Így nézne ki a parlament, ha most választanánk

Budapest, 2017. június 12. Középen Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. június 12-én. Mögötte Kövér László házelnök. MTI Fotó: Kovács Tamás

Stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben az Origo által készített mandátumbecslés alapján, amihez a májusi közvélemény-kutatásokat használtuk föl. Az eredményeket persze nagyban befolyásolja majd, hogy az ellenzéki pártok milyen konstrukcióban indulnak majd, mivel egyelőre meglehetősen nagy a fejetlenség náluk. 2014 tavasza óta egyébként nem változott érdemben a pártok támogatottsága.

A 2017. májusi felmérések alapján stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésünkhöz öt intézet (a Nézőpont Intézet, az ZRI Závecz, a Publicus Intézet, az Iránytű Intézet és a Republikon Intézet) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe.

A kormánypártokról egyébként legutóbb 2006 júniusában jelent meg olyan kutatás, amely szerint a második helyen álltak.

Az öt intézetnél a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 46,4 százalék volt. A második helyen a Jobbik állt 18,4 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 17,2 százalékkal. A Jobbik támogatottsága folyamatosan csökken és az MSZP-nek sem tettek jót a Botka körüli ügyek. A Demokratikus Koalíció 6,4, az LMP 5, az Együtt 1,6, a Párbeszéd 0,4, míg a Magyar Liberális Párt (MLP) 0,8 százalékot ért volna el. A becslésünket úgy készítettük el, hogy a 2014-es országgyűlési választáson együtt induló alakulatok (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, MLP) eredményeit összeadtuk (26,4 százalék).

A mostani mandátumbecslésünkben, azokban a nagyvárosi körzetekben, ahol a Fidesz és a baloldal közötti különbség a kormánypártok javára öt százalékponton belül volt, ott a mandátumot a baloldalnak adtuk. Mindezek alapján

a Fidesz–KDNP 122, a közös baloldal 46, a Jobbik 25, az LMP pedig 6 mandátumot szerezne

az új parlamentben. A baloldal 11 egyéni kerületet nyerne Budapesten, egy miskolci valamint egy szegedi választókerületet hódítana el a számításaink szerint.

Forrás: Origo

A mandátumbecslés is azt mutatja, hogy

a 2014-es országgyűlési választás óta nem változtak érdemben az erőviszonyok.

A budapesti körzetekben direkt felfelé módosítottuk a baloldal várható eredményét (vagyis, akkor is baloldali győzelemmel számolunk, ha a Fidesz 5 százalékkal vezet, azért, hogy megnézzük, mi az az eredmény, amit számukra legeslegjobb esetben elérhetnek), mivel 2014-ben is a fővárosban érte el a legjobb eredményét a balliberális ellenzék. A becslésünket az is alátámasztja, hogy 2017-ben az időközi választásokon a baloldal csak egy budapesti körzetben tudott győzni, míg a vidéki városokban vagy nem indult el, vagy pedig súlyos vereséget szenvedett.

A külön indulás kétharmados Fidesz-sikert hozhat

Májusban egyébként még a Momentum Mozgalom ért el 2,8 százalékpontos támogatottságot a felmérések szerint, valamint a Kétfarkú Kutyapárt 1,2 százalékot. Az ő eredményeiket nem számítottuk bele a közös baloldali indulásba, mivel korábban többször is kijelentették, hogy nem kívánnak a 2014-ben is megbukott pártokkal közösen indulni.

A mostani állás alapján egyelőre úgy tűnik, hogy nem lesz közös baloldali listaállítás. Ennek ellenére a becslésünket úgy készítettük el, hogy 2014-hez hasonlóan összefognak a kormányváltást akaró erők. Ha nem lesz összefogás, és a baloldali erők minden körzetben külön jelöltet állítanak, akkor

a kétharmados kormánypárti győzelmet sem lehet kizárni.

Nagy kérdés, hogy a kisebb baloldali-liberális szereplők hogyan döntenek majd 2017–2018 fordulóján, mivel egy-egy választókerület végeredményét nagyban befolyásolhatja az ő szereplésük.