Éhező ghánaiak helyett sikeres külföldi hallgatók

2017.08.30. 16:43

Bár sokan megpróbálták lejáratni a programot, annak népszerűsége folyamatosan növekszik a 2013-as létrehozása óta. Csak az idén 15 ezer külföldi hallgató jelentkezett. A Stipendium Hungaricum sikerességét jól mutatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök két évvel ezelőtt a program bővítését tűzte ki célul.

A Stipendium Hungaricumot 2013-ban alapította a kormány a „keleti és déli nyitás" külpolitikája, valamint a magyar kultúra, a magyar nyelv népszerűsítése jegyében. Két évvel később Orbán Viktor megerősítette az ösztöndíjprogramban részt vevő külföldi hallgatók találkozóján a program célkitűzéseit: A migránsválság nem változtat Magyarország oktatáspolitikai nyitottságán, továbbra is várjuk a külföldi hallgatókat, bővíteni fogjuk a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot is"

- mondta Orbán Viktor. Szavaiból jól kirajzolódik, hogy a magyar kormány célja az, hogy minél több külföldi hallgatónak legyen lehetősége hazai felsőoktatási intézményekben tanulnia, ezzel üzenve, hogy Magyarország befogadó nemzet. Az ellenzéki médiának nem nyerte el a tetszését a gondolatsor, ezért támadják a programot. Legutóbb az a már-már viccesnek ható hír futott végig médialáncolatukon, hogy éhező ghánaiak lepték el Budapestet, mert a Stipendium Hungaricumtól kevés pénzt kaptak.

Nő az érdeklődés, hat nyelven tanulhatnak az ösztöndíjasok

Az ösztöndíjprogram kiemelkedő sikerét jól mutatja, hogy

2013-ban az indulásakor 1653-an nyertek felvételt, 2016-ra ez a szám 3000-re emelkedett. A 2017/18-as tanévre vonatkozóan nem jött még ki adat ezzel kapcsolatban, de az összesítésekből kiderült, hogy az idei tanévre szép számmal, 15 ezren jelentkeztek.
Az ösztöndíjasok angol, francia, magyar, német, orosz és spanyol nyelvű képzéseken vehetnek részt. A hallgatók egy része egyéves előképzést követően magyar nyelven kezdheti meg tanulmányait. A program kínálatában három, négy és ötéves képzések vannak. Azonban akármennyire is csábító a program, a felvehető diákok számának van felső korlátja, így az ösztöndíjas hallgatók létszáma évenként eltérő lehet.

A Stipendium Hungaricum üzenete: Magyarország befogadó

Idén 52 országból pályáztak a Stipendium Hungaricumra, jól látszik, hogy mekkora vonzerővel bír ez a lehetőség a külföldiek, sokszor harmadik világbeliek körében.

A 2017/18-as tanévre Pakisztánból, Jordániából és Szíriából jelentkeztek a legtöbben, de ezen túlmenően a program szervezői vártak hallgatókat többek között Kínából és a Távol-Kelet országaiból, köztük Japánból, Kambodzsából, Vietnamból is, továbbá a Kaukázus vidékéről.

Ugyancsak várnak fiatalokat Kazahsztánból, Türkmenisztánból, valamint az arab országokból, például Jordániából, Egyiptomból, Libanonból, továbbá a Nyugat-Balkánról, elsősorban Macedóniából. De emellett az amerikai kontinens egyes országai sem maradnak ki a lehetőségből, így többök között Argentínából, Mexikóból és Brazíliából is érdeklődhetnek.

Budapest, 2013. július 8. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár (b) és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár sajtótájékoztatót tart a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramról az Országház Gobelin termébenForrás: MTI/Kovács Attila

Nem könnyű bekerülni a Stipendiumba, hiszen az egyetemek alaposan megszűrik az aspirálókat. A pályázók anyagait formai és egyéb szempontból veszik nagyító alá, annak érdekében, hogy valóban olyan hallgatók kerülhessenek az intézményekbe, akiket alkalmasnak tartanak arra, hogy részt vegyenek az adott képzésben. A jelentkezők és felvételt nyertek biztonsági okokból komoly ellenőrzésen esnek át. Cél, hogy az itt megszerzett tudást a fiatalok hazavigyék és a magyar oktatás jó hírét vigyék a világban, valamint minél több emberhez eljusson az üzenet: Magyarország befogadó ország.

Megéri a Stipendium keretében tanulni

A sikeresen pályázók amellett, hogy megismerkedhetnek Magyarország nyelvével, kultúrájával, számos kedvezményben is részesülhetnek. Eleve nagy segítséget jelenthet, hogy a Stipendium Hungaricum programra jelentkezőktől az intézmények nem kérnek eljárási díjat. A felvételt nyert külföldi hallgatók ösztöndíjra jogosultak, a magyar társaikat megillető ösztöndíj mértékének megfelelően. Emellett kollégiumokban biztosítanak számukra lakhatást, de ha valaki ezzel nem szeretne élni, akkor külön támogatást kaphat erre a célra. Az egyetemi tanulmányaik elősegítése érdekében pedig ingyenes könyvtárhasználat is jár nekik. Egyes egészségügyi szolgáltatások igénybevétele esetén a felmerült, igazolt költségeket is megtérítik számukra. Továbbá az ösztöndíjas hallgatók magyarországi tanulmányaik idejére tanulmányi schengeni vízumot kapnak.

Sztáregyetemek, sztárképzések – a külföldiek választása alapján

Az oktatási intézmények közül a Debreceni Egyetem volt a legnépszerűbb a külföldi fiatalok körében az idei tanévre, 2624-en jelentkeztek ide. Nem sokkal lemaradva követi a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 2410 fős jelentkezési számával. A kedvencek listáján a Corvinus Egyetem került a dobogó harmadik fokára, jóval lemaradva az előző két egyetemtől.
A mérnökszakok valósággal taroltak a külföldi hallgatók körében, hiszen

a legnépszerűbb szakok listáján az első négyből három mérnöki képzés. A legtöbben programtervező informatikusnak (860) jelentkeztek,

utána a nemzetközi tanulmányokat (772) jelölték meg. Harmadik helyen villamosmérnöknek (676) szerettek volna tanulni, amit a mérnökinformatikusi képzés (643) követ a sorban.

Hogyan értesülnek a külföldi fiatalok erről a lehetőségről?

A program lebonyolításában kulcsszerepe van a Tempus Közalapítványnak, hiszen ők döntenek az ösztöndíj odaítéléséhez szükséges pályázat eredményéről, valamint a koordinációs, kapcsolattartási, információs feladatokat is ellátják. A Tempus nagy hangsúlyt fektet a Stipendium népszerűsítésére, melynek részét képezik a rendszeres nemzetközi vásárokon, szakmai kiállításokon és rendezvényeken való részvétel. A szervezet emellett online promóciós tevékenységet is folytat, így a közösségi médiákban, honlapokon is jelen vannak, a lehetőség híre továbbá hírleveleken és a kiépülő alumni hálózat révén is terjed. Szintén a külföldi diákok tájékoztatását szolgálja a Tempus együttműködése a külképviseletekkel és magyar kulturális szervezetekkel, valamint a partnerországokban működő szervezetekkel, minisztériumokkal. Emellett az egyes egyetemek saját kapcsolataikon, valamint PR-tevékenységükön keresztül nagyban hozzájárulnak a program sikeréhez.