Az OLAF jelzésére mindig lépett az ügyészség

dav

Valamennyi olyan esetben, amikor az Európai Csalás Elleni Hivatal igazságügyi ajánlással, vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, akkor a hatóság elrendelte a nyomozást – mondta Fazekas Géza egy háttérbeszélgetésen. Az ügyészség szóvivője arról is beszélt, hogy az elmúlt években az OLAF ajánlásai és jelzései alapján hét ügyben történt vádemelés.

Az elmúlt hónapokban a közbeszéd központi része lett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tevékenysége és a magyar hatóságokkal való együttműködése – mondta Fazekas Géza egy keddi háttérbeszélgetésen. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője arról is beszélt, hogy az OLAF 4-es metrót érintő tevékenységével kapcsolatban több közszereplő valótlan állítást tett, miszerint ez az első eset, amikor az ügyészség foglalkozik az uniós szervezet megállapításaival. Az ügyészség az elmúlt években folyamatosan figyelembe vette az OLAF ajánlásait a nyomozások során – mondta Fazekas.

18 nyomozás zajlik jelenleg

A szóvivő arról is beszélt, hogy az OLAF-nak nincsen nyomozati joga. A velük való együttműködés az elmúlt két évben vált igazán szorossá, mivel Polt Péter legfőbb ügyész 2015-ben találkozott Giovanni Kesslerrel, az OLAF vezetőjével. Mindennek eredményeként folyamatos koordinációs egyeztetések indultak az uniós szervvel – tette hozzá. A KNYF szóvivője szólt arról is, hogy az ügyészség az OLAF valamennyi jelzése és ajánlása alapján indított eljárást. Csak akkor maradt el, ha már egyébként is folyt nyomozás az adott ügyben – tette hozzá.

A metróalagút a vezetőfülke nélkül közlekedő első szerelvényből fényképezve a 4-es metróvonal Bikás park állomásánál Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az OLAF 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást és 4 jelzést tett a Legfőbb Ügyészség felé. Az OLAF ajánlások és jelzések nyomán eddig összesen 7 ügyben emelt vádat az ügyészség. Ezen ügyek közül ezidáig egy ügyben jogerős marasztaló ítélet született. 7 ügy megszüntetéssel zárult. Az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás (18 eset) – mondta Fazekas Géza. Az OLAF ajánlások és jelzések nyomán indult büntetőeljárások ezen eredménye - a vádak és a megszüntetések aránya – megfelel az uniós átlagnak (A legutóbbi OLAF jelentés szerint az uniós átlag 47 százalék).

Eltérő értelmezések

Homonnai János, az OLAF-koordinációért felelős ügyészségi munkatárs arról beszélt, hogy az OLAF vizsgálatok és a hazai büntetőeljárási szabályok jelentősen különböznek. A szakember szerint éppen emiatt nem lehet vádemelésnek tekinteni egy OLAF által készített végső jelentést. Azok a kötöttségek, amit a magyar hatóságoknak érvényesíteni kell egy büntetőeljárás során, azokat az OLAF nem követi – tette hozzá.

Forrás: Origo

Az OLAF célja, hogy szabálytalanságokat derítsen föl az uniós források felhasználása során, de nem minden szabálytalanság minősül bűncselekmények a magyar szabályozás szerint. Az eltérő értelmezések közül kiemelte, hogy a magyar törvények szerint a közbeszerzési szabályok megsértése nem számít bűncselekménynek. Homonnai egy másik példaként az hozta föl, hogy ha kisvállalkozóknak szóló pályázati pénzek érdekében egy közepes cég két kisebbre bontja magát, az a magyar szabályok alapján nem lehet bűncselekménynek nyilvánítani, miközben az OLAF visszakövetelheti a pénzt.