Völner: Tanács alakulhat a kommunizmus bűneinek feltárásra

2017.08.23. 18:47

A kommunizmus bűntetteinek feltárására és emlékezetben tartására új tanács létrehozását javasolta Észtország Tallinnban azon a konferencián, amelyet az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja szervezett - mondta az Oigónak Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

A platformot 18 állam - köztük a visegrádi négyek, így Magyarország - 51 szervezete támogatja.Völner Pál elmondta, az értekezlet időpontjaként a szervezők augusztus 23-át választották, a totalitárius diktatúrák, a nácizmus és a kommunizmus áldozatainak európai emléknapját. Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja ülésén egyebek mellett beszámolókat hallgattak meg, többek között abban az ügyben is vizsgálatot indítanak, és megpróbálják a felelősöket felkutatni, ami egy NDK-s menekült halálesetével kapcsolatos, akit nem láttak el megfelelően a csehszlovák orvosok és belehalt a sérüléseibe.

Nyomozó tanács alakul

Völner Pál beszámolt arról, hogy az észt elnökség nyilatkozatjavaslattal állt elő, melynek legfőbb pontja a kommunista rendszerek bűntetteit nyomozó tanács létrehozása. Ennek a testületnek három fő feladata lenne. Mindenekelőtt elő kellene mozdítania a nyomozást és a büntetőeljárások lefolytatását a legsúlyosabb, azaz az emberiesség elleni bűncselekmények - népirtás, háborús bűncselekmények, kínzás - tekintetében, és evégett nemzetközi együttműködést kellene kialakítania.

Völner Pál: Új tanács létrehozását javasolja Észtország a kommunizmus bűntetteinek feltárásáraFotó: Szabó Gábor - Origo

Másodsorban a tanácsnak általánosan fel kellene hívnia a figyelmet a kommunista rendszerek által elkövetett kegyetlenségekre, meg kellene ismertetnie ezeket azokkal az ifjabb nemzedékekkel, amelyeknek nemigen vannak ismereteik ezekről. A tanács harmadik feladata a nemzeti nyomozások és büntetőeljárások minőségének fejlesztése lenne, melynek keretében a létrehozandó tanács együttműködne a nemzeti ügyészségekkel, nyomozó hatóságokkal.

Völner Pál az Origo kérdésre azt is elmondta, hogy az esetleges jóvátétel esetében nem fog létrejönni nemzetek fölött álló testület. Ez továbbra is tagállami jogkörben marad, ahogyan eddig is abban volt. Szólt arról is, hogy Tallinban részt vett egy koszorúzáson az észt függetlenségi háború emlékművénél, ahol találkozott egy olyan emberrel, aki az 1956-os szabadság vérbe fojtása ellen emelte föl a szavát.