Határon túli magyar közösségek biztos pontjai

Vágólapra másolva!

Az egyetemes nemzet megerősítése érdekében támogatta, és a továbbiakban is támogatni fogja Magyarország Kormánya nemcsak a Kárpát-medencei, hanem a diaszpórában élő magyarokat is – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Tusványoson. Az anyaország mellett valamennyi elszakított országrész vezető politikusa képviseltette magát a Lőrincz Csaba-sátorban tartott előadáson. A szekelyhon.ro tudósítása.

Origo

Vágólapra másolva!

Semjén Zsolt választások Tusványos nemzetpolitika határon túli magyarok

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő, a Kárpát-medence a biztos pont című panelbeszélgetés moderátora vitaindítójában Lendvai Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő közelmúltban tett kijelentését idézte, miszerint „mégsem kellene szavazati jogot adni a határon túli magyaroknak".

Érvényesíthető igények

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese erre reagálva 2004. december 5-ére emlékeztetett, a napra, amikor az akkori kormány „nemzetárulást követett el, kirekesztették a magyarság egy részét a közjogi értelemben vett nemzetből". Az MSZP-s képviselő kijelentését röviden értékelte:

Lendvai Ildikó úgy kóvályog a magyar belpolitikában, mint vasorrú bába a mágneses viharban.

Külön méltatta, hogy Kárpátalja, Felvidék, Muravidék, Erdély, Vajdaság, Horvátország és a diaszpóra képviselői is jelen lehetnek, úgy látja, „ennek szimbolikus jelzése van":

mindannyian felelősek vagyunk egymásért.

A nemzetpolitikára elkülönített mellett a külhoni magyarok által lakott területeken gazdaságfejlesztésére fordított összeg is identitásmegőrző szerepet kap, noha a nemzetet végső soron az állampolgárság, mint „abroncs" fogja egybe – hangsúlyozta Semjén, hozzátéve, ez felelősséggel is jár, mivel „a határon túli magyarok szavazataikkal tudják kiharcolni igényeiket a mindenkori kormánytól".

A regisztráció még nem szavazás

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ugyanakkor figyelmeztetett: azokat a kezdeményezéseket, amelyek az elmúlt években a külhoni magyar politikai pártoknak is köszönhetően megszülettek, és identitásmegőrzés szempontjából sikernek örvendenek, tovább kell erősíteni – ennek viszont feltétele, hogy a jövő évi magyarországi választások után a nemzetpolitikai irányvonalak megmaradjanak. A külhoni magyarok választásokra történő regisztrációjával és szavazataival kapcsolatban Potápi elmondta, míg 2014-ben 520 ezer külhoni magyar állampolgárból 194 ezren regisztráltak, majd 160 ezren éltek szavazati jogukkal, 2016-ra ez a szám sorrendben 800, 275 és 155 ezerre módosult. 2017. július 10-éig

350 ezren regisztráltak a jövő évi választásokra,

de az államtitkár reméli, ezeket a számok jelentősen növekednek még. Hozzátette, fontos tudatosítani azt is, hogy a regisztráció még nem szavazás, ezért a regisztráltaktól azt kérte, menjenek majd el a voksolásra is.

Kapcsolatban maradni az anyaországgal

Magyarország rendkívüli fontossággal bíró támogatását értékelte a külhoni magyar területek között a legnehezebb helyzetben lévő kárpátaljai magyarságot képviselő Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Meglátása szerint ugyanis gazdaságfejlesztési támogatás nélkül a magyar identitástudat megőrzése és megerősítése teljesen a

magánélet szintjére szorítaná vissza az anyanyelv használatát.

Határozottan a magyar nemzet részének érezzük magunkat – jelentette ki Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége alelnöke. A diaszpóra egy vezető személyisége először képviseltette magát Tusványoson. Mint fogalmazott, megérti azok keserűségét, akiket maguk mögött hagynak a külföldön letelepedő magyarok, de érdemes úgy tekinteni a diaszpóra magyarságára, mint „kis követekre".

Szeretnénk, ha minden magyar büszke lenne ezekre a követekre, akik őrzik magyarságtudatukat, akárcsak gyerekeik

– mondta.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke felszólalásában megjegyezte, jó lenne, ha „Muravidék is biztos pontja maradna az összmagyarságnak". Kiemelt fontosságúnak látja, hogy Lendván hamarosan magyar főkonzulátus nyílik, ez pedig tovább erősíti az ott élő magyarok és az anyaország közötti kapcsolatot.

A két legutóbbi választások során elért „történelmi eredményekről" számolt be a hallgatóságnak Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető alelnöke. Mint mondta, ezekkel az eredményekkel „új körülmények teremtődtek Zágrábban". Lendvai Ildikó „üzenetével" kapcsolatosan röviden úgy fogalmazott: „köszönjük, még nagyobb erővel vágunk bele a regisztrációba".

Minden a hálószobában kezdődik

A kisebbségi politika a hálószobában kezdődik, ezen is dolgozni kell – nevettette meg a hallgatóságot felszólalásával Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke. Ő az „etnikai politizálásban" hisz, a párt újjáépítése és a magyar szavazók mozgósítása érdekében pedig iránymutató fiatal csapattal folytatják a politizálást. Ennek meg is van az eredménye, a mostani közvélemény-kutatások a Magyar Közösség Pártját a törvényhozási bejutási küszöb fölött mérik.

A partnerség folytatása

A Vajdasági Magyar Szövetségnek korábban az idei Tusványossal megegyező jelmondata – A biztos pont – volt – osztotta meg gondolatait Pásztor István, a szövetség elnöke. Szerinte a határon túli magyarok esetében a

biztos pontokat a külhoniakat képviselő politikai pártok

jelentik, és ezeknek a legfontosabb a Fidesz-KDNP-vel való stratégiai partnerség folytonosságának megőrzése.

Az erdélyi „különpanel"

Az erdélyi politikumot a Magyar Polgári Párt (MPP), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is képviselte. Biró Zsolt MPP-elnök szerint Erdélynek biztos pontnak kell maradnia akkor is, ha külföldön próbálnak szerencsét a fiatalok.

Jó, ha tudják, hogy itt van egy biztos pont, ahová bármikor visszatérhetnek

– építette be beszédébe az idei tusványosi jelmondatot. Klaus Johannis román államfő keddi „megkésett" székelyföldi látogatására térve elmondta, nem feltétlenül ért egyet azzal a „hurráoptimizmussal", ami Johannis körútját követően a sajtóban megjelent. „Elmondtuk neki az elvárásainkat, várjuk a válaszát" – közölte Biró.

A tusványosi jelmondatot idézve Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor úgy nyilatkozott, számunkra a biztos pont Magyarország fővárosa. „Nemzetpolitikai viszonylatban a

kapaszkodónk Budapest,

de ha változás következne be, nem hiszem, hogy ugyancsak Budapest maradna a biztos pont" – utalt a jövő évi magyarországi választásokra, hozzátéve, éppen ezért kiemelt fontosságú a jelenlegi kormány támogatása.

A regisztrációra, szavazásra való mozgósítás az EMNP legfőbb feladata – jelentette ki Szilágyi Zsolt, a néppárt elnöke. Emellett megjegyezte, minden, az autonómia megvalósítását célzó konkrét törekvésben hajlandók egy asztalhoz ülni politikai ellenfeleikkel. „Ha nem lesz autonómia, az erdélyi szászok sorsára fogunk jutni" – vélekedett. Véleménye szerint Erdély sorsa az erdélyi nőkön, anyákon is múlik.

Pinti Attila

szekelyhon.ro