Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
2017. július 26-án Yves Bot főtanácsnok ismertette indítványát a Magyarország és Szlovákia által az Európai Tanács ellen indított kereset ügyében. Azt javasolja az Európai Unió Bíróságának, hogy kereseteket utasítsa el. A Migrációkutató Intézet gyorselemzése összefoglalójában azt írja, hogy
a főtanácsnok véleménye szembemegy az összes korábbi felvetéssel és egyértelműen az áthelyezésben érdekelt országok pártjára állt.
Az Európai Bizottság 2015 májusában hozta nyilvánosságra a migránsválság kezelésére vonatkozó elképzeléseit, amely szerint 120.000 menedékkérőt arányosan szét kell osztani a tagállamok között. 2015 szeptemberében került a javaslat az Európai Tanács elé, és nem alakult ki vele kapcsolatban konszenzus:
Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellene szavazott, Finnország tartózkodott.
Tovább árnyalja a képet, hogy az igennel szavazó országok sem kezdték el teljesíteni a tervet.
Magyarország 2015 decemberében megsemmisítési keresetet adott be az Európai Unió Bíróságához, amelyben
tíz okot jelölt meg, hogy miért érvénytelen a migránskvótákról hozott döntés.
Keresetében a magyar kormány négy eljárási, öt tartalmi jellegű és egy másodlagos jogi érv tekintetében állítja a határozat jogsértő voltát. Magyarország szerint a határozat jogalapja nem megfelelő, valamint annak elfogadására az eljárási szabályok megsértésével került sor. Emellett sérti a jogbiztonság, a normavilágosság, a szükségesség és az arányosság alapelveit is.
Közben Magyarország saját költségén
műszaki határzárat épített a déli határára,
ezzel nagyrészt megoldotta a saját problémáját a migránsválsággal kapcsolatban, de nem zárkózik el a nemzetközi együttműködéstől sem. Idei tusványosi előadásában Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy nem a bajt kell behozni Európa területére, hanem oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van.
Yves Bot főtanácsnok most többek közt azzal érvelt, hogy a határozatot nem lehet jogi aktusnak tekinteni és az uniós szerződés lehetőséget biztosít ilyen intézkedések elfogadására. „Ez az érv a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy jogalkotási aktus rendelkezéseitől el lehet térni időlegesen nem jogalkotási aktusban - ami egy elég sajátos jogértelmezést jelent a gyakorlatban” - írja a Migrációkutató Intézet. Yves Bot elutasította azt is, hogy a tagállamoknak konszenzus útján kell dönteniük, mert szerinte azt egy másik projekt esetében mondta ki az Európai Tanács - igaz, ugyanezt a témát érintette.
Korábban több szakértő úgy nyilatkozott, hogy a magyar kereset akár sikeres is lehet, tekintettel arra, hogy az Európai Tanács döntése – elsősorban formai értelemben – bizonytalan alapokon áll. Az Európai Bíróság döntése leghamarabb ősszel várható, és továbbra is bizonytalan a tartalma, de valószínűleg
érdemben nem befolyásolja a diplomáciai folyamatokat.
amelyek a migránsválság megoldására irányulnak. Ha sikerülne nemzetközi összefogással megszervezni, hogy a menedékkérők fogadására és a sorsukról való döntésre Európán kívül, Líbiában, illetve Törökországban kerüljön sor, akkor csökkenne a EU tagállamai között a feszültség.
