Új szúnyogfajták jelentek meg – veszélyes vírusokat terjesztenek

Így néz ki a koreai szúnyog - szinte ugyanolyan,mint a Magyarországon honos fajok, csak más vírusokat terjesztenek.
Vágólapra másolva!
Már tavaly is, de az elmúlt hetekben még többet lehetett olvasni internetes hírportálokon, újságokban arról, hogy a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa, Kemenesi Gábor különleges szúnyogot talált – olyat, amelynek nem itt kellene élnie. Koreai szúnyog a neve – és alapvetően Koreában, Kínában és Japán egyes részein lakos. Az ember megvonhatja a vállát, és azt mondhatja: no, és akkor mi van? Egyel több szúnyogfaj él Magyarországon. Mi történhet? Nos, nagyon sok minden. Ez a szúnyog például olyan vírusokat terjeszthet, mint a nyugat-nílusi láz, chikungunya-láz, szívférgesség, bőrférgesség vagy japán enkefalitisz. Tegyük fel, hogy valaki hazaérkezik egy egzotikus nyaralásról – és már beteg. Megcsípi egy koreai szúnyog, aztán terjeszti tovább a vírust. Akár járványok is kialakulhatnak, ha nem ismerik fel az orvosok időben a betegségeket. Kemenesi Gáborral arról is beszélgettünk, hogy melyek a legveszélyesebb vírusok, amelyeket ezek a szúnyogok terjesztenek, és hogyan lehet védekezni ellenük.
Vágólapra másolva!

Tavaly és az idén hány koreai szúnyogot találtak?

Az elmúlt évben összesen 10-15-öt, az idén viszont Pécs tíz mintavételi pontja közül kilencben biztos, hogy hetente fogunk egyet-egyet. Speciális szúnyogcsapdákat állítunk fel, amelyekkel vérszívó szúnyogokat gyűjtünk.

Kemenesi Gábor, kutató, PTE Szentágothai János Kutatóközpont Fotó: Talán Csaba

Tudni kell, hogy a szúnyogokat elsősörban a szén-dioxid vonzza – az ember kilélegzett levegője tele van szén-dioxiddal.

Így néz ki a szúnyogcsapda Fotó: Talán Csaba

Így a csapdáknál is ezt használjuk: a szublimáló szárazjég, vagyis a szén-dioxid odacsalogatja a csapdához rovarokat, ahol egy ventilátor beszippantja a hálóba.

Ez persze nem reprezentatív, ugyanis az idei nyár időjárása nem túlzottan kedvez a „hagyományos", Magyarországon jól ismert szúnyogfajtáknak, viszont a koreai szúnyog kényelmesen elél ilyen száraz időszakban is.

Ezzel fogták a koreai szúnyogot is Pécsen Fotó: Talán Csaba

Elég, ha a kertekben, udvarokon talál egy-egy tál vizet, akár a kutyatálban vagy a virágcserépben – ezekben szaporodik. Sokszor láthatunk a kutya vizében szúnyoglárvákat – előfordulhat, hogy ezek között van koreai szúnyog is.

Miért veszélyes ez a szúnyogfajta?

Sokan gondolhatják azt, hogy nincs ezzel gond, egyel több szúnyogfaj él Magyarországon. De ez nem ennyire egyszerű. Mondok egy példát. Olaszországban néhány éve megjelent az ázsiai tigrisszúnyog. Nem tulajdonítottak nagy jelentőséget neki, egészen 2007-ig. Ebben az évben ugyanis egy turista Indiából behurcolt az országba egy egzotikus betegséget, a chikungunya-lázat. A beteget megcsípte az ázsiai tigrisszúnyog, és rövid időn belül tovább terjesztette a vírust, és országos járvány lett belőle.

Ez a szúnyogfajta ugyanis képes terjeszteni a chikungunya-láz vírusát.

Az a veszélyes abban, ha különleges, nem az adott országban honos szúnyogok megjelennek egyes területeken, hogy fogalmunk sincs, milyen vírusokat képesek terjeszteni. Azt sem tudhatjuk, hogy az országban ismert betegségeket intenzívebben terjesztik-e, mint a hagyományos, jól ismert, itthoni szúnyogfajták. Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Koreai szúnyogot vizsgál az egyik kutató Fotó: Talán Csaba

Eredetileg hol él a koreai szúnyog?

Koreában, Kínában és Japán egyes részein. Európában először 2008-ban jelent meg Belgiumban, aztán 2011-ben Olaszországban, 2015-ben Németországban, és tavaly Magyarországon.

