szó, hogy véget ért a küldetése. Az ügy hátterében ennél azért jóval több kavarog.

Chris Stone Forrás: Congressogife

Az Inside Philanthropy (IP) oldalról előljáróban érdemes tudni, hogy David Callahan újságíró-közíró alapította még 2013-ban, és kifejezetten a "jótékonykodó" milliárdosok által létrehozott globális szervezetek működésével foglalkozik. Az OSF-ben zajló folyamatokról most azt írták, hogy Stone azt követően állt fel az elnöki bársonyszékből, hogy éveken keresztül küszködött Soros György bonyolult világában megszelidíteni a sokszor elszabadult hajóágyúként viselkedő alapítványát.

Az elnök kinevezésekor azt kapta feladatául, hogy a világ 39 országában aktív, évi 1 milliárd dolláros költségvetéssel rendelkező hálózatot úgy racionalizálja, hogy akkor is működőképes legyen, ha a jelenleg 87 éves Soros már nem él.

A kitűzött cél az lenne, hogy az OSF-et és a mögötte álló 25 milliárd dollárra becsült Soros-vagyont egy független, globális testület kezelje majd. Stone ebbe az irányba tett törekvéseivel részsikereket ért el: tény, hogy egy jóval átláthatóbb birodalmat hagy maga után, ugyanakkor azt az OSF munkatársainak írt leköszönő levelében maga is elismerte, hogy

további korrekciókra van szükség.

Hogy ezen pontosan mit értett, az nem világos, az IP viszont tudni véli, hogy a Soros-univerzum bizony strukturális feszültségektől szenved, az irányítást ideiglenesen átvevő Patrick Gaspard alelnök pedig komoly birkózásokra számíthat, akár politikai színtéren is. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy Soros György sajátos szolgálatait egyre több országban utasítják vissza, sőt, Soros civiljeinek munkáját sorozatos támadások érik. A legnagyobb vágás az OSF-nek kétség kívül az volt, hogy a velük lojális Obama-kormányt egy velük szemben totálisan kritikus Donald Trump-kabinet váltotta. A lap megjegyzi, hogy a tét rendkívül magas, hiszen Soros György gazdasági befektetéseit, amelyeket a volt kommunista országokban eszközölt, most rendre kikezdik.

Soros György Forrás: AFP/2016 Getty Images/Bryan Bedder

Arról is írnak, hogy az OSF-en belüli kommunikáció szerint Stone távozását mindössze az indokolja, hogy az ő küldetése sikerrel megvalósult, ezt pedig a már idézett búcsúlevél néhány sorával igyekeznek alátámasztani, amelyben Stone kijelenti, hogy az az egységes hálózat, amelyet ő és Soros hat évvel ezelőtt elképzelt,

most a világ rendelkezésére áll.

Csakhogy semmi jele annak, hogy valóban Stone kezdeményezte volna a lemondását, és inkább az történhetett, hogy maga Soros akart változást az alapítványa élén. A milliárdost az őt és szervezeteit ért kedvezőtlen hazai és külföldi reakciók arra késztették, hogy egy másik, Stone-nál erőszakosabb személyt kérjen fel az OSF vezetésére. Ez a valaki állítólag David Miliband, volt brit külügyminiszter lehet, aki most - micsoda véletlen - az International Rescue Committee nevű menekültszervezetet irányítja. Miliband nem először kerül Soros látóterébe, annak idején, Aryeh Neier OSF-elnök távozásakor is már a lehetséges utódok között emlegették. Egy biztos: Soros most egy erős politikai és diplomáciai kapcsolatokkal bíró főnököt keres, aki a támadások elhárításához mozgósítani tudja az összeköttetéseit. Ebből a szempontból egyébként az ideiglenes ügyvivő, Patrick Gaspard sem rossz választás, aki Obama mellett szolgált 2008-tól, három évig pedig az USA dél-afrikai nagykövete is volt.

Stone leköszönése mellett természetesen maga Soros sem ment el szó nélkül, a kerítésbontó oligarcha ugyancsak tollat ragadott, és nyájas hangvételű levélben áradozott beosztottjáról. Az IP által idézett írás szerint Soros "a legközelebbi és legmegbízhatóbb munkatársának" nevezte Stone-t.

Trónok harca

Akárhogy is, Soros úgy gondolkodik, hogy itt az ideje egy új kezdetnek, és megállítaná azokat a számára kedvezőtlen nemzetközi trendeket, amelyek az utóbbi időszakban sarokba szorították a tevékenységét.

Soros Györgyöt és világát ugyanis már régen nem a szokásos kritikák érik, hanem világszinten a bajok egyik forrásaként emlegetik.

Soros éppen ezért szeretné végérvényesen leválasztani magáról az alapítványát és olyan berendezkedést képzel el, amely tőle függetlenül is képes erőt felmutatni. Ehhez viszont lesz a közvetlen környezetének is egy-két szava: a spekulánsnak három feleségétől összesen öt gyereke született, az IP pedig arra is emlékeztet, hogy Soros tevékenységének gyümölcseit számos befolyásos barát is élvezi.

Vagyis amint Soros eggyel hátrébb lép, az utódlásért folyó harc azonnal kitör.

Az örökösök között ott van a három legidősebb Soros-csemete, akik valamennyien az OSF globális igazgatóságának tagjai, és igen aktívan belefolynak a mindennapi ügyek intézésébe. Közülük is kiemelkedik Alexander, aki az elmúlt években különös buzgósággal vállal feladatokat. Nem csak apja oldalán jelenik meg rendszeresen - például Juncker európai bizottsági elnök tavaszi meglátogatásakor, amikor az uniós elnök szinte államfőként fogadta a spekulánst és fiát -, hanem saját alapítványokat is gründolt.

Soros gyerekeinek vérmérséklete közismert, sem az egymással való csatározástól, sem az apjukkal való konfliktusoktól nem riadnak vissza. Ha valamelyikük győztesen kerül ki a 25 milliárdos alapítványért folytatott küzdelemből, akkor az OSF vezetősége elfelejtheti, hogy végérvényesen elkülönüljenek a Soros családtól. Az IP ennek kapcsán kiemelte, hogy nem csak az OSF örökléséért várható csörte, hiszen a teljes birodalomnak több olyan szervezet is a része, amely bár kvázi független, mégis függ Sorostól. Ilyen például a Soros-egyetem (CEU) is, amelyet éppen a hetekben tőkésítettek fel 1,2 milliárd forinttal. A helyzet most úgy áll, hogy ha Soros Györggyel mondjuk holnap bármi történne, nem lenne kinek átadnia a marsallbotot. Egy, az OSF-hez közel álló informátor az IP-nek konkrétan úgy fogalmazott, hogy

egy ilyen szituáció a Tito nélküli Jugoszláviához lenne hasonló.

Szóval az a jövőkép, hogy az OSF irányítását önállóan a menedzsment kapja meg, majdnem lehetetlennek tűnik még akkor is, ha egyébként az igazgatóság elkötelezi magát az alapítvány eredeti érdekei mellett. Az IP azzal zárja a cikket, hogy a valódi kérdés az, hogy vajon kibírja-e hosszabb távon a Soros-hálózat, ha a strukturális feszültségeket nem sikerül kezelni, pláne úgy, ha már Soros György sem lesz.

Alexander Soros Forrás: Facebook

A legtöbben egyébként arról beszélnek, hogy a Soros-terv gátlástalan végrehajtásához elengedhetetlen, hogy az alapítvány vezetője is agresszív, befolyásos, migránspárti politikus legyen. Feltehetően az is lesz.