Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szabó Péter, a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje, jelenlegi alpolgármester nyerte az időközi polgármester-választást a Tolna megyei Pakson, amelyet 31 százalékos részvétel mellett rendeztek meg. Szabó Péter 3423, a független Mezősi Árpád 1423, Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának jelöltje 111, a munkáspárti Kerezsi László 52 szavazatot kapott. A kormánypártok jelöltje tehát az országos közvélemény-kutatások Fidesz-KDNP támogatottság átlagát (47,4 százalék) jóval meghaladva (68 százalék) diadalmaskodott.
Ez az eredmény annak fényében számít kiemelkedőnek, hogy 2014 őszén a Fidesz-jelöltje még 25 százalékot sem szerzett a polgármester-választáson. Valamint egyetlen egyéni körzetben sem sikerült nyernie a kormánypártoknak a három évvel ezelőtti választáson. Szabó Péter tavaly egy időközi választáson került a testületbe. Akkor is Mezősi Árpád volt az ellenfele, aki akkor még MSZP-s színekben indult. A 2016 májusi voksoláson két szavazókörben voksolhattak a paksiak, és az egyik körzetben, bár csak hat szavazattal, de az MSZP jelöltje nyert.
A mostani választáson
egyetlen szavazókörben sem tudott nyerni Mezősi,
aki bár független jelöltként tüntette föl magát, de a baloldali pártok és a Jobbik távolmaradása miatt egyértelműen ő volt a kormányellenes ellenzék közös jelöltje. Mindennek fényében az ellenzék által megszerzett alig több mint 28 százalékos eredmény messze van a közvélemény-kutatások számaitól, valamint attól is, amit a mostani összeborulástól vártak. Bár az ellenzéki pártvezetők messze elkerülték Paksot a választási kampányban, lehet ettől vártak jobb eredményt a Fidesszel szemben, mégis a kormányártok még a 2010-es eredményüket is felülmúlták az atomvárosban.
A voksolás mégis egyik legérdekesebb tanulsága az volt, hogy az országosan olyannyira hangos atomellenes erők (LMP, Párbeszéd, Együtt) nem mertek elindítani egyetlen jelöltet sem. Pedig most itt lett volna a remek alkalom, hogy a helyieknek elmondják, miért rossz az atomerőmű, és milyen egyéb munkalehetőségeket tudnának nyújtani, ha bezárnák az erőművet, és nem kerülne sor a bővítésre. Erre sajnos nem került sor.
A paksi voksolás tükrében összesítettük azokat a választási eredményeket, amik a 10 ezer főnél népesebb településeken születtek 2017-ben. Azért csak a 10 ezer főnél népesebb településeket vizsgáltuk, mivel a parlamenti pártok általában ezen településméret kategóriában szoktak elindulni, míg a kisebb településeken máig a független jelöltek dominálnak.
Idén a legfőbb gondot az okozta az adatok értelmezésében, hogy az ellenzéki pártok, beleértve a Jobbikot is meglehetősen változatos taktikai repertoárt mutattak be annak érdekében, hogy sikert érjenek el. Sok helyen független, vagy egyéb párt jelöltet támogatott egységesen az ellenzék, volt olyan, hogy a baloldal nem indult a nyíltan antiszemita Jobbikkal szemben, vagy pedig a Jobbik maradt távol a baloldalt segítve. Persze volt olyan körzet is, ahol mindenki elindult. Összességében az ellenzék csupán Zuglóban tudott nyerni, de egy olyan körzetben, ahol 2014-ben is diadalmasodtak, így
áttörésről finoman szólva sem lehet beszélni.
Összességében a Fidesz-KDNP 38,61 százalékot ért el, az egyéb szervezetek 27,73, míg a független jelöltek 21,96 százalékot. A parlamenti erők közül önállóan egy sem érte el az öt százalékos küszöböt, a Jobbik is csupán 2,6 százalékot szerzett, ami a kormányváltástól meglehetősen messze van még, de a parlamenti küszöbhöz is még dolgozni kell. Az MSZP taktikázása pedig ahhoz vezetett, hogy önállóan még fél százalékot sem sikerült gyűjteniük, miközben az LMP is legalább megközelítette az egy százalékot.
A nagyobb településeken tartott időközi választások tehát nagy vonalakban, de visszaigazolták eddig a közvélemény-kutatási adatokat, ahol szintén jelentős Fidesz-fölényt láthatunk. A helyi voksolásokon a választási eredmények nem igazolták vissza az ellenzéki taktikázásokat. Nem látszik, hogy komoly átszavazási hajlandóság lenne a különféle táborok között. Sok helyen még a független jelöltek sem tudták egyesíteni maguk mögött a baloldali és a jobbikos tábort.
Persze óriási
hiba lenne az időközi választási eredményekből messzemenő következtetéseket levonni,
de arra mindenképpen jók, hogy tendenciákat lássunk belőlük.