Így néz ki a koreai szúnyog - szinte ugyanolyan,mint a Magyarországon honos fajok, csak más vírusokat terjesztenek. Fotó: Talán Csaba

Mi az oka, hogy ezek a távoli szúnyogok megjelentek Európában?

Alapvető oka az emberi tevékenység – a globalizáció. Gyakorlatilag elszállítjuk a szúnyogokat egyik helyről a másikra – repülővel, kamionnal, a turizmus és a kereskedelem fellendülése miatt. A klímaváltozás miatt pedig ezek a szúnyogok életben tudtak maradni, sőt képesek szaporodni Európában is.

Milyen vírusokat terjeszt ez a szúnyogfajta?

A koreai szúnyogról keveset lehet tudni – nem volt annyira „szem előtt", mint az ázsiai tigrisszúnyog. Az eddig ismert tudományos eredmények alapján az derült ki, hogy biztosan terjeszti a japán enkefalitiszt, és a szívférgességet. A többi még kérdéses.

Egyre több szúnyogfaj telepedhet meg Európában Fotó: Talán Csaba

Az elmúlt években nemcsak a koreai, hanem más távoli országokban élő szúnyogok is megtelepedtek Magyarországon. A többi szúnyogfajta milyen betegségeket okozhat?

Meglehetősen változó, hogy melyik szúnyog milyen vírust terjeszt. Az Európai Járványügyi Központ összesen 6 olyan szúnyogfajtát jelez, amely képes különböző vírusokat terjeszteni, de mindegyik más-más kórokozót. Van olyan szúnyogfajta is, amelynél még nem is tudják, hogy milyen vírusokat képes hordozni. Ami biztos,hogy az ázsiai tigrisszúnyog terjeszti például a Chikungunya- és a Dengue-lázat, valamint a Zika vírust.

2011 óta kutatja a szúnyogok által terjesztett vírusokat. Azóta felfedeztek-e olyan különleges dolgot, amely önt is megdöbbentette?

Igen, a bőrférgesség és a szívférgesség rohamos terjedése tényleg megdöbbentő. Igaz, hogy ezek állatokban, főleg kutyákban megjelenő betegségek, de a bőrférgesség embert is fertőz – évente 5-10 esetről tudunk.

A tünetek ijesztőek: egy begyulladt csomó jelenik meg a bőr alatt – a féreg lényegében elhal a bőr alatt, és betokozódik, begyullad.

A másik nagyon meglepő felfedezés éppen a koreai szúnyog megjelenése és rohamos terjedése volt. A legkevésbé sem számítottunk erre. Tudományos körökben ugyancsak nagy az érdeklődés, komoly figyelem övezi a kutatásainkat.

Kemenesi Gábor és csapata új nyugat-nílusi vírust talált Fotó: Talán Csaba

A harmadik érdekes, és persze megdöbbentő felfedezésünk pedig az, hogy a nyugat-nílusi láz vírusából találtunk egy olyan genetikai variánst, amelyről eddig még semmit sem tudunk. Ezt úgy kell elképzelni, mint a kutyáknál: többféle kutyafajta van, de mind kutya. Nyugat-nílusi lázból is van többféle, és mi most találtunk egy eddig ismeretlen fajtát egy szúnyogban.

Többféle lázról, vírusról, egzotikus nevű betegségről beszélt, amelyeket már Magyarországon is terjesztenek a szúnyogok. Milyen tünetei vannak ezeknek a betegségeknek?

Azt tudni kell, hogy például a nyugat-nílusi láz, vagy a zika-vírus általában enyhe lefolyású betegséget okoz – többnyire nincsenek súlyos tünetek. Kicsit kapar az ember torka, esetleg felmegy a láza, vagy csak hőemelkedése lesz. A legtöbben arra gondolnak, hogy biztos a légkondi miatt megfázott, vagy túl sok fagyit evett, és meghűlt a torka.

Én azt tanácsolom, hogy ha valaki betegnek érzi magát, pláne, ha külföldről, egzotikus, távoli országból érkezett haza, mindenképpen menjen el orvoshoz – csak így előzhető meg a járvány.

Rendben, a beteg elmegy orvoshoz. Kicsit kapar a torka, és hőemelkedése van. Vajon a háziorvos gondol arra, hogy akár nyugat-nílusi láza, zika-vírusa vagy chikungunya-láza lehet a páciensnek?

Valóban, ez nagyon fontos, hogy a háziorvosnak jusson eszébe: ezek a vírusok igenis terjedhetnek Magyarországon is, a szúnyogok által. A másik lényeges elem a jó diagnosztikai háttér, ami hatékonyan és gyorsan kimutatja a vírust. Minél hamarabb el kellene végezni a chikungunya-, vagy a nyugat-nílusi láz-tesztet.

