Két hét alatt összesen félmillióan szurkoltak élőben a lelátókon, a budapesti úszóvébén, a verseny két hete alatt pedig legalább százezren érkeztek Magyarországra kifejezetten az esemény miatt - erről is beszélt a Figyelőnek adott interjújában Fürjes Balázs. A kiemelt kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos azt is elmondta, hogy a jegyeladásokból egymilliárd forint folyt be, a vizes világbajnokságot pedig százmilliók követték.
Úgy értékelt, hogy a magyar főváros ezekben a napokban olimpiai terhelést kapott, és olimpiai üzemmódban is működött, hiszen a FINA-val párhuzamosan zajlott a Forma-1-es magyar futam és a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál.
„Budapest jelesre vizsgázott, de a világbajnokság valódi haszna éveken, sőt évtizedeken keresztül mutatkozik majd meg. A vb-t ugyanis nem a vb miatt rendeztük, az igazi motiváció az a rengeteg előny, amely messze túlmutat magán a világbajnokságon” - fogalmazott. Öt dolgot emelt ki ezek közül:
A kormánybiztos külön kitért a Duna Arénára, amelyet úgy jellemzett, hogy az száz százalékban magyar teljesítmény, és az egész világ csodálja. „Kevesen tudják, de két világrekordot is megdöntöttünk vele: ekkora komplexum ilyen rövid idő alatt soha korábban nem épült fel, és annyi világcsúcsra, ahány az uszodában született, eddig még egyetlen olimpiát követő évben rendezett vizes vb-n sem volt példa” - mutatott rá. Utóbbihoz egyébként köze van az aréna minőségének is, a medence ugyanis kivételesen gyorsnak számít.
Fürjes annak kapcsán, hogy Budapest lemaradt a 2024-es és a 2028-as olimpia megrendezéséről, azt mondta, hogy a hazai olimpia egy 120 éves álom, amely nem fog egyik percről a másikra elillanni. „Budapest lendületben van, később ez hatványozottan igaz lesz. Mi mindenesetre építjük tovább a várost” - emelte ki. A kormánybiztos tisztába tette azt a kérdést is, hogy pontosan mennyibe került az úszóvébé megrendezése.
Közölte, hogy a szervezés költségei mindent figyelembe véve az 50 milliárd forintot sem érik el, vagyis annak a 130 milliárd forintnak, amelyet előszeretettel emleget az ellenzéki média, a fele sem igaz.
Ez a szám ugyanis csak úgy jön ki, hogy a szervezési költségekbe beleszámítják azokat a városépítő beruházásokat is, amelyek elvégzésére a világbajnokságtól függetlenül szükség volt, csak ennek apropóján előrehozták őket. Csakhogy
a helyes szakmai álláspont szerint az esemény költsége azoknak a feladatoknak a kiadása, amelyek kizárólag a világbajnokság miatt voltak szükségesek, kizárólag a vb megszervezését szolgálták, és utána nem maradnak meg, nem hasznosulnak.
Ha mégis hozzáadjuk - pedig nem kéne - ezeket a kiadásokat a rendezés költségeihez, akkor valóban megkapjuk a 130 milliárd forintot, amely viszont még így is csak a magyar állam három éves (2015, 2016, 2017) költségvetési kiadásainak 0,1 százaléka, amelyet bőven fedezett az uniós átlag feletti gazdasági növekedés.
A kormánybiztos felidézte, hogy a legelső döntés 2015 elején az volt, hogy egyáltalán fel lehet-e készülni két év alatt a FINA világversenyre. Más rendező országok ugyanis még akkor is hét-nyolc éven keresztül végzik az előkészületeket, ha már eleve van versenyuszodájuk.
Nekünk két esztendőnk volt rá, és a Duna Aréna még papíron sem létezett.
Fürjes elmesélte, hogy bár negyed évszázada dolgozik időről időre együtt Orbán Viktor miniszterelnökkel, olyat még sosem élt meg, mint a vb rendezésének elvállalása előtt. Tíz napon belül háromszor is megkérdezte, hogy „te Balázs, tényleg meg tudunk építeni mindent ennyi idő alatt?” - emlékezett vissza. A kormánybiztos megjegyezte, ha nincs a parlamenti pártok összefogása és a beruházásokat gyorsítópályára tevő FINA-törvény, akkor valószínűleg nem is készült volna el semmi időre.