A magyar diplomácia első embere többek között azt mondta, hogy a brexit, azaz Nagy-Britannia az Európai Unióból történő kilépése után az Európai Unió súlyos költségvetési problémákkal néz szembe.
Erre válaszul átalakítanák a kohéziós- és az agrártámogatásokat, rövidítenék a költségvetési ciklusokat és bevezetnének egy EU-adót.
A külügyminiszter szerint ugyanakkor egy újabb adó bevezetése és a támogatások átalakítása helyett a brüsszeli bürokráciát kellene csökkenteni, ezzel jelentős összeget lehetne megtakarítani a közös politikát szolgáló támogatások megszüntetése vagy megnyirbálása helyett. Szijjártó Péter a Figyelőnek adott interjúban kiemelte, hogy "bár egyes nyugat-európai politikusok feltett szándéka a kelet-közép-európai országok megbüntetése és a visegrádi csoport egységének megbontása, ez nem fog menni."
Közölte, hogy a magyar kormány egy brüsszeli adó elfogadását sem támogatná, mert az adókat nemzeti hatáskörben kell tartani.
A külügyminiszterrel készült interjúban szó esik még a magyar-ukrán és a magyar-román kapcsolatokról is. Az ukrajnai politikában megjelenő magyarellenességre Szijjártó úgy reagált, hogy ha nem változtatnak elképzeléseiken a magyarokat érintő törvényjavaslataik kapcsán, sokkal kisebb intenzitású támogatást fognak kapni a magyar kormánytól, mint az eddigiekben.
A törvényjavaslatok a kettős állampolgárság büntetését, az anyanyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás korlátozását célozzák. Amennyiben ezeket megszavazzák, számunkra elfogadhatatlan helyzetet jelent.
Szijjártó úgy fogalmazott, hogy ezek a törvényjavaslatok a köszönő viszonyban sincsenek az európai értékekkel.
A külügyminiszter az interjúban kitért amerikai cseppfolyós gáz (LNG) Magyarországra importálásának lehetőségeire és az amerikai-NATO kapcsolatokra is. Az interjú teljes egészében a Figyelő e heti számában olvasható.