Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Fölényesen nyerte a Fidesz–KDNP az idei év első öt hónapjában azokat az időközi választásokat, amelyeken a többi parlamenti párt is ringbe szállt. A kormánypártok egyetlen korábban megszerzett mandátumot sem veszítettek el, míg a baloldali ellenzék egyedül Zuglóban tudott győzni. A Jobbik pedig az időközi választások alapján
gyakorlatilag eltűnt a politikai térképről.
Az Origo megvizsgálta, hogyan is alakultak a mögöttünk hagyott hónapok választásai.
Elemzésünkben csak azokat a voksolásokat szerepeltettük, ahol a Fidesz–KDNP-n kívül elindultak a parlamenti pártok, vagy pedig valamelyik független jelölt mögé sorakoztak föl. A baloldali erők eredményeit aszerint csoportosítottuk, hogy részt vettek-e a 2014-es összefogásban, vagy külön indultak. Bár volt olyan választás, ahol vagy az MSZP vagy az Együtt egy független jelöltet támogatott, de az eredményeket aszerint csoportosítottuk, hogy a szavazólapon mi szerepelt.
A hat időközi választáson (Szentendre, Szarvas, Budapest VIII. és XIV. kerülete, Debrecen és Gyula) összesen 25 034 fő élhetett volna az állampolgári jogával. Közülük 6207-en jelentek meg a szavazóurnáknál.
Ez 24,79 százalékos részvételi aránynak felelt meg.
Ez nem tekinthető magas részvételnek az időközi választások esetében sem, azonban a mostani átlagot nagyban rontotta a józsefvárosi voksolás, ahol még 18 százaléknyian sem mentek el szavazni. A legmagasabb részvételi arány egyébként Gyulán volt, ott 36,74 százalék voksolt.
Az összesített eredmények alapján a Fidesz–KDNP 45,9, a független jelöltek 24,75, a 2014-es baloldali koalíció 17,31, a Jobbik 6,83, az LMP 2,33, Kétfarkú Kutya Párt 1,76, a Munkáspárt 0,63, míg a Haza Pártja 0,5 százalékot ért el. A közvélemény-kutatásokhoz képest annyi eltérést látunk, hogy a baloldali pártok, a Jobbik és az LMP az intézetek által jelzett számokhoz képest rosszabbul, míg a többi erő nagyjából ugyanazon a szinten szerepelt, mint amit a kutatások mutatnak.
A baloldal és a Jobbik gyenge eredménye mögött többek között az szerepel, hogy az ellenzéki pártok meglehetősen sok taktikát bevetettek a Fidesz ellen, hogy sikerüljön a kormánypártokat minél többször megverni. A taktikázásnak nem sok eredménye lett, de érdemes számba venni, milyen lehetőségeket próbáltak ki, mivel ez irányadó lehet a 2018-as parlamenti választásokra is, bár egy országgyűlési voksolásnak teljesen más a logikája, mint egy önkormányzatinak.
Szentendrén egyetlen baloldali párt és a Jobbik sem indított jelöltet, így a távolmaradásukkal egy helyi civil jelöltet segítettek. Ez a taktika nem vált be, mivel jelentősen előnnyel győzött a Fidesz–KDNP. Szarvason a baloldali pártok nem álltak rajthoz, míg a Jobbik egyik korábbi országgyűlési képviselőjét küldte csatasorba. Még Vona Gábor is beszállt a kampányba, de
mindez csupán a harmadik helyre volt elegendő,
mert egy helyi civil is megelőzte a Jobbik jelöltjét.
A budapesti választásokon sem sikerült az ellenzéknek közös nevezőre jutnia. Zuglóban a baloldali pártok egyesültek, de az LMP, a Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt is külön jelöltet támogatott. A Jobbik a XIV. kerületben nem kívánta megmérni a támogatottságát, amivel inkább a baloldalnak segíthettek, mivel képviselőjük sok esetben együtt voksol az MSZP-s és párbeszédes képviselőkkel. Józsefvárosban egyetlen baloldali párt logójával sem találkozhattak a szavazólapon a választók, mivel mind az MSZP, mind a DK, mind az Együtt független jelöltek támogatására szólított föl. A Jobbik elindult, de éppen csak átlépte az 5 százalékos támogatottságot.
Debrecenben egy újabb indulási stratégiát próbáltak ki az ellenzéki pártok. A május eleji voksoláson mindenki külön indult.
A külön indulásért persze egymást hibáztatták a pártok.
Végül pedig Gyulán a baloldali erők állítottak jelölteket, a Jobbik ismét távol maradt, majd két nappal a választás előtt a két baloldali jelölt egy független jelölt javára visszalépett. Az utóbbi két választáson egyébként a Fidesz még a 2014-es eredményén is javítani tudott.
