Soros György sem állhat a törvények felett

Völner Pál interjú

Magyarország hétfőn megküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban és ezekben bemutatta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál hozzátette: "arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik", de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is "visszaáll a jogi talajra, amin ezek a szabályozások születtek".

A politikus hangsúlyozta: elsősorban politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között, ezt támasztja alá az is, hogy például Hans Timmermans, a bizottság alelnöke még azelőtt nyilatkozott a CEU ügyében, hogy a levél megszületett volna. Völner Pál kifogásolta, hogy amíg korábban két hónap állt rendelkezésre a válaszlevelek megírására, ez már ötödik alkalommal csak egy hónap volt.

Völner: Maygar ügyekben felgyorsult az unió

Sérelmezzük a bizottság utóbbi időben folytatott magatartását: a legutóbbi öt ügyben csupán egy hónapot adott a testület arra, hogy a kabinet válaszoljon, szemben a korábbi, bevett gyakorlattal, amikor két hónap állt rendelkezésünkre - mondta Völner Pál az Origónak adott interjújában. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára arról is beszélt, hogy a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében és a felsőoktatási törvény módosítása miatt indított kötelezettségszegési eljárásra hétfőn küldi meg a kormány a válaszát. Völner szerint meglehetősen furcsa, hogy miközben az unió intézményei meglehetősen lomhán viselkednek bizonyos kérdésekben, most magyar ügyekben mintha felgyorsultak volna a dolgok, és a különböző intézmények közötti összhang nagyon jól működik.

Más országokban sem működhet külföldi egyetem

"Szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik, egyfajta statáriális jelleggel minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben" - jegyezte meg.
A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban elmondta: ez az eljárás a második szakaszban van, az úgynevezett indokolt véleményt kellett megválaszolnia a kormánynak. Megjegyezte:

a felsőoktatás nemzeti hatáskörben van az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben.

Völner Pál a kettős mércére is felhívta a figyelmet, mint mondta, Németországban, Spanyolországban és Csehországban külföldi egyetemi háttér nélkül nem működhetnek külföldi egyetemek, Szlovákiában pedig megkövetelik az EGK-térségben lévő székhelyet. Vagyis, ha a mi szabályozásunk nem megfelelő, akkor ezekkel az országokkal szemben is eljárást kellene indítani - tette hozzá.

Völner Pál: Megküldtük a válaszleveleket az Európai Bizottságnak Mudra László - Origo

Elmondta: kifogásolja az EB a nemzetközi szerződés megkötésének szükségességét is, de ez az államtitkár szavai szerint "semmi akadályt nem jelent együttműködő felek között", erre példa a Maryland állammal a közelmúltban megkötött megállapodás is. A névhasználattal kapcsolatos szabályt is szükségesnek nevezte a közhitelesség érdekében. Az egész szabályozás azt szolgálja, hogy a fantomegyetemeket, a tényleges háttérrel nem rendelkező egyetemeket,

a nem értékes diplomákat adó egyetemeket ki tudjuk szűrni -

hangsúlyozta.

Az EU is készül egy hasonló szabályozásra

A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás az első szakaszban van, hivatalos levélre kellett válaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében, egy módosított javaslatot fogadott el.

Mint mondta, az EB kifogása szerint a regisztráció gátolja a tőke szabad áramlását, de ez nem felel meg a valóságnak, hiszen továbbra is bárhonnan kaphat támogatást egy civil szervezet. Hozzátette: a szabályozás átláthatóságot és a pénzek átlátható áramlását biztosítja. "Azért van szükség az átláthatóságra, mert látható, hogy

világszerte a civil szervezeteknek nevezett NGO-k beavatkoznak a politikai folyamatokba, nem vonatkozik rájuk a párttörvény

és a szabályozás alól kibújva befolyásolják a közvéleményt" - mondta. Megjegyezte, az Egyesült Államokban és Izraelben is van hasonló törvény, sőt az EU maga is készült egy hasonló szabályozásra.

Völner Pál arra a felvetésre, hogy a szabályozás ellen leginkább tiltakozó civil szervezetek nem regisztráltak még a bírságon, úgy fogalmazott: ezek politikai akciók, és nyilvánvaló, hogy ha hivatalos bejelentés érkezik, akkor megindulnak a hatósági eljárások, aminek a vége akár a civil szervezet törlése is lehet.