Szóval, véleményem szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a háziorvosok tájékoztatására, és a diagnosztikai háttér fejlesztésére.

Tudom, hogy az egészségügyi dolgozók nagyon sokat dolgoznak, végtelenül leterheltek, de azt gondolom, hogy ebben a helyzetben sokkal többet kell ezzel foglalkozni, ugyanis egyre inkább ki vagyunk téve a különböző egzotikus vírusok terjedésének.

Egzotikus vírusokat terjeszthet ez a szúnyogfajta Fotó: Talán Csaba

Ha nincs túl komoly tünete a betegségeknek, és az ember viszonylag magától hamar meggyógyul, miért fontos mégis mindez?

Azért, mert elkerülhetők a járványok, ha időben észreveszik, hogy valaki ilyen egzotikus vírussal fertőződött. Ezen kívül: valóban, többnyire enyhék a tünetek, de szövődmények itt is vannak – például nagyon súlyos agyvelő- vagy agyhártyagyulladást okozhat a nyugat-nílusi láz.

A szúnyogírtás megoldás lehet arra, hogy ne terjesszék ezeket a vírusokat a különleges szúnyogok?

Nem minden esetben, de természetesen csökkentik az esélyt.

Ahogy említettem, fontos lenne az, hogy ha a kutyatálban meglátják a szúnyoglárvákat öntsék ki. Ezen kívül házi szúnyogriasztókkal lehet védekezni. Külföldön már sokkal intenzívebben bevonják a lakosságot is a szúnyogok elleni védekezésbe, és kampányok is indultak, hogy az embereket felvilágosítsák az új vírusokról, szúnyogokról. Osztrák kollégákkal dolgozunk most együtt egy pályázaton, amely éppen erről szól: el szeretnénk eljuttatni a kutatási eredményeinket az orvosokhoz és az emberekhez, hogy mindenki megismerhesse, mire lehet számítani a jövőben, milyen veszélyeket rejthetnek az ártatlan szúnyogcsípések.

Kemenesi Gábor Fotó: Talán Csaba

Tényleg, mire számíthatunk a jövőben? Chikungunya, nyugat-nílusi láz, zika, koreai szúnyog.., mi jöhet még?

Akármi. Tudja, az előbb felsorolt vírusokról is azt hittük, hogy semmi jelentőségük az őshazájukon kívül. Ezek ázsiai, afrikai vírusok. Aztán egyszer csak felbukkantak távoli földrészeken, és járványokat okoztak. Fogalmunk sem volt arról, hogy Európában is terjedhetnek, és földrészeket képesek megfertőzni. Ami biztosan várható, hogy újabb és újabb szúnyogfajták telepednek meg Magyarországon és Európában, és ezzel nő az egzotikus betegségek megjelenésének esélye is.

Nem tudom elképzelni Európában, hogy óriási gondot okozhatna egy-egy fertőzés.

Azért ez mégis úgy hangzik, mint egy biológiai bomba... És csak a szúnyogokról beszéltünk eddig, a kullancsokról például nem is...

Pedig azok is terjesztenek nagyon veszélyes vírusokat, például a krími-kongói vérzéses lázat.

Na, de ez ugye nincs Magyarországon?

Törökországban jelent meg évekkel ezelőtt, és több száz ember fertőződik meg minden évben. Olyan súlyos betegség, mint ahogyan a neve alapján is hangzik. A betegek 35%-a meghal. Mi itthon, Magyarországon kerestük a vírus jelenlétét vadnyulakban. Kétféle módon lehet megtalálni: vagy kimutatjuk magát a vírust, vagyis az örökítő anyagát az állatban, vagy antitesteket keresünk az állat vérében. Ha találunk, az azt jelenti, hogy fertőzött volt a nyúl, csak legyőzte a szervezete a vírust. Az itthoni vadnyúl-tesztekből az derült ki, hogy megtaláltuk bennük az antitesteket. Vagyis: magát a vírust nem mutattuk ki, de magas volt az antitest-pozitivitás.

Valami tehát van itthon is.

Ez biztos. Emberi megbetegedésről nem tudunk egyelőre. Az Egészségügyi Világszervezet szerint Magyarország a kockázati zónába tartozik a krími-kongói vérzéses láz megjelenése szempontjából. Ez nem is csoda, hiszen a szomszédban, Szerbiában, Koszovóban, Albániában már megjelent a betegség, idő kérdése csupán, hogy mikor üti fel a fejét itthon is.