Minden, amit a vál-völgyi kisvasútról tudni kell

„Elindult a vonat a Vál völgyében”

Hosszú évek óta tart a felcsúti kisvasút körüli ellenzéki habverés, amely a napokban most azért kapcsolt turbófokozatra, mert megjelent a Vál-völgyben az Európai Parlament ellenőrző bizottsága. Az egy dolog, hogy a kormány és a miniszterelnök égetésére kiválóan alkalmas vizit amúgy totálisan szabálytalan volt, de az mégis szemet szúr, hogy ráadásul olyasmit jöttek ellenőrizni (kihasználtság), amelyre vonatkozó kitétel egyáltalán nem szerepelt abban a támogatási szerződésben, amelyet a megvalósításról aláírtak. Az 1,2 milliárdba kerülő projekt tömeges lehúzása miatt lassan tényleg úgy tűnik, hogy az egész csak egy méregdrága, bukott beruházás, miközben a valóság a teljes ellenkezőjét mutatja. A felcsúti kisvasút ugyanis hét hónap alatt az ország 8. legnépszerűbb erdei vasútjává nőtte ki magát. Halkan tesszük hozzá, hogy Gyurcsányék annak idején 11 milliárdot költöttek hasonló fejlesztésekre.

A vál-völgyi kisvasútra tavaly április végétől lehet jegyet váltani, a 2016-os évben - a hivatalos statisztika szerint - hét hónap alatt összesen 30 129 fő utazott ezen a szakaszon. Magyarországon összesen 16 erdei vasút működik, a forgalmi adatokat összehasonlítva pedig kiderül, hogy ezzel a számmal ilyen rövid idő alatt

a felcsúti az ország 8. legnépszerűbb kisvasútjává nőtte ki magát.

Idén szeptember 17-ig 27 424-en vásároltak menetjegyet az Alcsútdobozi Arborétum és a Puskás Akadémia megálló közötti vonalra, vagyis jó eséllyel az idei kihasználtság bőven meghaladja majd a 2016-os tört évét. Ennyit tehát arról az ellenzéki toposzról, hogy a vál-völgyi szakasz senkit nem érdekel.

Dübörög Forrás: Facebook/Orbán Viktor

A számmisztikusok igényét kiszolgálva a projekt hátteréről annyit érdemes tudni, hogy a teljes vasúti szakasz hossza 5,7 kilométer, amelyhez három állomás és egy állomásépület tartozik. A peronok 90, illetve 100 méteresek, és mindegyik megálló akadálymentesített. A menetidő 20 perc, a kisvasút 25 km/h-s sebességgel halad. A teljes műszaki átadás 2015. november 19-én, tehát lassan két éve történt meg.

A bekerülési összeg 1,2 milliárd forintot tett ki, amelyből 600 millió forint uniós támogatás.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont a Vál-völgyben építették ki ezt a vonalat, erre pedig az az egyszerű válasz, hogy az „mindig is” létezett, legalábbis 1898. novembere óta biztosan, amikor átadták a Bicske-Székesfehérvár-Sárbogárd vasúti pályát. Csakhogy a kommunizmus idején, 1979-ben megszűntették a személyszállítást, ez pedig azt eredményezte, hogy a helyiek közlekedési lehetőségei is nagy mértékben szűkültek. Az újranyitásnak az volt az alapvető célja, hogy felélesszék az egykor létező nyomvonalakat, de nem kifejezetten a közlekedési alternatívák bővítése miatt, hanem hogy meginduljon a térségben a turisztikai fejlődés. Ez az elképzelés egészen 2009-ig nyúlik vissza, amikor

a MÁV nyilvános pályázatán a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány megvásárolta a vasútvonalat.

A távlati célok között az is szerepel, hogy a vál-völgyi települések akár Budapestről is elérhetőek legyenek, éppen ezért szó van a felcsúti kisvasút Bicskéig való meghosszabbításáról is. Azt mindenesetre látni kell, hogy a Vál-völgy fejlesztésének csupán egy eleme a kisvasút, amelynek a valódi hátterét az Alcsútdobozi Arborétum és a Puskás Akadémia, pontosabban a Pancho Aréna adja.

Van mit nézni

Utóbbit 2014-ben adták át, az azóta eltelt időszakban kialakult egy stabil látogatói kör (utazási irodák, sportegyesületek, iskolák, nyugdíjas klubok), amely kifejezetten a stadiont keresi fel. 2016-ban rekordot döntött az aréna nemcsak a látogatók számában, hanem a bevételeit tekintve is, idén pedig az tapasztalható, hogy az aréna teljes mértékben bekapcsolódott a helyi turizmusba. Mutatjuk a számokat:

Akadémia–körút, forgalom

• 2014 - 6077 fő
• 2015 - 5752 fő
• 2016 - 7404 fő
• 2017 (szeptember) - 6718 fő

A Pancho Forrás: MTI

Az alcsúti arborétum egy 40 hektáros természetvédelmi terület, és Magyarország egyik legértékesebb élőfagyűjteményét rejti. Az arborétum tulajdonképpen József nádor egykori kastélyának a parkja, amelyet idén eddig már több mint 50 ezren kerestek fel. Statisztika következik:

Alcsúti Arborétum, forgalom

• 2014 - 34 189 fő
• 2015 - 32 265 fő
• 2016 - 36 733 fő
• 2017 - 52 553 fő

Tehát ez a két látnivaló, kiegészülve a kisvasúttal, jelenti a Vál-völgy vonzerejét. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kisvasút kedveltsége felszálló ágban van Magyarországon: tavaly az összes ilyen vonalon (beleértve az erdei és gyermek vasutakat) 1,38 millióan utaztak, amely

az előző évhez képest 14,8 százalékos növekedést jelentett.

Nem véletlen, hogy a kormány 10 milliárd forint fejlesztési forrás felosztásáról döntött, kimondottan a turisztikai vonzerőt jelentő kisvasutakat megcélozva. De mielőtt bárki azt gondolná, hogy az ilyen költések megint csak az Orbán-kormány passziói, hadd emlékeztessünk arra, hogy a Gyurcsány-kormány annak idején 37 ökoturisztikai projekt támogatásáról határozott, összesen 11 milliárd forint értékben. Ezek közé tartozik a Hortobágy Halas-tavi kisvasút megújítása, és az észak-magyarországi vonalak (Gyöngyös-Lajosháza; Kemence-Feketevölgy) modernizálása.

Kontroll csoport

Fentiek fényében különösen érthetetlen volt az az uniós vizsgálat, amely a napokban zajlott le, kiemelten a felcsúti projektre fókuszálva. Azok, akik a háttérben valamiféle belpolitikai akciót sejtettek arra felfűzve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök innen származik, nem tévedtek sokat. Az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának vizsgálata ugyanis

2016 júniusában Jávor Benedek, az ellenzéki Párbeszéd nevű párt EP-képviselőjének feljelentése alapján indult.

Jávor Benedek Fotó: Polyák Attila - Origo

De nemcsak ezért volt problémás a látogatás, hanem azért is, mert a bizottság annak ellenére döntött a fejlesztés átvilágításáról, hogy a megvalósításhoz igénybe vett támogatás összege egyébként nem érte el a 2 millió eurós határt. A vonatkozó szabályok értelmében pedig így az EU nem is vizsgálhatná a beruházás létjogosultságát. Ezt egyébként azért sem tehette volna meg, mert a 600 millió forintos uniós támogatás elnyerésének eredetileg nem volt feltétele az utaslétszám. A forrást ugyanis nem a tömegközlekedés fejlesztésére ítélték oda, hanem egy turisztikai attrakció kivitelezéséhez. Mindezt figyelembe véve nehéz elhessegetni azt a gyanút, hogy az EP kiszállása mögött bizony politikai szándék is meghúzódott.